A Magyar-Lengyel Baráti Társaság, a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat,
és a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár március 28.-án tartott megemlékezést az esztergomi megyei Levéltárban a Magyar –Lengyel Barátság Napja alkalmából. Mivel idén március 29.-én van Mindszenty bíboros születésének 120 éves évfordulója a megemlékezésen felidézték Mindszenty József bíboros prímás és Stefan Wyszynski lengyel prímás életútját.
A Magyar-Lengyel Barátság Napján Csombor Erzsébet levéltárigazgató köszöntötte a vendégeket a Levéltár Palkovits –termében tartott megemlékezésen. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzatot Simon Géza alelnök képviselte , Esztergom városát Kálmán Sándor ,az önkormányzat Kulturális Bizottságának elnöke, de jelen volt még Bánhidy Vajk és Juhász István önkormányzati képviselő is.
„Magyarország és Lengyelország két öröklétű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódna és láthatatlanul egybefonódnak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.” mondta
Stanislaw Worcell lengyel publicista a két nemzet kapcsolatáról és ezt a gondolatot idézte fel a magyar-lengyel barátság győri emlékműve, amelyet 2006 március 23.-án avattak fel. Ezt követően a magyar parlament ezt a napot a Magyar-Lengyel Barátság Napjává nyilvánította. Illés Pál Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa tartott nagyon érdekes előadást „A lengyel és magyar katolikus egyház eltérő utakon a II.világháború után. Mindszenty József és Stefan Wyszynski lengyel prímás tevékenysége „címmel.
Az évszázadok alatt sok hasonlóság volt a magyar és a lengyel egyháztörténetben, azonban a huszadik században markáns különbségek vehetők észre. Illés Pál előadásából megérthettük, hogy miért alakult olyan tragikusan másképp a második világháború után a magyar és lengyel egyház sorsa. Magyarországon 1926-tól az egyház helyet kapott a parlament felsőházában is és széleskörű intézményrendszert (iskolákat, zárdákat, ko9lostorokat, gondozó otthonokat ) tartott fenn a vagyonából.
Lengyelországban 1921-ben kinyilvánították, hogy a nemzet meghatározó többségének a vallása irányadó. Így az ukrán és galíciai területeken is a lengyel többség katolikus léte volt meghatározó. Az egyház intézményei 19-20.-ik századi területi feldarabolás során a huszadik századra lecsökkentek azonban lelkileg megerősödött a lengyel nemzet.
Magyarországon a II. világháború után a szovjet befolyás irányította a politikai életet. Mindszenty József és Stefan Wyszynski életútjában is sok hasonlóság van, azonban sorsuk tragikusan különbözi egyházuk sorsával együtt. Mindketten kisnemesi családban születtek, kimagasló szellemi és egyéni képességekkel rendelkező erős akaratú meghatározó személyiségek. Mindketten tudták, hogy az egyház belső erejének megerősítésével képesek ellenállni a külső kommunista támadásoknak.
Mindszenty József 1945 október .-én foglalja el az esztergomi prímási széket, a legsötétebb sztálini irányítás idején. Wyszynski-t három évvel később nevezi ki a pápa 1948 novemberébe gnierzno-varsói érsekké , prímássá. Ekkor Mindszentyt már csak hetek választják el a letartóztatástól. 1949 február 2.-án volt Stefan Wyszynski érseki beiktatása, 1949 február 3.-án kezdődött a Mindszenty –per.
Wyszynski bíboros akkor állt a lengyel egyház élére, amikor Mindszentyt bebörtönözték és a magyar egyházat széttörte a kommunista rendszer. Elvették intézményeit, megfélemlítették a híveket és bebörtönözték a papokat. Lengyelországban a háború alatt meggyötört nép kész volt azonosulni a velük együtt üldözött katolikus egyházzal.. Wyszynski tanulmányozta a kommunista ideológiát és tudta, hogy az összecsapás elkerülhetetlen. Azonban időt akart nyerni és ezért lengyel prímásként tárgyalásokat kezdett a kommunistákkal. Számítása bevált és az egyház kapott egy-két év szabad működési lehetőséget 1953-ban Sztálin halál után pedig már kommunista pártban jelentkező belső viták miatt nem volt lehetőségük az egyházzal való leszámolásra, amint azt Magyarországon tették. Wyszynski bíborost 1953-tól 1956-ig különböző helyeken fogva tartották, de nem börtönben hanem zárdában helyezték el. Internálása idején dolgozta ki a vallási élet megújításának programját és a kereszténység lengyelországi felvétele (Kr. u. 966) ezredik évfordulójának emlékünnepségei előtti nagy kilenced alapelveit. Ennek fontos eleme volt a Jasna Górai-i Fekete Madonna, Lengyelország oltalmazója kegyképének zarándokútja az ország egyházközségeiben. Amikor a kommunisták „letartóztatták” a Fekete Madonnát, az üres keretet vitték el az egyházközségekbe. Wyszynski bíboros 1981-ben hunyt el.
A Levéltárban ez alkalomra kis fotókiállítást is rendeztek Wyszynszky bíborosról és Mindzenty bíborosról.
Illés Pál Attila előadása után Hetényi Bálintné előadta Lengyel Ferenc: Mindszenty című versét, az érdeklődők pedig megvásárolhatták Köbli Ferenc domonkos szerzetes Mindszenty és Wyszynski bíboros életútjáról szóló „Hűség az egyházhoz” című könyvét.
/Az Esztergom és vidéke internetes társadalmi és kulturális folyóiratba írt cikkem (evid.hu/
.
Wyszynski lengyel prímás
Mindszenty József magyar hercegprímás
