Évtizedek óta ismerem Tóth Béláne, Erzsike keramikust. A 97 éves koràban nyílt kiállítására sajnos én mar a mozgási gondjaim miatt nem tudtam elmenni. Erzsike meglátogatott a kiállítàsa előtt és elmondta életének azt a fájdalmát, amely a bemutatàsra kerülő új műveinek is része. Néhány éve átélte a legnagyobb lelki fájdalmat ami egy anyát érhet. Eltemette a fiát! . A fájdalom belül ôsszetörte, magába zuhant , de családja és barátai ösztönzésére a kerámiával kezdett ismét foglalkozni és elkészültek új keràmia táblaképei. A művészi alkotó munka segített a lelki belenyugvásban. Tóth Béláné, Erzsike 2020 május 17-én 98 éves korában csendesen elhunyt. Utolsó kiállitásáról a www.kemma.hu cikkét adom közre .
Nyugdíjas éveiben kezdett a művészettel foglalkozni a 97 éves esztergomi asszony. írta: Pöltl Zoltán
Több példa is volt már rá, hogy úgy született képzőművész, hogy szinte egy egész élet végén jelent meg az adott ember életében az ihlet. Tóth Béláné (lánykori nevén Farkas Erzsébet, vagy ahogy mindenki hívja: Erzsi néni), aki nyugdíjas korában kezdte keramikus munkásságát, idén 97 éves. A hosszú élet titka címmel nyílt kiállítása a Tár-Lak Szalonban. A főként kerámiatárlat jó lehetőség volt arra, hogy felelevenítsük Erzsi néni különleges művészi pályafutásának fontos állomásait. , hogy Erzsi néni rendkívüli egyéniség, ha másból nem, abból kitűnik, hogy tulajdonképpen egészen 1977-ig, amíg nyugdíjba nem vonult, egy, a művészettől távoli vonalon dolgozott, mint bírósági irodavezető. A nyugdíjba vonulás azonban nem jelentette számára az aktív élet végét, mert, miként ő fogalmazott: a művészet utat tört magának életében, 55 éves korában megkezdődött az alkotói pályafutása. Esztergomi lévén, a helyi művészeti körökkel tartott jó kapcsolatot, és Kollár György festő ösztönzésére, ajánlására művészeti táborba, illetve képzőművész körbe kezdett járni. Különösen fontos volt számára a zebegényi képzőművész kör, ahol két mentora, tanára, Ascher Zoltán és Lammel Ilona keramikusok adták meg számára a megfelelő irányt. Az alkotói munka Erzsi néni gyerekkori közegéből, a faluból indult, illetve ez kísérte őt mindvégig. Ezzel kezdte, ezzel folytatta, és most, A hosszú élet titka című kiállításon is főként ezek a művei jelennek meg, kendős asszonyok, jellegzetes arcú férfiak. Már a pályafutása elején kiderült, hogy az alkotó nem igazán hajlik semmilyen irányba a szakmán belül, és saját, egyéni stílusa van, melyre már mentorai is felfigyeltek. Művészettörténeti pillanat volt az életében, amikor Kovács Margittal is felvette a kapcsolatot és meg is látogatta műhelyében. Erzsi néni nagy figyelemmel kísérte Kovács Margitot és a kor nagy keramikusainak, szobrászainak munkássága is bizonyára hatottak rá, de egyéni alkotói formavilága mindvégig ugyanaz maradt. A két alkotó 1977-ben alakult mondhatni rövid barátságába még az is belefért, hogy Kovács Margit ráirányította Erzsi néni figyelmét a szobrok mozgalmasságára, mely instrukció után valóban több dinamika került az esztergomi keramikus műveibe. A pályafutás további állomásain többek között az esztergomi Bajor Ágost Képzőművész Körben való tevékenykedés további támogatást, kiállítási lehetőségeket biztosított az alkotónak. Mostani, Tár-Lak Szalonban megrendezett kiállítása többszörösen is ünnepi és különleges, hiszen dédunokája, Vezekényi Fanni grafikus is jelen van néhány rajzával, illetve a megnyitón moderátori szerepet is vállalt dédije kiállításán, melyet december 20-áig lehet megtekinteni.
Erzsike és lánya Franciska
