Zelenszkij életéről könyv jelent meg Magyarországon.

A hírt olvasva eszembe jutott Tétényi Éva, Esztergom volt polgármesterének életútja. Tétényi Éva 2010 ben lett a város polgármestere. Az építészből lett polgármester karrierje üstökösként ívelt felfelé, akárcsak Zelenszkijé, aki szinészből lett Ukrajna miniszterelnöke 2019 ben.

Tétényi Éva független de baloldal által támogatott polgármester volt a tiszta Fidesz testület élén.

Első perctől fogva az ellentét a testület és a polgármester között egyre élesebb harcként bontakozott ki. Amit a testület megszavazott azt a polgármester nem hajtotta végre. Szinte naponta szerepelt ezzel a folyamatos ütközettel a helyi és országos médiákban. Gyalogos tüntetést szervezett Esztergomból Budapestre céljai elérése érdekében, persze hiába... majd a gyalogló cipőjét jótékonysági vásáron ajánlotta fel. Az orleansi szűz Johannához hasonlította magát, a négyszer elvált asszony.. Könyvet is írtak róla. Polgármesteri harca közben a város romjaiba dőlt. Megszünt a közvilágítás, mert a testület határozata ellenére megtagadta a közvilágítás kifizetését. Hasonló ok miatt a helyijáratok is megszüntek, Csőd eljárást indított az önkormányzat ellen, holott nem volt a bank szerint hitel fizetési elmaradás. Tétényi Éva négy évi polgármesterség után elbukta a választást és eltünt a városból, a közéletből...

Zelenszkij politikai ismeretek nélkül lett miniszterelnök, valószínüleg békésen eljutott volna a következő választásig, ha Putyin nem indítja el februárban a "különleges hadműveleteket".

Ez a helyzet még egy nagy politikai gyakorlattal rendelkező politikusnak is nehéz lett volna. Zelenszkij megpróbált az Amerikából érkező tanácsokra hallgatni és egyre mélyebbre süllyedt Ukrajna a harcokban.

A támogató országok és a főszerep már elvette józan eszét. Követel és fenyeget, a világ urának érzi magát, holott országa már a legnyomorultabbá vált. Milliók menekülnek el Ukrajnábóll a harcok miatt, naponta ukránok százai halnak, sebesülnek meg, és a béketárgyalásnak még a gondolatát is elveti. Elvakult gyűlölet vezeti már minden lépését. Az orosz nemzetet ha tehetné kiírtaná. Már az orosz turisták kitiltását követeli a világ országaiból.

Magyarországon az Rtl. klub vetíti filmsorozatát és most megjelent könyv is az életéről. Úgy érzem Zelenszkij is néhány év után befejezi politikai és közéleti pályafutását, mint Tétényi Éva. Csak azt hiszem Zelenszkijre tragikusabb befejezés vár...

Muzslai Zsitva Ágnes

Olvasom a híreket a "Szivárvány koalícióként" is emlegetett DK.,MSZP, LMP, Párbeszéd, Momentum és JOBBIK választási párt koalícióról és nem értem, hogy a jobb oldali keresztény nemzeti elveket valló  JOBBIK mit keres egy többségében balliberális pártok alkotta koalícióban. 

A JOBBIK Elvi Nyilatkozata ezzel kezdődik:

"Büszkén vállaljuk, hogy a Jobbik egy nemzeti, keresztény, konzervatív, jobbközép, szociálisan érzékeny néppárt."

aztán

"Szociálisan érzékeny és keresztény párt vagyunk, mert politikánk alapját a magyar emberek érdekeinek képviselete, a keresztény erkölcs és társadalmi tanítás adja.

Jobbközép néppárt vagyunk, mert mindig Magyarország és a magyar emberek érdekeit tartjuk szem előtt, és nem egy politikai csoport érdekeit vagy ideológiáját. Elutasítjuk viszont a keresztény tanítással és erkölccsel ellentétes gyűlöletkeltést és a szélsőséges politikai eszméket"

Megint megkérdezem magamtól : mit keres egy ilyen elveket valló párt a balliberálisok között? Főleg akkor ,amikor a támogatottsága önálló pártként ,egy erős parlamenti frakció létrehozását is lehetővé tette. Most mindezt feladja a balliberális koalícióhoz való csatlakozással? 

A Párbeszéd, Momentum LMP pártok választási koalícióhoz való csatlakozását megértem, hasonlók az elveik, és önállóan nem érnék el a parlamenti küszöböt. Na de a JOBBIK , aki már most a harmadik legerősebb párt feladja az elveit a koalícióhoz való csatlakozáással! 

Mindezt azért ,hogy együtt talán leválthatják a Fidesz KDNP -t? Jakab Péter esetleg miniszterelnök jelölt lehet? Ezért érdemes eladni Istent, és erkölcsi elveinket! 

Ha egy erős támogatottságú önálló pártként indul a JOBBIK a 2022 es választáson, lehetősége van őnálló képviselő mandátumot nyerni és a listáról sokaknak biztos parlamenti helyet kapni. A "Szivárvány koalícióban " ez bizonytalan , sok az eszkimó és kevés a fóka - azaz a parlamenti mandátum. Az egyéni indulási lehetőségeket az Előválasztási eredmény mellett erősen befolyásolhatják a pártok közötti háttér alkuk, amik a listás helyekre is vonatkozhatnak. Így előfordulhat az, hogy most JOBBIK-os listás parlamenti képviselők elveszítik mandátumukat, mert a listás helyet más párt tagjával töltik be. 

A miniszterelnök jelöltséget is befolyásolhatja az, hogy Feri apu megígérte Klárikának hogy miniszterelnök lesz belőle....

Nem beszélve arról, hogy egy ilyen többségében baloldali liberális nézeteket valló pártok között hogyan tudja a JOBBIK érvényesíteni saját keresztény alapokon álló elveit és programját. 

Szerintem érdemes elgondolkodni a JOBBIK-nak  hogy érdemes e feladni önmagát. 

 Évtizedek óta ismerem Tóth Béláne, Erzsike keramikust. A 97 éves koràban nyílt kiállítására sajnos én mar a mozgási gondjaim miatt nem tudtam elmenni. Erzsike meglátogatott a kiállítàsa előtt és elmondta életének azt a fájdalmát, amely a bemutatàsra kerülő új műveinek is része. Néhány éve átélte a legnagyobb lelki fájdalmat ami egy anyát érhet. Eltemette a fiát! . A fájdalom belül ôsszetörte, magába zuhant , de családja és barátai ösztönzésére a kerámiával kezdett ismét foglalkozni és elkészültek új keràmia táblaképei. A művészi alkotó munka segített a lelki belenyugvásban. Tóth Béláné, Erzsike 2020 május 17-én 98 éves korában csendesen elhunyt. Utolsó kiállitásáról a www.kemma.hu cikkét adom közre .

Nyugdíjas éveiben kezdett a művészettel foglalkozni a 97 éves esztergomi asszony. írta: Pöltl Zoltán

Több példa is volt már rá, hogy úgy született képzőművész, hogy szinte egy egész élet végén jelent meg az adott ember életében az ihlet. Tóth Béláné (lánykori nevén Farkas Erzsébet, vagy ahogy mindenki hívja: Erzsi néni), aki nyugdíjas korában kezdte keramikus munkásságát, idén 97 éves. A hosszú élet titka címmel nyílt kiállítása a Tár-Lak Szalonban. A főként kerámiatárlat jó lehetőség volt arra, hogy felelevenítsük Erzsi néni különleges művészi pályafutásának fontos állomásait. , hogy Erzsi néni rendkívüli egyéniség, ha másból nem, abból kitűnik, hogy tulajdonképpen egészen 1977-ig, amíg nyugdíjba nem vonult, egy, a művészettől távoli vonalon dolgozott, mint bírósági irodavezető. A nyugdíjba vonulás azonban nem jelentette számára az aktív élet végét, mert, miként ő fogalmazott: a művészet utat tört magának életében, 55 éves korában megkezdődött az alkotói pályafutása. Esztergomi lévén, a helyi művészeti körökkel tartott jó kapcsolatot, és Kollár György festő ösztönzésére, ajánlására művészeti táborba, illetve képzőművész körbe kezdett járni. Különösen fontos volt számára a zebegényi képzőművész kör, ahol két mentora, tanára, Ascher Zoltán és Lammel Ilona keramikusok adták meg számára a megfelelő irányt. Az alkotói munka Erzsi néni gyerekkori köze­géből, a faluból indult, illetve ez kísérte őt mindvégig. Ezzel kezdte, ezzel folytatta, és most, A hosszú élet titka című kiállításon is főként ezek a művei jelennek meg, kendős asszonyok, jellegzetes arcú férfiak. Már a pályafutása elején kiderült, hogy az alkotó nem igazán hajlik semmilyen irányba a szakmán belül, és saját, egyéni stílusa van, melyre már mentorai is felfigyeltek. Művészettörténeti pillanat volt az életében, amikor Kovács Margittal is felvette a kapcsolatot és meg is látogatta műhelyében. Erzsi néni nagy figyelemmel kísérte Kovács Margitot és a kor nagy keramikusainak, szobrászainak munkássága is bizonyára hatottak rá, de egyéni alkotói formavilága mindvégig ugyanaz maradt. A két alkotó 1977-ben alakult mondhatni rövid barátságába még az is belefért, hogy Kovács Margit ráirányította Erzsi néni figyelmét a szobrok mozgalmasságára, mely instrukció után valóban több dinamika került az esztergomi keramikus műveibe. A pályafutás további állomásain többek között az esztergomi Bajor Ágost Képzőművész Körben való tevékenykedés további támogatást, kiállítási lehetőségeket biztosított az alkotónak. Mostani, Tár-Lak Szalonban megrendezett kiállítása többszörösen is ünnepi és különleges, hiszen dédunokája, Vezekényi Fanni grafikus is jelen van néhány rajzával, illetve a megnyitón moderátori szerepet is vállalt dédije kiállításán, melyet december 20-áig lehet megtekinteni. 

Erzsike és lánya Franciska

Kaposi Tamás emlékkiállítás nyílt a  Duna Múzeumban 2016 november 5 - én a kiállítást Feledy Balázs művészettörténész nyitotta meg.

A fiatalon elhunyt művész idén lenne 50 éves.

Kaposi Tamás festőművész, grafikus 1966-ban született Esztergomban, egy festőcsalád harmadik generációjaként. Édesapja Kaposi Endre, és nagyapja Kaposi Antal szintén festőművészek. 1986-ban alkalmazott grafika szakon kezdte meg tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ezt később sokszorosító grafika szakra cserélte. Művészete 1990-ben ért a csúcsra: ekkor alkotta meg drámai-expresszív képeinek nagyobb részét. A diploma után Pécsre került, ahol mesteriskolában folytatta tanulmányait, de rövidesen, 1991. november 6-án autóbaleset áldozata lett. Már gyermekkori rajzain is megmutatkozott Kaposi Tamás tehetsége és expresszív látásmódja. Azon művészek közé tartozott, akiknek minden egyes ecsetvonásából és felületkezeléséből sugárzott különleges személyisége és karaktere, amely korának meghatározó alkotójává tette. Édesapja egy interjúban egyszer úgy fogalmazott „Tamás teljesen elhatárolta magát a ma divatos értékektől, egy dolog volt számára fontos, hogy dolgozhasson”. Ebből fakadóan új technikákat szeretett volna megismerni, ezért külföldre, Hollandiába szeretett volna menni, de végül Siklóson, a pécsi Képzőművészeti Mesteriskola alkotóházában fejlesztette technikai tudását. Itt megfelelő körülmények között alkothatott, a rá jellemző apokaliptikus motívumokat használva. Bár rövid életet élt, életműve mégis a teljesség benyomását kelti. Ennek egy szelete lesz látható hosszú idő után először, 2016. november 5. és 28. között, a Duna Múzeum időszaki kiállítótermeiben.   A kiállítás megtekinthető a Duna Múzeumban (2500 Esztergom, Kölcsey u. 2.), 2016. november 6-28. között, 10-16 óráig.

(fotó Benedek Attila)

Kaposi Endre festőművész

Újabb időszaki kiállítás nyílt az esztergomi TÁR-LAK Szalonban 2016. június 21-én. Ez alkalommal a három TAMÁSI műveiből láthatunk ízelítőt. Az apa, Tamási Lajos, a fia, Tamási Péter és az unoka, Tamási Szabolcs képeit tekinthetjük meg július 2-ig. A megjelenteket Soós Kadocsa, a Szalon tulajdonosa üdvözölte. Wernke Bernát esztergomi költő saját versével köszöntötte Tamási Pétert, amely mű erre az alkalomra íródott. A kiállítást Bánhidy László alpolgármester nyitotta meg, akitől nem idegen a képzőművészet, mivel a művészettörténet tanáraként évtizedeken keresztül tanította az ifjúságot. Néhány szóval bemutatta a kiállító Tamási családot. Az édesapa, Tamási Lajos 1937 és 1941 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult Aba Novák Vilmos tanítványaként. A kiállításon akvarelljeit láthatjuk, amelyek a festő lírikus alkatáról tanúskodnak. Tamási Péter 1968-tól foglalkozik fotográfiával, kezdetben az analóg fotókat színekkel egészítette ki. A Labor Műszeripari Művek reklámgrafikusa és fotósa volt ebben az időszakban. Az Esztergomi Fotóklub alapító tagja, az STB csoport tagja Balla Andrással, Sipeki Gyulával. Gondolati fotók, kézzel színezett képek, tónusredukált fényképek egyaránt jellemzik művészetét. A fotózás mellett festészettel is foglalkozik, a 80-as évektől akvarell és olaj tájképekkel jelentkezik önálló és csoportos kiállításokon. Nagy hatással volt rá Csohány Kálmán és Kondor Béla művészete. Festményein egy elvont világ látható, amelyet balladai tömörségű, egyéni hangvétellel jelenít meg. A komor színekkel festett olajképek sajátos asszociációkat ébreszthetnek a nézőben. Tamási Szabolcs számítástechnikával foglalkozik, a digitális művészet új dimenziókat nyit meg előtte. A Tamási-családban a művészet generációkon keresztül öröklődött. Ehhez a sok évtizedes működéshez gratulált Tamási Péternek Bánhidy tanár úr. A kiállító művész is szót kapott, így ajánlotta figyelmünkbe a tárlatot: „Majd a képek beszélnek…” A kiállított képek megtekintésével, baráti beszélgetéssel folytatódott a program. A három TAMÁSI helyett valóban a képek beszélnek. A tárlat látogatása során legyünk nyitottak, fogadjuk be ezeket a közvetített gondolatokat. Szabó Lászlóné www.evid.hu

A DANSK FOLKEKUNST művészeti csoport kiállítása az esztergomi Rondella Galériában,

2016.05.06 -06.06.

A kiállításon bemutatásra került Simone Aaberg Kærn kisfilmje, amelyet Iványi Marcell filmrendezővel és Kassai Lajos lovasíjásszal forgatott. 

KIÁLLÍTÓK:

Anette Abrahamson, Lykke Andersen, Orsolya Bagala, Linda Bjørnskov, Ulla Bech-Bruun, Jens Brink, Ismar Cirkinagic, Signe Dahlerup, Kristian Devantier, Fatma Dogan, Mikkel Olaf Eskildsen, Andreas Monty Freddie, Christina Hamre, Juliet Hilstrøm, Sophie Hjerl, Flemming Jarle, Sophus Ejler Jeppsen, Vibeke Knudsen, Simone Aaberg Kærn, Rusudan Melikeshvili, Mie Mørkeberg, Karin Olesen, Maibritt Rangstrup, Jeanette Land Schou, Hartmut Stocker, Jakob Strand, Kristian Sverdrup, Ditte Knus Tønnesen, János Vetö, Rene Victor Valqui Vidal, Anita Viola, Maria Wæhrens, Jesper Aabille ...

A Dansk Folkekunst egy újonnan létrehozott művészeti egyesület, amely 2014 tavaszán tette meg első bizonytalan lépéseit. A Dansk Folkekunst 35 művészt fog egybe Dániában és külföldön, ebből 33 vesz részt a Dansk Folkekunst első kiállításán, a Transferen. A kiállítás címe Transfer, kifejezi a mozgást, amely annyira jellemző korunkban. A mai ember utazik, mozog és kommunikál, országokon és időzónákon keresztül. A Dansk Folkekunst vágya a mozgás, hogy képes legyen mozogni és úgy tekint magára, mint egy mozgalomra. A művészeti egyesület szándéka, hogy nagyobb figyelmet fordítson a hazai kortárs művészetre és a nemzetközi művészeti életre.

A kiállítóhely, az Eurohíd Alapítvány és a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma által fenntartott Rondella Galéria, egy 1000 éves várban van, amely a magyar állam tulajdona, de önkéntesek működtetik. A kiállító művészek közül 17 utazott Magyarországra, hogy csatlakozzon a megnyitóhoz és elhelyezze a saját installációját, valamint találkozzon a helyi lakossággal és a kiállítóhellyel.

Simone Aaberg Kærn képzőművész is készített egy művészfilmet, kooprodukcióban Iványi Marcell magyar filmrendezővel. Dánia első művészeti szövetsége a Szabad Kiállítás, 1891-ben alakult. Most a Dansk Folkekunst-tal, amely egy új és energikus művészeti egyesület, összesen 15 művészeti egyesület van Dániában. A Dansk Folkekunst egy dinamikus művészeti egyesület, amely önfejlesztő, részben saját kurátorral. A Dansk Folkekunst el szeretne érni, hogy találkozhasson más országokkal és kiállításokat rendezzen úgy, hogy nagy tisztelettel és empátiával fordul azon országok kultúrája felé. Céljuk, hogy egy éves kiállítás jöhessen létre külföldön.

Ősszel a Dansk Folkekunst ki fog adni egy katalógust a kiállításról Dániában, ahol rendszeresen tartanak előadásokat, workshopokat és hasonló rendezvényeket

. Danish Folk Art is a newly established artists association, which took its first tentative steps in the spring of 2014. Danish Folk Art is an association of approximately 35 artists from Denmark and abroad, 33 of which are involved with the Danish Folk Art’s first exhibit ’Transfer’.  The title of the exhibition 'Transfer' refers to the movement that is so characteristic of our time. Contemporary man travels, moves and communicates across countries and time zones. The desire of Danish Folk Art is to move, to be able to move and to also consider itself as a movement. The intention of the artists association is to spread greater awareness of the national contemporary art on the international art scene. The exhibition space, Rondella Gallery at The Eurohíd Foundation and The HungarianNational Museum - Esztergom Castle Museum, is a 1000 year old castle, which is government owned, but run by volunteers. 17 of the participating artists are traveling to Hungary in connection with the opening, both in relation to their own installation of works, but also to meet with the local population at the location. The artist Simone Aaberg Kærn has even created an artvideo in co-production with the Hungarian director Marcell Ivanyi. Denmark’s first artists association, The Free Exhibition, was established in 1891. Now with Danish Folk Art, Denmark has a new and energetic artists association on the list, making a total of 15 artists associations. Danish Folk Art is a dynamic artists association, which is self-generating and partly self-curating. The limits for what it will achieve are open and Danish Folk Art will meet the other countries that it visits and exhibits in with great respect and empathy, also in relation to the culture of those countries. Danish Folk Art has the goal of holding at least one annual exhibition entirely abroad. In the fall, Danish Folk Art will publish a catalogue for the exhibition at a reception that will take place in Denmark, where Danish Folk Art will also regularly hold lectures, workshops and the like.

 2016 április 8-án, pénteken 17 órakor nyílt a Szentgyörgymezői Olvasókörben a Lépjünk Olajra elnevezésű amatőr festőkör első önálló kiállítása. Köszöntőt mondott Polgár József, közreműködött gitáron Jászberényi Edina.

A festőkör immáron harmadik éve kéthetente keddenként tartja foglalkozásait, a Krea Alkotók Boltja emeleti alkotóműhelyében Adamikné Szendrő Katalin vezetésével. A folyamatosan bővülő tagságot az élet minden területén dolgozó emberek alkotják. A tagok többsége többféle kreatív alkotótechnikát kipróbált már életében, de mindannyiuk az olajfestésben találta meg a kiteljesedés egyik formáját.

Az alkotókör nem titkolt célja, hogy a tagok fejlesszék magukat és technikájukat, de közben a maximális mértékben jól érezzék magukat abban a pár órában, amit az alkotásnak szentelnek. Aki kedvet érez ahhoz, hogy csatlakozzon ehhez a vidám csapathoz, az megteheti a Terézia u. 3. szám alatt található alkotóműhelyben.

Kiállítók: Tóth Gabriella, Győző Zsuzsa, Kiss Edit, Fekete Jánosné, Minczérné Rózsahegyi Angelika, Budaváriné György Judit, Adamikné Szendrő Katalin

Az esztergomi Művelődési Házban nyílt meg 2016 április 7-én ,Spóner Hajnalka fotográfus kiállítása, Ablakok a múltra címmel. A tárlatot Pifkóné Zachar Anna ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

Spóner Hajnalka ,esztergomi születésű fotográfus különleges világába léphetnek a tárlat látogatók, az Ablakok a múltra című fotókiállításon.
Egykori tanára Pifkóné Zachar Anna nyitotta meg a kiállítást , felidézve a József Attila Általános Iskolai időszakot, amikor Hajnalka az iskola háziújságjának a "Regélő"~nek a szerkesztője is volt. Aztán Hajni elballagott az iskolából, tovább tanult és fotós lett.
Fotós témáiban a letünt idők nyomait keresi és örökíti meg.Igy például az Elhagyottak sorozatban a Fekete kastélyt, Mikosdi kastélyt, Patay kastélyt vagy egy szovjet szellemvárost.
Az Ablakok a múltra cimű kiállításán bemutatott fotómontázsok témája, Esztergom a 19 -20 században , de megjelennek 21. századi esztergomi képek is. A múlt és a jelen összefonódik a különleges hangulatú fotómontázsokon.
A megnyitó után Andrew Timli gitárkoncertjét hallgatták meg az érdeklődők.
Spóner Hajnalka fotói május 1-ig láthatók a Művelődési Házban. (evid.hu)

Az esztergomi Művelődési Házban Két hölgy virágnézete avagy A nő legyen virággá címmel nyílt szeredi Ambrus Noémi textilműves és Erdélyi Lili Ada előadóművész alkotásaiból kiállítás február 24.-én.

A múlt idéző textilek, bársonyos faliképek ,szecessziós kollázsok különleges, romantikus hangulatú világba vezetik a látogatót szeredi Ambrus Noémi és Erdélyi Lili Ada közös tárlatán. A kiállítást Németh Márton, a megnyitó utáni Sziddhárta című Erdélyi Lili Ada előadóest rendezője ajánlotta a látogatók figyelmébe. Szeredi Ambrus Noémi romantikus hangulatú, régi időket idéző textilképeihez jól illettek ,Erdélyi Lili Ada szecessziós kollázsai. Szeredi Ambrus Noémi textilalkotásai 1995 óta láthatók különböző kézműves és művészeti kiállításokon, 2014-ben a kairói Magyar Kulturális Intézetben mutatkozott be. Régi csipkékből, brokátokból, himzésekből virágoskertet varázsol a falra, vagy szentképeket. Erdélyi Lili Ada igazi reneszánsz egyéniség. Előadóművész, iró, költő, rádiósműsorvezető és kollázsaival képzőművészként is bemutatkozott. A kiállítás megnyitó után került sor Erdélyi Lili Ada pódium estjére, amelyen Hermann Hesse:Szidhárta című hindu regéjét vitte szinpadra.

Képek a megnyitóról:

A tárlatnyitó után volt Hermann Hesse bestsellerré vált hidu regéjének, a Sziddhárta pódium bemutatója Erdélyi Lili Ada előadásában.

Sziddhártát a brahmin ifjút mindenki szereti, de ő elégedetlen önmagával.

 "Ő maga, Sziddhárta azonban nem volt örömére önnönmagának, nem volt kedves önmaga előtt. Míg a fügefák kertjének rózsás útjait járta, az elmélkedés ligetének kékellő árnyékában ült, tagjait a naponkénti vezeklő fürdőben mosdatta, az isteneknek áldozott a sötét árnyú mangóerdőben, hibátlan illemű mozgásával, mindenkitől szeretve, mindenki örömétől körülvéve, szíve mélyén mégsem örült. Álmok kísértették és zaklatott gondolatok. A folyó vizéből áramlottak feléje, az éj csillagaiból sziporkáztak reá, a nap sugaraiból olvasztva ömlöttek, álmok kínozták és lelki nyugtalanság, mely az áldozati füstből terjengett feléje, a Rig-véda 8 sorai lehelték rá, az idős bráhmanák tanításukkal csepegtették belé. Sziddhárta lassanként elégedetlenséget táplált magában"

Erdélyi Lili Ada elénk varázsolt egy darabot a titokzatos Indiából,a keleti ember életfilozófiájából, miközben követtük Sziddhártát életútjának állomásain. 

Videó részlet a nagyszerű előadásból:

Kié Európa, tette fel a kérdést dr. Varga Tibor történész, a Szent Korona Országáért Alapítvány létrehozója, a Szent Korona Szabadegyetem esztergomi előadásán. A majd két órás, dokumentumokban fellelhető bizonyításokkal alátámasztott előadást, nehéz irásban közreadni.Szerencsére az esztergomi regionális televízió az RTVE felvételt készített az előadásról, amelyet a honlapjukon is elérhetővé tesznek, a korábbiakhoz hasonlóan.

Lényegében Európa mai arculata Attila, hun király hóditásai után alakult ki. Attila birodalma igen sok népet olvasztott magába. Attila a meghòditott népeknek ha lehetett meghagyta az uralkodóját, de mindenképpen meghagyta a szokásaikat és vallásukat. Igy Attila birodalmában, már jelen volt a kereszténység is. Attila Itáliai hóditása során, mondhatni megmentette Rómát, és ezzel a katolikus kereszténységet, azzal hogy nem foglalta el a várost. Másodszor Szent István királyunk mentette meg Rómát, amikor a pápától kérte a koronát, és ezzel mellé állt egy nehéz időszakban.

A nyugat európai keresztênység elterjedésében Szent Mártonnak volt nagy szerepe. Szent Márton a magyarországi Szombathelyen, Savariában született ie. 316 környékén. Szülei az ekkor itt élő népek köréből származtak, még kicsi volt amikor római légionárius apja és anyja Itáliába költöztek, itt ismerte meg Márton a keresztény hitet és lett katecheta. Őt is besorozták a római légiòba, római katonaként találkozott a koldussal, akit köpenye egy darabját levágva betakart, hogy ne fázzon. Ekkoriban az arianus keresztények és a katolikusok szemben álltak egymással. Az ariánus keresztények az Atyát és a Fiút nem tartják egy lényegűnek.

“Márton először Milánó közelében, majd a Genova előtti Gallinaria-szigeten remetéskedni kezdett. Elhatározásához a körülmények is hozzásegítették, mert épp ezekben az években nagyon heves viták dúltak az ariánusok és a katolikusok között, s őt magát is bántalmazták és kiutasították ariánus püspökök. Hilarius püspököt -- éppen az ariánusok -- elűzték Poitiers-ből, sőt az egyházmegyéjéből is, de császári engedéllyel hamarosan visszatérhetett. Ekkor Márton is elhagyta szigeti remeteségét, és visszament Hilarius mellé. A városon kívül épített magának egy remetelakot,hogy visszavonulhasson a magányba. Hamarosan tanítványok gyűltek köréje, s először a cella körül bontakozott ki a ligugéi kolostor, majd 375-ben Tours közelében megalapította Marmoutier kolostorát. Ezzel megindította a gall-frank szerzetesség fejlődését, és megteremtette annak központját, amely századokon át elevenítő erőt sugárzott az Alpoktól északra fekvő egyházakba azáltal is, hogy sok püspök került ki e kolostorokból. 371-ben, amikor a tours-i püspök meghalt, a nép, a papság és a többi püspökök mind Mártont kívánták püspöknek. Igaz, voltak akiknek nem tetszett Márton aszkéta-szerzetesi alakja és élete, de ez nem tudta a nagy többség akaratát megakadályozni.(katolikus.hu szentek élete)”

Igy szent Márton élete alapján, mondhatjuk azt is, hogy a nyugat -európai kereszténység is Pannóniából indult el. Szent István királyunk a keresztény egyházi szervezetet alkotta meg, és a pápától kapott korona a királyi hatalom és egyházi hatalom egyedülálló gyakorlását tette lehetővé.

Szent Korona Szabadegyetem előadásai - videók

Az alábbi linkre kattintva Szent Korona Szabadegyetem előadásai - videók

Dr.Varga Tibor könyvei link

 Esztergom város központjában emelkedik a Szent Tamás hegy , rajta az angol vértanu Becket Szent Tamásról elnevezett kápolna.

 A kápolna előtt a,felvezető stáció végén kálvária áll szoborcsoporttal.

A kápolna története

 A mai kápolnától nem messze található eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek (egyes források szerint utódja, Jób érsek) építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Ők Párizsban folytattak együtt tanulmányokat.
Erről a templomról, valamint a körülötte lévő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűsíthető, hogy  a mai Lépcső utca felső részénél állt régen, de a török háborúk teljesen elpusztították. Helyére a törökök erődöt építettek, melyet Depedelennek hívtak.
A barokk stílusú kálváriát 1781-ben építették. A klasszicista stílusú kálvária kápolnát  1823-ban készíttette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, melyek 1538-ban kerültek Esztergomba. Lékai László bíboros esztergomi érsek,prímás kezdeményezésére  1977-ben magyar és angol nyelvű emléktáblát avattak neki.
A kápolna előtt álló  kálvária szoborcsoportot, mely Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázolja, 1781-ben készítették. Eredetileg a szobrok a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében. Innen vitték őket mai helyükre 1823-ban.
Ezeket  Jordánszky Elek kanonok, a Jordánszky-kódex felfedezője a két lator szobrával egészíttette ki 1838-ban. A szobrokat 2000–2001-ben újították fel.(forrás wikipédia)

Becket Szent Tamás canterburyi, és Bánfy Lukács esztergomi érseket személyes jó barátság kötötte össze évszázadokkal ezelőtt. Ahogy az a történelemkönyvekből ismert, Becket Tamás szilárdan kiállt az egyház önállósága mellett, ezért az angol király parancsára 1170-ben a canterbury székesegyházban megölték. Szentté avatása után elsőként Esztergomban neveztek el róla prépostságot a mai napig is nevét viselő Szent Tamás-hegyen. A Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület 1993-tól kezdve hagyományteremtő szándékkal rendezte meg Esztergomban a Becket Szent Tamás napi ünnepségeket, amely hozzájárult ahhoz is, hogy a két város 2004–ben testvérvárosi szerződést kössön.

Minden évben január első hetében rendezi a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület és a Rudnay Sándor Alapítvány a Becket Szent Tamás emléknapot, melyen a kápolnánál tartott ökumenikus megemlékezés után a Királyi Vár lovagtermében tudományos emlékülést tartanak neves előadókkal.

2016.január 5.-én a 15 órakor kezdődő ökumenikus megemlékezés után, a Királyi Várban a Becket Szent Tamás napi emlékülésen ,köszöntőt mond Kis Rigó László , a Rudnay Sándor Alapitvány kuratoriumának elnöke, majd Keresztény gyökerek európai identitás címmel előadást tart Kövér László, az országgyűlés elnöke, Pintér Sándor ,belügyminiszter és Luca Volonté, Novae Terrae.

Az előadások után zárszót mond Romanek Etelka, Esztergom város polgármestere.

Kilátás a Bazilikára a Szent Tamás hegyről

Rendhagyó történelem órákat tart már több éve Esztergomban dr. Varga Tibor jogtörténész magyarságunkról, királyainkról és a magyarok Szent Koronájáról.

Dr.Varga Tibor a Szent Korona Országáért Alapítvány létrehozásával, cselekvő hitet tett amellett, hogy magyar történelmünk egy velünk élő tudás legyen, amelyre méltán büszkék lehetünk. 

Szent Korona Szabadegyetem keretében megtartott előadásai igen népszerűek Esztergomban is és helyi televíziós felvételek is készülnek.

Legutóbb Könyves Kálmán királyunkról szóló előadásában ,legnagyobb uralkodónként emlegette Kálmán királyt, aki Dalmáciát elfoglalva megnyitotta az utat a tenger felé is.

Bár testi adottságait talán a krónikák kicsit eltúlozták, sánta, pupos, hebegő alakként írták le, érdekes módon ennek ellenére győztes csatákat vezetett.

Uralkodóként törvényeink alapjait lerakta.Művelt és kegyes uralkodó volt. Törvényeiben eltörölte a kínzást, és a legkevesebb alkalomra csökkentette a halálbüntetést. Megszüntette az oly divatos boszorkányüldözést is, mondván boszorkányok nincsenek.Testvèrének Álmosnak hercegséget adott, azonban ennek ellenére egy életen át ki volt téve testvére ellenségeskedésének, mert Álmos minden áron magának akarta  a koronát. Végül saját utódja érdekében kénytelen volt Álmos és fiát Bélát megvakíttatni.

Szent István királyunkról szóló legendákat is gyarapította Hartwig püspöknek adott megbízással legenda megírására, amelyből azért Kálmán királyunk gondolatait is megismerhetjük. 

Varga Tibor előadása során külön hangsúlyozta Esztergom jelentőségét, hiszen itt született Szent István királyunk és itt ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának az oltalmába.Hartwig püspök legendája szerint  Szent koronánkat a pápa küldte, jogi függetlenséget adva ezzel az országnak.

Az alábbi linkre kattintva megismerhetjük a Szent Korona Országáért Alapítvány céljait és tevékenységét, többek közt a tanárok számára akkreditált továbbképzést is ad.

Szent Korona Országáért Alapítvány

 Néhány videóval megismerhetik magyar történelmünk érdekes fordulatait 

A migránsok és Szent István Intelmei dr. Varga Tibor előadása

 az esztergomi televizió RTVE. felvétele a tv honlapján elérhető a linkre kattintva, 

Szent Korona 5zabadegyetem előadásai videók

 Esztergomi  Életképek című kulturális és közéleti tallózó weblapomon egy oldalon gyűjtöttem össze a Szent Korona Szabadegyetem Esztergomban elhangzott előadásainak  videóit, amelyet a fenti linkre kattintva megnézhetnek az érdeklődők.

 Nagy János szobrászművész 2015-ben tölti 80-ik életévét és a művészeti alkotó csoport hagyományos Téli tárlatán külőn kamarakiállítással tisztelgett alkotói munkássága előtt.

Nagy János 1935 június 17. született Rákosszentmihályon, szobrász a Magyar Művészeti Akadémia

tagja és az Esztergoni Művészek Céhe tagja.

 Felsőfokú képzőművészeti tanulmányokat a pozsonyi képzőművészeti föiskolán folytatott (1954-1961), ahol mesterei Fraňo Štefunko és Rudolf Pribiš voltak. Besztercebányán (1961-1966), majd Nyitrán (1968-1970) tanított. Alkotói műhelyeit gyakran változtatta, Komáromban (1965-1972), Helembán (1972-1981), Almáson (1981-1984), majd 1984 óta Hetényben él. Művésztelepek gyakori vendége, többek közt járt Hajdúböszörményben (1974), Nyíregyházán (1973), Sóstón.. Bekapcsolódott a csehszlovákiai, majd a szlovákiai magyar képzőművészeti életbe. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészeti Társaságnak (1990-1995), majd a Szlovákiai Magyar Képzőművészeti Társaság elnöki tisztét töltötte be. Kapcsolódott művészeti csoportosulásokhoz, köztük Európa 24, Hungária 24 (1994), majd az Ősiség és Modernség (1994) nevezetű csoportokhoz. Tanulmányai során a realista és a neoklasszicista stílusú szobrászatot sajátította el, de hamarosan a 20. században elterjedt absztrakt művészeti irányzat felé fordult figyelme, azonban alapvetően megmaradt az alakos ábrázolás mellett. Köztéri alkotásai Szlovákia déli vidékein a magyarok által lakott területeket díszítik. Motívumkincseit a keresztény vallásosságból, az irodalomból, a történelemből, a pre-helenisztikus kultúrából (az ehhez kapcsolódó Pablo Picasso, Henry Moore művészete e ponton érintette) és saját indentitás-kereséséből merítette. Legkiemelkedőbb és legelismertebb kincseket az éremművészet terén alkotott, gyakran szerepelt a FIDEM (Fédération Internationale de la Médaille d'Art) nemzetközi éremkiállításain. Leggyakoribb anyag, amelyből dolgozik, a fa és a bronz, köztéri alkotásai gyakran készültek kőből és vörösréz lemezből, ritkán márványból. Műveit számos közgyűjtemény őrzi, a szlovákiai dunaszerdahelyi, komáromi, pozsonyi, érsekújvári, lévai múzeumok. Magyarországon a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum, a nyíregyházi Jósa András Múzeum őriz tőle alkotásokat, de található műve a Vatikáni Gyűjteményben, Rómában is. Küzdelmeim című jubileumi kiállítása 2010. december 10 - 2011. január 25-ig volt megtekinthető a szlovákiai Komárom Limes Galériájában.

Eszterházy- és Szervátius -díjas Nagy János szobrászművész 2015-ben átvette a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét is.

Képek az esztergomi Duna Múzeum Európai Közép Galériájában megrendezett Esztergomi Művészek Céhe Téli tárlat megnyitójáról .Fotókat készítette Benedek Attila.

 Kevesen tudják a művészete csúcsán, 1981-ben alig ötven évesen, váratlanul elhunyt Huszárik Zoltán Kossuth - díjas  filmrendezőről, hogy kiváló grafikus is volt.

Gimnáziumi tanulmányai alatt olyan tanárai voltak mint Schérer Mihály, aki nagy hatással volt rá és talán ezért a Képzőművészeti Főiskolára is jelentkezett a Szinművészeti Főiskola filmrendezői szaka mellett. Végűl a Szinművészeti mellett döntött, de kedvtelésként megmaradt életében a rajz, a grafikai alkotások készítése.

A politika miatt 1952-ben távoznia kellett a főiskoláról, mivel szülei kulák listára kerültzek. Ezután volt főldműves, olajbányász ,dekoratőr, majd 1957 után már megengedték, hogy világosítóként a filmgyárban is dolgozhasson. Részt vett a városligeti Vajdahunyad várának restaurálásában, illetve több rajzfilm elkészítésében közreműködött (pl. A két bors ökröcske, 1955). 1959-ben visszatérhetett a főiskolára (negyedéves hallgatóként rehabilitálták), Máriássy Félix legendás osztályába. Vizsgafilmje a Játék volt, mellyel azonnal kitűnt.

Első alkotásai rövidfilmek voltak, már ezek érett művészt, kifejező képi megoldásokat mutattak. Egyik alapítója volt a fiatal filmművészek Balázs Béla Stúdiójának. Itt készítette el az Elégia című rövidfilmjét, ami a kiugrást jelentette számára 1965-ben. Egy újfajta filmes látásmódot teremtett, mellyel elnyerte az Oberhauseni Filmfesztivál kiemelt fődíját. Első játékfilmjével, a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen megidéző Szindbáddal (1971) a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelkedett.

Grafikus művészetét színház- és filmdíszlettervezőként is alkalmazta saját filmjeiben és könyvek illusztrátoraként is.

Születésének 80. és halálának 30. évfordulóján, 2011-ben Huszárik Kata és édesanyja, Nagy Anna színművésznő felhívást tettek közzé a „Huszárik Zoltán Alapítvány” létrehozására. Céljuk, hogy a filmrendező szülőházában, Domonyban, méltó helyre kerüljenek rajzai, hiszen, nemcsak rendező, de kiváló grafikus is volt.Ezekből a grafikáiból nyílt kkiállítás Esztergomban a Művelődési Ház és a Tár-Lak Szalon közös rendezésében 2015.november 14.-én.

A tárlatot Bánhidy László polgármester nyitotta meg és jelen volt Huszárik Zoltán özvegye Nagy Anna színművésznő és lánya HuszárikKata, szinművésznő.

Bánhidy László alpolgármester, az első sor szélén Nagy Anna és Huszárik Kata 

 A tárlatnyitó után a Művelődési Házban Nagy Anna és Huszárik Kata nagy sikerű  irodalmi estet mutatott be Lázár Ervin műveiből 

(fotók Művelődési Ház)

• Esztergomi képző- és fotóművészek, színművészek, színjátszó körök, kórusok, komoly- és könnyűzenei zenekarok,együttesek, népi iparművészek, néptánc,népzene

Irta: Muzslai Zsitva Ágnes

2011-től lényegében nyugalomba vonult újságiróként az online Esztergom és vidékébe (www.evid.hu) sorra írtam a különböző tárlatnyitókról , művészeti eseményekről a cikkeket. Arra gondoltam hogy egy összefoglalót készítek Esztergom művészeti életéről.

KÉPZŐMÜVÉSZEK

Esztergomi Művészek Céhe

Az Esztergomi Művészek Céhe az Esztergomban élő, illetve a városhoz kötődő képző- és iparművészek, restaurátorok érdek képviseleti egyesülete, amely tagsága számára évente legalább két közös kiállítás lehetőségét biztosítja. A csoport 1991-ben alakult tizennyolc esztergomi kötődésű művész részvételével. A városon kívül többek között Párkányban, Szentendrén, Budapesten, Tatán, valamint Székesfehérvárott szerepelt a közösségünk, de közös tárlatot szerveztünk Pozsonyba, Szófiába és Espoóba (Finnország) is

Az Esztergomi Művészek Céhe tagjai

Jelenlegi céhtagok: A.Bak Péter,festőművész Andráskó Péter, festőművész ,,Balla Gergely, festőművész Bangó Miklós, festőművész ,Bánhidy László, tanár, művészeti iró dr.Bárdos István művelődéstörténész, ,Brassai Gabtriella festőművész, Bugyács Sándor festőművész , Ferencz Dániel festőművész , Ferenczy Gábor festőművész , Franta Dezső tárgyrestaurátor művész keramikus, Funk Péter tárgyrestaurátor művész képzőművész Galyasi Géza Attila fotóművész, Gerstner István festőművész , Istvánffy Miklós müvészettörténész, Kaposi Endre festőművész , Kókay Krisztina textiltervező iparművész grafikus,Kovács Melinda fotoművész, Lábik János festőművész , Major Ákos fotóművész, Mudrák Attila fotóművész, Nagy János szobrász, Nagy László festőművész , Nemes László fafaragó, Radócz Balázs fotómüvész , Szabó Judit tárgyresturátor művész, Szabó Zoltán Sándor festőművész ,Szekeres János fotóművész ,Szentessy László grafikus festőművész , Szilágyi László fotóművész, Szunyogh László szobrász, Végh Éva festőművész , Vincze László festőművész ,

Honlapja: www.granart.hu
A honlapon részletes tájékoztatás olvasható a tagokról és alkotásaikat is megnézhetik az érdeklődők.

Esztergomi Művészek Céhe  2013 évitárlata a Duna Múzeumban 

Végh Éva ,festőművész

Budapesten születtem. Általános, illetve középiskoláimat Dorogon végeztem. Pályaválasztásomat jelentős mértékben befolyásolta kapcsolatom a helybéli művészekkel: Kollár György, Véghváry I. János, Furlán Ferenc festőművészek, akik ösztönöztek, valamint Viktor Vasarely, akivel levelező kapcsolatban álltam Bodri Ferenc művészettörténet tanáromon keresztül. Egerben a Tanárképző Főiskolán biológia - rajz szakos tanári diplomát szereztem 1977-ben Seres János, Blaskó János növendékeként. 1983-ban jelentkeztem a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. 1986-ban másoddiplomáztam, ahol mestereim Bráda Tibor, Patai László festőművészek és Dr. Rónai László művészettörténész voltak. Pályakezdőként Dorogon a Zrínyi Ilona Általános Iskolában helyezkedtem el. 2002-ben feladtam a pedagógus pályát. Az alkotás életem szerves részévé vált. Jelenleg designerként dolgozom Mint főiskolás, majd, mint alkotó tanár sokszor vettem részt csoportos illetve egyéni kiállításokon. Táblaképeim vegyes illetve olaj technikával készülnek, de szívesen foglalkozom aquarellel, páctechnikával. Évek óta készítek selyemre is festményeket. Árvai Ferenc szobrászművész mellett elsajátítottam a tűzzománc technikáját is. Folyékony festékekkel, lüszterekkel dolgozom, ez önmagában is egyedi, de a hatás is különleges nem a hagyományos tüzzománcra jellemző. Szeretem az újszerű technikai megoldásokat, szívesen kísérletezek anyagokkal és technikákkal. Ez a technika kimeríthetetlen lehetőségeket nyújt számomra. Alkotásaim számos magyar városban szerepeltek

Lábik János

1933-ban született Párkányban (Szlovákia) Mesterei: Novák Lajos, Kaposi Endre, Szikora Tamás, Végvári János. Autodidakta, 1979-92: képzőművész szakkör, Esztergom, mesterei: Novák Lajos, Kaposi Endre, Szikora Tamás, Végvári János. 1957-től a Jednota fogyasztási szövetkezet festő-dekoratőre. 1982-94 között a párkányi Képzőművész Kör alapítója és vezetője, Tagja a Szlovákiai Képzőművészeti Uniónak, a Szlovákiai Magyar Képzőművészeti Társaságnek, az Esztergomi Művérszek Céhének .1993-ban a párkányi Városi Galéria alapító tagja, itt is él. 1999-ben Pro Urbe díjat kapott. Tájképein folyómenték, erdőrészletek jelentik a fő motívumot. A 90-es évek közepétől kompozíciói elvontabbak lettek. Könyvillusztrációkat is készít. 1954 óta több mint 80 egyéni és több mint száz csoportos kiállításon vett részt. Művei megtalálhatók egyéni és közgyűjteményekben Életrajza:Lábik János élete és munkássága album.Irta:Bárdos István.

Kaposi Endre

festő, fotóművészeti szakíró Születési hely: Zalaegerszeg Születési dátum: 1939. Édesapja Kaposi Antal festőművész, fia Kaposi Tamás festőművész (1966-1991). Mesterei: Kelle Sándor, Soltra Elemér. 1968-ban szerzett rajztanári diplomát a Pécsi Pedagógiai Főiskolán, mesterei: Kelle Sándor és Soltra Elemér. Esztergomban él, 1970 óta az itteni Tanítóképző Főiskola oktatója, 1985-86-ig főigazgató-helyettese, ill. 1986-91 között főigazgatója. Az Esztergomi Művész Céh titkára, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete választmányának tagja. Tanulmányúton Romániában, Csehszlovákiában járt. 1998: Kortárs Művészeti Biennálé, Tata-bánya, szobrászati díj; 1970 és 1975 között tagja volt az esztergomi Sigillum, és az oroszlányi Ötök csoportnak. A 60-as 70-es éves fordulójától kisméretű, szűk motívumkincsre redukált, lírai atmoszférát sugárzó olajképeket festett, majd kollázsokat készített. Később, a 90-es években a hétköznapi életben használt tárgyakból, hulladékelemekből, különféle alkatrészekből kisplasztikákat, assamblage-okat készít (Kronogrammák). Jelentős művészetírói munkásságot is kifejt, tanulmányai a Művészet és az Új Forrás című folyóiratokban, illetve önálló kiadványokként jelentek, jelennek meg (Fotográfusok Esztergomban, 1987).

Kókay Krisztina érdemes kárpitművész, grafikus a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja 1943 május 23-án született Esztergomban. A Magyar Iparművészeti Akadémiát 1967-ben végezte el. Műveiben a grafika és a textil különleges összhangja érvényesül. Tanulmányozta a grafikai vonal hatását, mozgását, feszültségét a textilen való ábrázolását. Megalkotta egyedi stílusát, amelynek jellegzetessége az aprólékos grafikus jelekből kialakuló textilkép. Kókay Krisztina számtalan díjai közül néhány: Nivódíj 1984, Ferenczy Noémi-díj 1993, országos biennálék és kiállitások díjai, 1996 és 2002 között szinte minden évben Simsay Ildikó-díj, 2002 Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, 2007 és 2012- ben Nemzetközi Grafikai Biennálé, dj Plzenben.

Vincze László festő,1934-ben született Szamoskéren. Képzőművészeti Főiskola, majd tanári főiskola.Esztergomban pedagógusként dolgozott.1964 óta Művészeti Alap tag,Európa országait bejárta, volt Amerikában is.Utiélményeit festményein dolgozza fel.Tájképek mellett portrékat is készít.Számtalan egyéni kiállítása volt,.

Bangó Miklós 1945. augusztus 22-én született Esztergomban. Művészi tanulmányait az esztergomi Képzőművész Szakkörben kezdte 1960-ban. Az általános iskolai tanulmányok után elvégezte a Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskolát. Az esztergomi Szent István Gimnáziumban érettségizett, Budapesten a Dési Huber István Körben festett Fenyő A. Endre és Tamás Ervin növendékeként. 1978-ban Egerben, a Tanárképző Főiskolán diplomázott, a tanári pályát Nyergesújfalun kezdte. 1981-ben került haza szülővárosába, ahol földrajz-rajz szakos tanárként dolgozott a VJRKTF Gyakorló Általános Iskolájában. Alkotói és pedagógusi tevékenysége elválaszthatatlanok voltak egymástól; a tanítás mellett külön foglalkozott a tehetséges tanulókkal, főiskolai hallgatókkal, a nyári szünetekben rajztábort szervezett és vezetett. Szakmai fejlődése érdekében számos továbbképzésen vett részt. Alkotásaival 1971 óta folyamatosan szerepelt egyéni és csoportos kiállításokon. Esztergom kulturális életében nemcsak mint alkotóművész, hanem mint kiállításszervező is tevékeny szerepet vállalt. 2003-ban Esztergom Városáért Elismerő Oklevelet és emlékplakettet kapott. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, az Esztergomi Művészek Céhének, a nyergesi Kernstok Körnek és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesületnek. Legtöbben tájképeit ismerik, melyekből az épített és természeti környezet szeretete sugárzik, ugyanakkor jelentősek elvont, nonfiguratív művei is. Lírai akvarelljei mellett tollrajzokat, linómetszeteket, olaj- és pasztellképeket is készít. „Bangó Miklós alkotásai gondolkodásra, értékőrző cselekvésre késztetnek bennünket. […] ...hogy ne nyugodjunk bele a természeti és társadalmi környezet tönkretételébe. Cselekedjünk a múltban és napjainkban keletkező értékek, a táj és a természeti környezet harmóniájának megteremtése, megőrzése érdekében.” - írta róla dr. Bárdos István.

Nem Céh tag képzőművészek

 Barcsai TiborBarcsai Tibor 1937-ben született, Ungváron élt az 1950-es években Ungvári Iparművészeti Főiskola, mestere: Erdélyi Béla, Boksay József. Kisgyermekként, 1939-ben került Ungvárra, majd 1966-ban visszatelepült Magyarországra. 1967 óta Esztergomban él. 1960-tól a Kárpátontúli Terület kiállításain szerepelt, majd Esztergomban megtelepülve a városi, illetve a Komárom-Esztergom megyei kiállítások rendszeres szereplője. 1991-ben az Esztergomi Művészek Céhének tagja lett. Tollrajzain és kisméretű, fatáblára festett olajképein leggyakrabban középkort idéző emberalakok, városrészletek, várak és várromok jelennek meg. Kompozícióit az archaizáló valóságidézés és szürreális látomásosság kettőssége jellemzi

Földes Vilmos grafikus karikaturistaként országosan ismert művész. Földes Vilmos 1942-ben született ,ferences diákként tanult Esztergomban (1960), sok mindent próbált az életben: volt dekoratőr( Nyegesújfalu), mechanikai műszerész(MIM), gyártmánytervező (Esztergomi Szemüvegkeretgyár) általános iskolai pedagógus (Esztergomi Tanítóképző Főiskola elvégzése után), utána rajztanári diplomát (Pécs), majd egyetemi diplomát (Szeged) szerzett. Az esztergomi VJRKTF rajzoktatója . Rajzaival az idősebb nemzedék a Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin, Néphadsereg, Igaz Szó, Pajtás, Ludas Matyi, Új Ludas, Pesti Vicc, Füles c. lapokban találkozhatott. Számos bel- és külföldi karikatúra kiállításon szerepelt, melyeken díjakat is nyert. Jelenleg is rajzol, karikatúrák mellett könyvillusztrációkkal foglalkozik.

Kántor János ,festő ,grafikus

Salgótarjánban született 1937- ben, 1981-83: Tanárképző Főiskola, rajz szak. Pályájának meghatározója volt Bálint Endre és Kondor Béla emberi és 1981-83: Tanárképző Főiskola, rajz szak. Pályájának meghatározója volt Bálint Endre és Kondor Béla emberi és művészi segítsége. Tanulmányutakat tett Dániában, Finnországban, Japánban, Német- és Olaszországban. 1973: Esztergomért emléklap; 1974: Országos Dózsa Emlékpályázat, Szeged, II. díj; 1989: Kassák-pályázat, Népművelési Intézet, grafika I. díj; 1992: Esztergom megyei Tárlat, I. díj; 1996: III. Nemzetközi Grafikai Tárlat, Stockholm, I. díj; 1997: Esztergom Városi Önkormányzat Emléklapja. 1980-tól dolgozik a Velencei Nemzetközi Grafikai Iskolában (Scuola Internazionale di grafica in Venezia). MGSZ-tag, valamint az Esztergomi Művészek Céhének tagja. Művészi munkájának meghatározói a sokszorosító grafikai kézművesség, a gesztusszerű rajz, kalligrafikus stílus. Rajzai, grafikái jelennek meg napilapokban, kulturális folyóiratokban, antológiákban.

Ódor Tünde Enéh
 festőművész és a Napút Rajziskola alapítója és vezetője 1968-ban született Budapesten. Művészeti tanulmányai alatt mesterei voltak: Morvay László, Szirtes János és Gyémánt László. Csoportos képzőművészeti kiállításokon gyermekkora óta, míg önálló kiállításokon 1998 óta rendszeresen vesz részt. 1999-ig élt Budapesten, majd 2004-ig Esztergomban, jelenleg pedig egy pilisi kis faluban. 2001-ben hozta létre a Napút Rajziskolát Esztergomban, melyben 6-20 éves növendékeinek tanít festészetet, művészettörténetet. 2011-től már Nyergesújfalun is működik két csoportja. E mellett évek óta vezeti a nagy múltú, esztergomi Bajor Ágost Képzőművész Kört felnőttek részére. Ábrázolásaiban az egyetemességet, a kozmikus energiákat jeleniti meg. Példaképe: Anish Kapoor képzőművész, aki mély nyomot hagyott benne az 1990-es Velencei Biennálén bemutatott monumentális, alkotásaival. Képein gyakran megjelenik valamilyen formában a zene.

Prunkl János ,festőművész Tokodon született 1939-ben

1959-62: Tanítóképző Főiskola, Esztergom; 1962-72: Tanárképző Főiskola, Eger; 1982-85: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, mesterei: Miháltz Pál, Martsa Alajos, Kaposi Antal, Mucsi András, Heil Huba Ferenc. 1973: Millenniumi kiállítás, Esztergom, II. díj. A Vitéz János Tanítóképző Főiskola művésztanára. Képeit a gyerekrajzok "romlatlan", olykor naiv, máskor dekoratív, expresszív kifejezésvilága jellemzi. ~ mindezt tudatos képépítő metódusként alkalmazza kiváltva a klasszikus kompozíciós elveket. Több nézőpontból ábrázolt formái a gumigeometria hálószerű struktúráit követve töltik be a kép felületét. Ironikus, cinikus, olykor morbidnak tűnő formái öntörvényű harmóniává állnak össze. A képek alapélményei általában irodalmi művekből származnak, egyszer a mítoszok (Filemon és Baucisz), vagy a mesék és a népművészet naiv cselekményszövése (Játszótér, Várkisasszony), máskor az örkényi irónia (Buszon) válik képi struktúrává.

Simon Edina keramikus Esztergomban él és itt is dolgozik. Székely Gábor esztergomi keramikus műhelyében tanulta a mesterséget. Kerámiái többnyire használati tárgyak, de örömmel készít dekorációs tárgyakat is, melyekhez félporcelán, illetve kőedény masszát használ, ezáltal időtállóbbá válnak."Szeretném, ha munkáim egyfajta derűt továbbítanának és részévé válnának a kert és lakáskultúrának." honlapja:www.ceramicart.hu

Tamási Péter képzőművész, fotóművész. Bergen-Belsenben született 1946. 1968-tól foglalkozik fotográfiával. A Labor Műszeripari Művek reklámgrafikusa és fotósa. 1975: a Fiatal Művészek Klubja fotócsoportjának tagja; 1978-81: a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának tagja; az Esztergomi Fotóklub alapító tagja; 1980: STB csoport tagja [Balla Andrással, Sipeki Gyulával]; 1991: Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja. Képei a hagyományos fotográfia kereteit feszegetik. Szekvenciák, gondolati fotók, kézzel színezett képek, tónusredukált fényképek egyaránt jellemzik művészetét. A fotózás mellett festészettel is foglalkozik: a 80-as évektől tájélmények-ihlette akvarellekkel jelentkezik önálló és csoportos kiállításokon.

Kaleidoszkóp Ház

alternativ művészeti központ.Esztergom,Pázmány u.7. Fiatal képző-iparművészek számára nyújt bemutatkozási és alkotóházi lehetőséget.Kiállitasokat rendez a Vármúzeum Rondellájában.Foto és szinjátszó köröknek helyet ad, mint a Városi Fotóklub vagy a Szép Kapu Irodalmi Szinpad előadásai. Honlapj

Az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház, amatőr alkotó csoportja.Féja Géza Közösségi Ház-ban 2005 márciusában és áprilisában nagy sikerrel mutatták be alkotásaikat a helyi amatõr képzõmûvészek. Három gobelin készítõés két festõ állította ki mûveit a Közösségi Ház galériájában. Az bemutatott alkotások nagyfokú felkészültséget, kiforrott alkotói személyiséget tükröztek. Ekkor született meg az elhatározás, a csapat a kiállítás után is együtt marad. Juhász Bálintné gobelin készítõélére állt a kezdeményezésnek, és gondos munkával nekilátott a képzõmûvészkör megszervezésének. Igy alakult meg a Selyemfonál Képzőművész Kör, amelynek tagjai rendszeresen találkoznak és alkotásaikból kiállítást tartanak

z

FOTÓMŰVÉSZET

A Művelődési Házban működik az ART Fotóstudió, vezetője Balla András volt évekig, jelenleg Radócz Balázs vezeti. Az ART Fotóstudió új tagjainak kiállítása 2011-ben volt, a tárlatnyitón összefoglaló hangzott a Fotostudió történetéről Negyvenhárom éve működik a királyi városban az ART Fotográfiai Stúdió. Esztergom a fotósok városaként ismert a hazai művészeti életben. Nem csoda, hiszen Budapest után Esztergomban működik a legrégebbi és legtöbb tagot vonzó fotóművészeti alkotó közösség. Radócz Balázs fotóművész az ART Fotográfiai Stúdió elnöke tárlatnyitójában hangsúlyozta, hogy a fotóművészet folyamatos megújulását az új tagok jelentik. Ezen a kiállításon a közösség húsz új tagja mutatkozott be. Van, aki a hagyományos technikával dolgozik van, aki a korszerű digitális fotótechnikákkal találja meg a kifejezésmódját. A Stúdió tagjai között van hatvan éven felüli és huszonéves fiatal, Balogh Rudolf –díjas művész és olyan is aki most ismerkedik a fotóművészettel.Az Esztergomi Fotóbiennálék szervező, rendezője.

                                        Radócz Balázs

Komárom-Esztergom megyei Fotópályázat Az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház  évek óta helyszíne a megyei fotópályázatnak, amelyet évente hirdetnek meg a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága az Esztergom-Kertvárosi Féja Géza Közösségi Házzal együtt.

Mudrák Attila fotográfus Mudrák Attila fotográfus már egészen fiatalon, gimnazista korában kapcsolatba került a fényképészettel. Ér­deklődése az iskolai évek multával sem csökkent, és 1976-tól a fotós már egy nagy könyvkiadónál dolgozott fényképészgya­kornokként Szelényi Károly mellett. Eköz­ben a Nyomdaipari Főiskolán szerzett diplomát. Kiemelkedő munkáinak ered­ményeként felvételt nyert a Fotóművé­szek Szövetségébe, majd a Magyar Al­kotóművészek Szövetsége is tagjai közé fogadta.Az Esztergomi Můvészek Céhe tagja . Az esztergomi Keresztény Múzeum mun katársa.Több önálló kiállitása volt már, fotóalbumai is megjelentek.Esztergomi fotós naptárai igen népszerůek.

Balogh Rudolf dijas fotográfusok

Balla András

1945-ben született Pockingben. 1965–1970 között a Kertészeti Egyetem kertművészet-tájépítész szakára járt. Kertépítő mérnökként dolgozott a 80-as évekig. Esztergomban él. 1975 óta fényképez. Az Esztergomi Fotóklub alapító tagja; 1975-től a Fiatal Művészek Klubja fotószekciójának tagja, majd vezetője; az Esztergomi Fotóbiennálék művészeti vezetője; 1975-től a Fiatal Fotóművészek Stúdiója tagja, majd művészeti vezetője. Az 1980-as évekig szekvenciákat és experimentális képeket készített, majd a dokumentációs irányzat felé fordult. Mára kialakult egy jellegzetes ballai fotográfiai modor, irány, mely a témaválasztás sokféleségében, a megoldási módok variálásában és a nagyon igényes megjelenítésben summázható. Balogh Rudolf dij: 1992.

Munkásságának jelentősebb sorozatai: 1972-1978: Fényképezni tilos! (260 kép); 1975–1988: Borostyán Imre remete (850 kép); 1975-től: Kerti giccsek (2300 kép); 1975-1985: Szocialista irrealizmus (208 emlékmű, szobor, relief stb. képe); 1974-től Kocsmakerékpárok (360, kocsmák előtt parkoló kerékpár képe); 1985: Francia díszkertek; 1988: Olasz díszkertek.Könyvei: Esztergom a fotográfusok városa, Sheltern.

Kovács Melinda

 Esztergomban született, édesanyja rajztanár. Először rajzolni tanult, majd 17 -18 évesen döntött a fotográfia mellett. Fotóin ez a rajzhoz fűződő kapcsolat is látszik. Előre megtervezett képei fekete-fehérben készülnek, és utólag színezi őket. Fotográfusként pályája elején igen sok gonddal küzdött, volt hogy takarítással keresett pénzt, közben már kiállított is. Azután pályázatokkal próbálkozott, sikerrel. Országos Fotóbiennálé dijakat kapott 1991-től, az Arany Kamera-díjat kapta meg 1994-ben, majd 2012-ben a legnagyobb elismerésként a Balogh Rudolf-dijat. A Duna Múzeum Európai Közép Galériájának művészeti vezetője, és igy a művészeti alkotások bemutatása új feladatokat is jelent számára. Romantika című kiállításáról szólva érdekes műhelytitkokat is elmondott. Általában analóg géppel dolgozik, és utólag színezi a képeket.

Szamódy Zsolt

Budapesten született 1956-ban. 1978: a Testnevelési Főiskolán végzett vívóedzőként, válogatott vívó, majd edző. 1990-től alkalmazott fotózásból él: katalógusokat, reklámokat készít. 1986, 1990: Komárom Megyei Tanács Művészeti Ösztöndíja; 1992: Magyar Hitelbank Művészeti Alapítványának ösztöndíja a komáromi erődrendszer fotográfiai feldolgozásáért. 1990: Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja, a Naturart Természetfotós Szövetség és az Esztergomi Fotóklub tagja. 2011: Balogh Rudolf-díj. Gimnazista kora óta fényképez, autodidaktaként lett fotós. Kezdetben a madárfotográfia, majd a sport és a természet érdekli. Később a komáromi erődrendszerről, a tatabányai cementgyár agóniájáról készített tárgy- és épületfotókat 1999-2002: A 2. Országos Fotóhetek, a Fotóhónap 2000-ben a 1978: a Testnevelési Főiskolán végzett vívóedzőként, válogatott vívó, majd edző. 1990-től alkalmazott fotózásból él: katalógusokat, reklámokat készít. 1986, 1990: Komárom Megyei Tanács Művészeti Ösztöndíja; 1992: Magyar Hitelbank Művészeti Alapítványának ösztöndíja a komáromi erődrendszer fotográfiai feldolgozásáért. 1990: Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja, a Naturart Természetfotós Szövetség és az Esztergomi Fotóklub tagja. 2011: Balogh Rudolf-díj. Gimnazista kora óta fényképez, autodidaktaként lett fotós. Kezdetben a madárfotográfia, majd a sport és a természet érdekli. Később a komáromi erődrendszerről, a tatabányai cementgyár agóniájáról készített tárgy- és épületfotókat 1999-2002: A 2. Országos Fotóhetek, a Fotóhónap 2000-ben a Fotóhónap 2002 kuratóriumának tagja
2001: Az Év sajtófotói zsűrijének tagja 2002: Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke. Fotóhónap 2002 kuratóriumának tagja 2001: Az Év sajtófotói zsűrijének tagja 2002: Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke.

SZÍNMŰVÉSZEK

Horányi László

színművész, az Esztergomi Várszínház vezetője Esztergomban született 1951. színész, előadóművész Pályafutását 1977-ben az Arany János Színház stúdiójában kezdte,ahonnan két év múlva a debreceni Csokonai Színházba szerződött. 1980-ban egy évig a Békés Megyei Jókai Színházban szerepelt, azután visszatért Debrecenbe. F.Sz. Petruchio (Sh.: A makrancos hölgy); Don Quijote (Leigh–Wasserman: La Mancha lovagja ) Előadóestjei: Fehér csend; Végy karjaidba, idő…Farkasüvöltés (Viszockij est) www.esztergomivarszinhaz.

Maronka Csilla

szinésznő, a Művelődési Ház igazgatója (Kishegyes, 1961. jún. 2.– ): színésznő. 1984-ben végezte el a SzAk-t. Ezután 1984–85-ben a zalaegerszegi Hevesi Sándor, 1985–86-ban a Pécsi Nemzeti Színházban játszott. 1987-től a kecskeméti Katona József Színház tagja. Naivákat alakít. F.Sz. Lujza (Schiller: Ármány és szerelem); Szonya (Csehov: Ványa bácsi); Melinda (Katona J.: Bánk bán); Desdemona (Sh.: Othello)

Pusztaszeri Kornél

(Esztergom, 1960. ápr. 20.– ): színész. Főiskola előtt néhány évig a Pinceszínházban játszott, 1985-ben végzett a SzAk-n. Azóta a Madách Színház tagja. Tehetséges karakterszínész, határozott érzékkel a groteszk iránt. F.Sz. F.Sz. Finnegan atya (Higgins : Maude és Harold); Su Fu (Brecht: A szecsuáni jólélek)Koch (Müller P.:Szemenszedett igazság) Füles ,besúgó (Tolcsvay-Müller P- Müller: Mária evangéliuma) Bolond (Shakespeare:Lear király)

Vincze Gábor Péter

(Vincze László festőművész fia) (Esztergom, 1963. dec. 27.– ): színész. A Zak-n tanult 1982–85-ben, majd elvégezte a SzAk-t is. 1989 óta a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Iskolázott énekhangja lehetővé teszi, hogy prózai szerepek mellett operákban is szerepeljen. 0F.Sz. Arkagyij (Turgenyev–Szakonyi K.: Apák és fiúk); Arthur (Mrożek: Tangó); Daniló (Lehár F.: A víg özvegy); Belcore (Donizetti: Szerelmi bájital); Claudio (Sh.: Szeget szeggel) 

SZINJÁTSZÓ IRODALMI SZINPADOK

Esztergomi Klubszinpad

A diákszínjátszás valószínűleg több száz éves múlttal rendelkezik Esztergomban, az viszont tény, hogy a 19. században már a különböző városi egyletekben előadtak hébe-hóba egy-egy színdarabot, a 20. század elején pedig megalakultak az első munkás színjátszó körök. A 20-as évek színjátszó csoportjairól pedig már levéltári iratok is tanúskodnak. Az 50-es évek amatőr színészeiről –akiket Szávai Gyula bácsi fogott össze tevékeny csoporttá - már többeknek személyes tapasztalatai is vannak. A 60-as-70-es évek helyi színjátszását, amely számos emlékezetes sikert hozott, Nagyfalusi Tibor neve fémjelzi. Tőle vette át a stafétabotot Bakai Ferenc, "Csücsök" aki jelenleg is a Klubszínpad vezetője, s aki tudja, kevés olyan művészeti ág létezik, amely oly döntő hatással lenne egy fiatal életére, mint a színház. Hiszen benne van minden, ami az éppen csak nyiladozó lelket felizzítja: a kirobbanó siker lehetősége a bukás veszélyének állandó jelenléte ellenében, a lelki és testi felkészültség, jelen van a „világot deszkák” ígérete, a nagy elődök példamutatása. Tallós Rita, Pusztaszeri Kornél – hogy csak a legismertebb művészeinket említsük – szintén az intézmény klubszínpadáról indultak a hírnév felé. A színpad munkájának alapja a közösségi lét, a közös munka, mely hetente hozza össze a színpad amatőr színjátszóit, hogy a színházi mesterség fortélyait megismerve elinduljanak e gyötrelmesen szép pályán. A hagyományos színpadi technikák mellett nagy gondot fordítanak a versmondás, a színpadi jelbeszéd-kultúra eszközeinek elsajátítására is. Felsorolni is nehéz lenne, hány színházi előadás áll mögöttük: vásári komédiák, szerzői estek, fajsúlyos drámák és könnyed vígjátékok egész sora jelzi sikeres működésüket. A színpad tagjainak száma, életkora igen változó, a legfiatalabb színpados 15 éves, a legidősebbek 25-30 körüliek. Bár a társaság mintegy fele már rendelkezik némi színészi rutinnal, akiktől a kezdők is sokat tanulhatnak, egy közös vonás valamennyiükben megvan: mindannyian nagyon tehetségesek. Mindszenty a nemzetkoronázó c.darab bemutatója 2009-ben

"Hatalmas siker volt az Esztergomi Klubszínpad tegnap esti előadása, melyen az esztergomi szerző, Szilágyi Ferenc darabját mutatták be. Az premiert a Zsinagóga emeleti nagytermében tartották. A nemzetkoronázó című dráma Mindszenty József bíboros 1948 és 1956 közötti időszakban vívott küzdelmeit mutatta be. A címszereplő Filemon Béla és a társulat további tagjai kitettek magukért, a teltházas előadás végén a nézők felállva, vastapssal köszönték a színházi élményt az Esztergomi Klubszínpadnak. A siker arra indítja a társulatot, hogy a darabot a következőkben újra bemutassák Esztergomban is"

Esztergomi Diákszinpad

a Művelődési Házban működik Erősne Vörös Viktória vezetésével Az idei diákszínjátszós évad végén – a nyári programok kezdete előtt – jó összegezni, mi történt velünk 2014-15-ben, hiszen fordulatos és eseménydús volt az elmúlt időszak. 2014 őszén először szerveztük meg az esztergomi középiskolai színjátszókörökkel közösen színpadjaink találkozóját a Ferences Gimnáziumban és az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskolában. Emlékezetes, szép bemutatók voltak! A szokásosnak mondható Visegrádi Idősek Otthona-beli szereplésünkön december 22-én Dickens Karácsonyi ének című játékával és május-júniusban Goldoni Két úr szolgája című vígjátékának diákszínpadi változatával álltunk a közönség elé. Utóbbival Sárbogárdon a II. Bogárdi Színjátékos Találkozón (05.30.), illetve a Múzeumok Éjszakáján a Keresztény Múzeumban (06.20.) szerepeltünk. Év közben versmondóinkkal versenyeken (Illyés -3 fő- és József Attila -6 fő- versmondón Tatabányán, illetve a PIM-ben). A 34 fős Kárpát-medencei szervezésű mezőnyben Müller Mátyás különdíjat kapott. Ezekkel egy időben költészet napi programokon vettünk részt: a legemlékezetesebb a Kaleidoszkóp Ház barlangjában („Cave Poetry”) tizenhét versmondóval előadott zenés műsorunk volt 05.17-én. Folyamatosan próbáltunk és gyakoroltunk – változó helyszíneken: a Kultúrházak Éjjel-Nappal rendezvénye (zsinagóga), 02.13 után két hónapon át kerestünk megbízható partnert és próbahelyszínt -lehetőleg színpadot- magunknak, így fogadott be minket a Szent Adalbert Központ, a Szent Erzsébet iskola, a Balassa iskola, s legtöbbször a Keresztény Múzeum. Állandó és amatőr színpadi játékra alkalmas helyet továbbra is keresünk, hisz mindig szeretnének hozzánk csatlakozni újabb tehetséges fiatalok, akiknek kedvük lenne színjátszani az Esztergomi Diákszínkörben. Mivel a város kulturális és közművelődési intézményei közül többel kölcsönösen jó kapcsolatot építettünk ki, s a fiataljainkat támogatni kész, befogadó szemléletű intézményvezetőket, barátokat találtunk, a folytatás biztosított, de úgy érezzük, helyünk van egy művelődési közintézményben, hisz ezek az intézmények éppen a hozzánk hasonló amatőr együttesek létezésével bizonyíthatják, hogy a közösséget, Városunkat szolgálják, s nem önös érdekeket, magáncélokat. Zárásként szeretném megköszönni az említett intézmények vezetői mellett azoknak a segítségét, akikkel túllendülhettünk a problémákon, és megerősítettük csapatunkat, amelyik valódi közösséggé vált az elmúlt tíz év alatt: köszönet Kontsek Ildikónak, a Keresztény Múzeum igazgatónőjének a próbák biztosításáért és az együttműködésért a Múzeumok Éjszakáján, illetve Keppel Dániel tanár úrnak az Esztergomi Középiskolai Színjátszókörök Őszi Találkozója megszervezéséért és segítőkészségéért. Tagjaink voltak az év során: Aguera Zoltán, Baranyai Péter, Boldoghy Heni, Dudok Dávid, Horváth Marika, Jónás Melitta, Krohn István, Lugosi Rebeka, Mészáros Patty, Meszes Klaudia, Müller Mátyás, Szabó Keve, Wierl Alexandra Erős Viktória szinjátszó kör vezető /Helló Esztergom/

Szép Kapu Irodalmi Szinpad

Az esztergomi Szép Kapu Irodalmi Színpad 2012 pünkösdjén alakult egy nagyon hirtelen jött zápor alatt. A közös célok, a színház és irodalom szeretete, valamint a közösség elé tárható -valaha élt, és még élő- nagyjaink gondolatai arra ösztönöztek minket, hogy egy új társulat alapításával ténylegesen alkossunk. Nos, Szilágyi Ferenc barátom és én, Horváth Gergely ezen gondolatok mentén hoztuk a világra a Szép Kapu Irodalmi Színpadot. Hogy miért Szép Kapu? Nos, a porta speciosa, a valaha volt Szent Adalbert templom nyugati díszkapuja volt a várhegyen, a mai Bazilika helyén. Bár egy földrengés miatt ez az ősi templomunk összedőlt, ezen gyönyörű, zseniális remekmű darabjai (illetve a makettja) ma is láthatók az esztergomi vármúzeumban. A nemzet szempontjából a Szép Kapu tartalmazta mindazt, ami előremutató lehet egy ország építésében - az ország felajánlása Nagyboldogasszonynak, és a működőképes társadalom egyensúlyának tökéletes képlete - ami mentes a kirekesztés, az igazságtalanság, és a hazudozás ármányaitól. Nos, ennél kifejezőbb szimbólumot egy értékközpontú színházi társulatnak talán nem is találhattunk volna. Mi egy amatőr színház vagyunk, ami azt jelenti, hogy tagjaink a civil élet munkája mellett valódi önkifejezés gyanánt dolgozik a közös munkán, aminek a végeredménye: játék a színpadon. Fő irányunk az előremutató nagy szellemek munkásságának színészi eszközökkel történő közönség elé tárása, mint Mindszenthy József, Ady Endre, József Attila, Csontváry Kosztka Tivadar - és még sorolhatnám nagyjainkat. Nem vagyunk egy átlagosnak mondható amatőr színházi társaság. Bár időközönként komédiákat, különféle vígjátékokat is játszunk, alapvető irányunk a jobb világot megálmodó szellemi óriások munkáinak deszkákra varázsolása a Szent Korona segítségével. Ahhoz, hogy egyáltalán működhessünk, sok ember közös munkája kellett. Elsősorban nagy hálával és szeretettel gondolunk az esztergomi Kaleidoszkóp Házra, aki próbaterem biztosításával, és a barátságával ajándékozott meg minket. Ebből fakadóan előadásaink jelentős része is itt történik, illetve az első bemutatóink is a Kaleidoszkóp házat illetik.Később a Művelődési Házba kaptak helyet próbáik és előadasaik megtartására. Köszönettel tartozunk az esztergomi Klubszínpadnak, aminek én is tagja voltam majd 17 évig, illetve az aktív játszóink közül sokan. Köszönettel tartozunk Bakai "Csücsök" Ferencnek, aki megtanított minket a színészet szakmájára, illetve a legfontosabbra: a színpadi alázatra. Filemon Béla bevezetője facebook Szép Kapu Irodalmi Szinpad

Féja Géza Zsebszinpad az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház csoportjaként alapította Graczár Mihály, volt Esztergomi Klubszinpados.Bemutatóik:Szánthó Barna:Mindenki másképp csinálja,bohózat,,Moliere:Férjek iskolája.

Iskolai diákszinpadok Középiskolai diák szinjátszó csoportok, ferences gimnázium, Dobó gimnázium Dobogó Szinpada, évekig sikerrel mutatott be musicalokat Meggyes Miklósné, nyugalmazott tanárnő vezetésével.

ZENEMÜVÉSZET

Kórusok

Balassa Bálint kórus

Labor Műszeripari Művek dolgozóiból alakult énekkar. A kórus nevében viselte is a cég nevét Labor MIM Balassa Bálint Énekkara elnevezéssel. A kórus vezetője 1962-től majd húsz évig Szabó Tibor karnagy volt, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Tanárképző Főiskola tanára, helyettese az esztergomi zeneiskola igazgatója Reményi Károly volt, aki ma is a kórus vezetője. Szép sikereket értek el, tőbb alkalommal vendégszerepeltek külföldön. A Labor MIM sok anyagi támogatást adott a kórus műkődéséhez, amely fokozatosan városi énekkarrá alakult, hiszen nemcsak a cég dolgozói voltak tagjai, hanem minden jó hangú énekelni szerető esztergomit szívesen láttak. A Labor Műszeripari Művek a rendszerváltás után megszűnt a Balassa Bálint Énekkar azonban megmaradt és Reményi Károly vezetésével sikeresen működik.

Esztergomi Monteverdi Kórus

1959-ben létrejött a felsőfokú Tanítóképző Intézet amelynek Ének-zenei szakcsoportja tanárai voltak Hunyadi Zoltán, népdalgyűjtő Kálmánfi Béla,Gajdár László, Mátyás Ferenc, M.Pethő Margit és Pálinkás József. Az intézményben női kart, vegyes kórust is szerveztek és tulajdonképpen ebből a tanítóképzői kórusból alakult meg 1963-ban Hunyadi Zoltán vezetésével a Monteverdi kórus.Az 1963-ban megalakult együttesben elsõsorban pedagógusok és fõiskolai hallgatók énekelnek, de kezdettõl fogva részt vesznek a munkában más foglalkozású énekesek: technikusok, mérnökök, orvosok is. Az együttes szinte megalakulásától fogva folyamatosan jelen van a városi, megyei, sõt az országos zenei életben. Repertoárján a reneszánsz zenétõl a XX. századi muzsikáig igen sok komponista mûve szerepel. A kórusnak a kortárs zene iránlti elkötelezettségét mi sem bizonyítja ékesebben, mint hogy magyar zeneszerzõk -köztük Bárdos Lajos, Farkas Ferenc, Karai József - számos mûvet ajánlottak számára. Az esztergomi Monteverdi Kórus mûködése harminc esztendejében megfordult Európa legtöbb országában, Törökországtól Finnországig, és sikerrel szerepelt fesztiválokon és kórusversenyeken, ahol három elsõ, öt második és két harmadik helyezés mellett számos különdíjat kapott.

Ars Musica kórus

Az Ars Musica kórus 1994-ban alakult esztergomi zenekedvelő énekesekből. Számos hazai és külföldi koncert után 1999-ben átmenetileg szüneteltette működését az együttes. 2002-ben állandó tagsággal alakult újjá, fő célként megjelölve a magyar kórusmuzsika terjesztését, népszerűsítését itthon és külföldön egyaránt. Évek óta szinte állandó résztvevői a Musik land iroda által rendezett nemzetközi kórustalálkozóknak. Koncerteztek már Németországban és Szlovákiában. Meghívásak vannak Észtországba és Máltára. Rendszeresen fellépnek a város rendezvényein és az Esztergomi Bazilikában is. Immár hagyományosnak mondhatóak adventi koncertjeik is. Az Együttes 2005-ben a pater Tamás Alajos Alapítvány zenei pályázatán első díjat nyert. Az énekkar vezetője alapításától kezdve Vereckei Attila.

Az esztergomi Bazilika karnagyai és kórusa

Az esztergomi kórus éneklés a 19. századra nyúlik vissza.Természetesen voltak a templomi kórusok azonban 1861-ben Bellovits Ferenc és Klinda Rezső kezdeményezésére megalakult a városi dalárda.1865-ben már 50 tagja volt Debrecenben kórus versenyen arany díjat nyertek 1868 -ban, három évvel később Budapesten első helyezést értek el. Ez a nagyszerű múltat folytatják ma is a kórusok. Az egyházi , templomi kórusok nemcsak a miséken kísérték énekkel a szertartásokat,hanem hangversenyeken is énekeltek a városi zenekarral együtt. Esztergomban1874- ben alakult zenei kör Prokopp János mérnök kezdeményezésére Takács János karnagy vezetésével. A Bazilika karagya az 1856 évi felszentelésétől kezdve meghatározó egyéniség volt mindenkor a város zenei életében.

Az esztergomi Főszékesegyház karnagyai és kórusa

Seyler Károly 1841-től haláláig volt karnagy. 1856-ban az esztergomi bazilika felszentelése alkalmából Liszt miséjéhez ő írta a Graduálét, az Offertóriumot és a Te Deumot. Írt még egyházi műveket (misék, offertóriumok, graduálék, requiem), valamint szimfóniát, dalokat, kamaraműveket, zongoradarabokat Kersch Ferenc,(1853-1910) 1897-től volt karnagy Esztergomban. Kántorkönyvet írt, zeneművei között 17 misét, 3 requiem-et, 2 tedeumot, számos orgonadarabot és motettát tartanak számon.

Bánáti Buchner Antal (1882-1950) zeneszerző, karnagy. A szegedi tanítóképzőben végzett, majd a bp.-i Zeneakadémián tanult tovább. Szepeshelyen, Szatmárban, 1911-től Esztergomban egyházi karnagy. Az egri Katolikus Kántor egyházzenei folyóirat felelős szerkesztője (1913-19). Megalapította az Esztergomi Zeneegyletet (1916), az esztergomi zeneiskolát (1928). Miséket, oratóriumokat komponált. Zenekari műveket, dalokat, m. nótákat s Pilóta címmel operát írt. Művei gyakran szerepeltek a Magyar Rádió műsorában.

Béres György, karnagy, tanár, nyugalmazott plébános Makón született 1928. január 27-én. 1951-ben szentelték pappá, két évig káplánként működött, majd a kőbányai Szent László templom kántora és1954-56-ig az Esztergomi Szemináriumban gregoriánt és liturgikát tanított, valamint vezette az Esztergomi Bazilika kórusát. 1956 ban Magyarországot.elhagyta külföldön tevékenykedett a rendszerváltás után visszatért az országba és megalapitotta a Magyar Gregorian Társaságot amelynek elnöke.

Kórusról és a korszakról 1945-ben foglalta el prímás-érseki székét Esztergomban Mindszenty József bíboros. A politikai helyzet azt hiszem közismert. Mindszenty bíboros nagyon szerette az ünnepélyes szentmiséket,amelyeken a Bazilika kórusa fontos szerepet kapott.  Anyukám és nagynéném is énekelt a kórusban és a visszaemlékezésekből tudom, hogy 1947 márciusában a kórustagok kedves meglepetésként a Primási Palota elött rögtönzön hangversennyel köszöntötték József -napon Mindszenty bíborost.A hercegprimás lement hozzájuk és meghivta őket - egy kis misebort kaptak és azzal a pogácsával kínálta a köszöntőket , amelyet édesanyja sütött. Alig egy évvel később 1948 karácsonyán letartóztatták és bebörtönözték Mindszenty bíborost. Az esztergomi primás-érseki szék gyakorlatilag üresen állt 1976-ig amikor Lékai Lászlót (Mindszenty püspöki titkárát) esztergomi apostoli adminisztrátort VI.Pál pápa kinevezte primás-érsekké. Ebben az átmeneti korszakban a Bazilika kórusa is visszafogottan működött.

Bálint Ferenc, nagykörösi zeneiskola igazgatója, karnagy,tanár az 1950-es évek elejétől az esztergomi tanitóképzőben volt ének-zene tanár és részt vett a város zenei életében, a kórusok szervezésében Anyukám és nagynéném a Bazilika kórusában énekelt és 5-6 éves gyerekként anyu felvitt a Bazilikai próbákra és misékre.Emlékszem a vörös hajú szeplős Bálint Ferire aki ott vezényelte a kórust.Volt egy olyan nagyszabású fellépésük is,amelyen a dorogi szimfonikus zenekar is közreműködött. Azt nem tudom mit adtak elő, a zenekar is ott volt fennt a kóruson . Bálint Ferenc rövid ideig volt Esztergomban a nagykőrösi zeneiskola megbecsült igazgatója lett 1982-ben súlyos betegség miatt bekövetkezett haláláig.

Baróti István, orgonaművész, tanár, 1975-től a Főszékesegyház orgonistája és karnagya. Csíkszentdomonkoson született 1940-ben.Orgonaművész-tanári oklevelét 1967-ben szerezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Pécsi Sebestyén, majd Gergely Ferenc növendékeként. 1980-tól az Esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolán, 1992-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenei tanszakán is tanít. 1975 óta az esztergomi Főszékesegyház orgonistája és karnagya, a Főszékesegyház újjáépülő orgonájának megálmodója és tervezője. A Főszékesegyház felszentelésének kerek évfordulóin a bazilika Strigonium énekarának karnagyaként vezényelte Liszt Esztergomi Miséjét Anyukám, nagynéném és hugom , Annamária a kórus tagjaként énekeltün Baróti István vezényletével.Én csak rövid ideig voltam kórustag, mikor megszülettek a gyerekeim saját "gyerekkórusom" lett. Anyukámnak szép szopránja volt húgomnak telt mezzoszopránja van.Képezte is a hangját. Lékai bíboros miséin énekeltem erről írok a honlapomon is .A közös éneklés nagyon jó közösséget alakított ki az énekkarban ami örömet szerzett mindenkinek.2014.Július 18-i temetésén zsúfolásig megtelt az Esztergomi Bazilika. A szentmisét Németh János plébános 25 paptársával koncelebrálta. Nekrológot Németh János plebános, Lantos István és Tardy László mondtak. A gyászszertartást megelőzőleg a Baróti-növendékek – Deák László, Pásztor Rajmund, Finta Gergely, Kis Zsolt, Szabó Imre, Enyedi Pál, Kováts Péter – orgonahangversennyel emlékeztek mesterükre, akinek hamvait a székesegyház altemplomában helyezték örök nyugodalomra.

Kováts Péter 1979-ben született Pécsen. Zenei tanulmányait öt évesen a Nagyatádi Zeneiskolában kezdte, ahol zongorázni Czmerk Györgynél, szolfézst Balajthy Cecíliánál tanult. Első orgonatanára 1992-94 között Kárpáti József volt. Felkészítésével az 1994-es Salgótarjáni Országos Orgonaverseny két különdíját - köztük a legjobb Bach-játékért járó elismerést - kapta. Középiskolai tanulmányait a Váci Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte. 1998-ban felvételt nyert a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgonaművész-tanári szakára, ahol orgonát Pálúr János és Ruppert István osztályában, zongorát pedig Prunyi Ilonánál tanult. Hivatalos tanulmányai mellett a kezdetektől mestere volt Baróti István, az Esztergomi Főszékesegyház orgonaművész-karnagya.

Szent Anna templom kórusa

A Szent Anna kórus a "kerek templom" néven közismert plébánia kórusa. Az énekkar 1980-as 90-es években Téglás József kántor vezetésével igen aktívan működött.Téglás József halála után hosszabb ideig nem volt senki aki átvegye a kórus vezetést.. A törzstagoknak sikerült megtartaniuk az énekkart. Azután rövidebb - hosszabb ideig újból karnagyok egyengették útjukat: Nádasi Mihály, Kutai Annamária majd Hey Lóránt, akinek irányításával 2005-ben részt vettek a XI. Piliscsabai Egyházzenei Napokon is. Elismerő emlékérmet kaptak, bíztatásul a jövőre. Jelenleg is aktív vezetésével. A Szent Anna kórus a "Kerek templom" néven közismert plébánia kórusa. Az énekkar 1980-as 90-es években Téglás József kántor vezetésével igen aktívan működött.Téglás József halála után hosszabb ideig nem volt senki aki átvegye a kórus vezetést.. A törzstagoknak sikerült megtartaniuk az énekkart. Azután rövidebb - hosszabb ideig újból karnagyok egyengették útjukat: Nádasi Mihály, Kutai Annamária majd Hey Lóránt, akinek irányításával 2005-ben részt vettek a XI. Piliscsabai Egyházzenei Napokon is. Elismerő emlékérmet kaptak, bíztatásul a jövőre. Jelenleg is aktív a kórus, vezetője az örökifjú muzsikus lelkű Hunyadi Zoltán, aki 81 évesen két kórusnak is a karnagya.Az általa alapított Monteverdi kórus 2013-ban ünnepli 50 éves évfordulóját.

Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar 1968-ban szervezte újjá Reményi Károly, zeneiskola igazgatója a városi szimfonikus zenekart. 1945-ig volt szimfonikus zenekara a városnak de ezt az akkori politikai éra nem engedte újjá szervezni. A térségben Dorogon működött szimfonikus zenekar egy ideig, s alkalomadtán ők jártak át zenélni. A dorogiak még játszottak a kor országosan ismert karmestereivel is. Működött Esztergomban egy szalonzenekar is, (Nyulász Kálmán vezette) főleg indulókat játszottak, de hivatalosan sehol sem szerepeltek úgy, mint a város zenekara. Az alapításkor csak vonósok csatlakoztak a szimfónikusokhoz, főleg a zeneiskolából. Aktív, nyugdíjas tanárokból és zeneiskolai növendékekből állt a 15 tagú együttes. Város szimfonikusait jelenleg 25-en alkotják, ezért egy olyan nagy mű esetében, mint Mozart Requiemje, a teljes hangszerarzenál megszólaltatásához vendégművészek játéka is szükséges. Rendszeresen van bérleti hangverseny sorozatuk.

Malom Művészeti Műhely komoly zenei programokat szervező és rendező civil csoport.Vezetője Villányi Zsolt.

Zsolt Nándor Zeneiskola A város zenei életébe jelentő szerepet tölt be a zeneiskola.Tanárai részben tagjai a városi szimfonikus zenekarnak is, rendszeresen vannak hangversenyek az iskola disztermében rangos vendégművészekkel. A programokról tájékozódhat az iskola honlapján:www.esztergomizeneiskola.hu

Bakai Márton hegedűművész,zenepedagógusnak tanul.Édesapja Bakai Ferenc, az Esztergomi Klubszinpad vezetője. Táncszinházi produkciókban vesz részt, Takáts Eszter zenekarának tagja.Klasszikus zenét és csángó népzenét mesterien játszik

KÖNNYŰZENE

Rock és jazz zenei együttesek

Tűzkerék együttes

A Tűzkerék Revival együttes 1990-ben alakult Radics Béla és Jimmy Hendrix számait játszotta. A tagság az egykori Stáció együttesből állt össze. Egyre több saját számot vettek fel a repertoárba, ezért, valamit a tagcserék miatt nevüket először Tűzkerék R.B.-re, majd Tűzkerék xT-re változtatták. A változások a zenei koncepciót nem érintették: blues alapú progresszív rock.Fesztiválokon és ezek gyűjteményes lemezein is állandó szereplők. (Pl. Paksi Blues Fesztivál, Diáksziget, Fesztergom, KLIKK). Sorlemezeikhez eddig több mint tíz országos turné kapcsolódott. Hiteles előadásmódjuk a 60-as 70-es évek feelingjét idézi. Honlapjuk: www.tuzkerekxt.hu

CÉCO együttes

A CÉCÓ együttes tagjai: Horányi László: gitár, ének Russ Pál: gitár, ének Vincze Ervin: gitár, ének Bogye Ferenc:dob, Kostyál András: gitár, ének Megzenésitett verseket adnak elő Viszockijtól, Ts.Eliot, Ginsberg.Önálló estjük Farkasvadászattól A csend hangjáig a CÉCÓ együttessel.

Szegő Csaba és együttese

,Szentkirályi Charlie, Csányi Balázs,   Ziegler Péter,
Szegő Csaba nemzetközileg ismert jazz zenész.Szaxofonon és klarinéton játszik. Esztergomi fellépésein küönböző formációju együttesekkel lép fel. Külföldön varieté szinpadon arat sikert az Esztergomból indult Szegő Csaba, aki azóta is ide tér haza családjához. Egerben tanult, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Budapesten, "Gonda-növendékként" a jazz-tanszakon szerzett tanári és előadóművészi diplomát... Aztán Grenoble és Montecarlo csillogó pódiumain lépett föl, látták is sokan, és győzött, győztek Jigalovval, így a nemzetközi megmérettetésben a ragyogó ezüst éremmel jutalmazták rátermettségüket.( http://mobile.hirhatar.hu/piliscsev Erdélyi Lili Ada cikke)

Borsőrmester zenekar

A Borsőrmester zenekar tagjai: Szederkényi Csaba - gitár, ének, Ziegler Péter - basszusgitár, Farkasdi Krisztián- dob. Az együttes Beatles dalokat ad elő

Watch My Dying

Watch My Dying egy magyar death metal és thrash metal elemeket ötvöző együttes. 1999 májusában alakult Esztergomban.
Veres Gábor - ének Eszenyi Imre - basszusgitár Bori Sándor – gitár Garcia Dávid - dob Szabó Viktor - gitár. 1999-ben Esztergom környéki fiatalok létrehozták a Watch My Dying-ot. A stílusukat ők maguk a death metal és a thrash metal ötvözésének írják le, technikás elemekkel vegyítve. 2000 májusában megjelent az első demójuk, a Rendszerhiba, saját kiadásban. Még ebben az évben beneveztek a Pepsi Generation Nexxt tehetségkutatóra, ahol rock kategóriában a negyedikek lettek. 2002 novemberében megjelent a következő demójuk, a Húsmágnes, újfenn magánkiadásban, melyet a média kedvező kritikával fogadott. A siker része hogy 2013 karácsonyán új videoklipjük jelent meg.

NÉPMŰVÉSZET NÉPZENE, NÉPTÁNC

Bércziné Szendrő Csilla népi iparművész, tojásíró Esztergomban született, a tojásdíszítést gyermekként édesapjától tanulta. Földrajz-rajz szakos tanárként tanított, szabadidejében néprajzi kurzusokon vett részt. 1990 óta szabadfoglalkozású, néprajzi gyűjtőmunkával (Gyimes és Moldva archaikus anyagával) és kézműves technikák, elsősorban a tojásírás továbbadásával foglalkozik. Gyűjtési : Magyao rszágon Bereg megye, Romániában Csík, Gyimes, Moldva és Háromszék, Szlovákiában a Garam-völgyi falvak. Bércziné Szendrő Csilla végigjárta már a Kárpát-medencének mindazon helyeit, ahol valaha is szokásban volt írott (batikolt) tojásokat készíteni, sőt a katolikus horvátok hatása nyomán eljutott egészen Boszniáig; ugyanakkor a gyűjtött minták alapján maga is tervez és fest egy- és többszínű, maratott és aranyozott tojásokat.

Bősz Erika foltvarró iparművész ..Autodidakta iparművészként rongybabákat varr művészi igényességgel.Minden baba külön egyéniség.

Váralja Néptánc együttes Majdnem napra pontosan 9 hónap telt el az együttes megalakulása (2001. január 16.) és az első „fellépés” között, amikor is „díszlet” voltunk a hídavatási ceremónián (2001. október 11.). Amennyiben az első fellépést – október 12. - a születés pillanataként fogjuk fel, úgy egy nappal vagyunk fiatalabbak, mint az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária-Valéria híd... A "Váralja" nevet az együttest befogadó Szentgyörgymezői Olvasókör földrajzi helye ihlette: kb. 300 méterre vagyunk a várdombtól, néhány méterrel az esztergomi vár alatt. Az alapítók „betáncolták” az együttest a város és a környék sikereket arató művészeti csoportjai sorába: Esztergom, Párkány, Ipolyszalka, Garamkövesd, Kéménd, Ebed, Nagyigmánd, Nyergesújfalu, Tát, Tokod, Pilismarót, Visegrád, Kemence néptáncot szerető közönsége tapsolt már táncosainknak, a vajdasági Temerin Illés-nap

Napfonó együttes

Esztergom Szentgyörgymezői Olvasókörben működnek, lelki meditációs népzenei műsoraik vannak.Facebook oldaluk : https://www.facebook.com/napfonok.zenekor

A női táskák fontos kiegészítői ruhatárunknak. Az öltözettel harmoniáljon, a céljának megfeleljen, szép legyen, esetleg érzéseket is kifejezhet, mint komolyság, elegancia, vagy vidám játékosság.

Az esztergomi Művelődési Házban a városban élő és alkotó tervező Buzás Zsófia és Erdős Klára tervezők új karácsonyi táska kollekciójával ,és Sophie by Chance bemutatkozó kollekciójával ismerkedhetett meg a bemutató közönsége.

Maronka Csilla, szinművész, intézmény igazgató a majd száz főnyi közönségnek rövid interjúkkal mutatta be a két fiatal tervezőt. A csupán két napos bemutató kiállításon látható kollekciókat a karácsony hangulata ihlette. 

Erdős Klára játékos alkalmi karácsonyfa táskát is tervezett, amely szokatlan formája ellenére két oldalt lehúzható cippzárral táskaként is használható.Akárcsak az ajándékdoboz táska.

Buzás Zsófia táskáit Csajkovszkij meseballettje a Diótörő ihlette. A táska kollekcióhoz tervezett egy kabátot is. Eleve úgy tervezi táskáit, hogy valamilyen kiegészítő ruhadarab is tartozzon hozzá, egy sapka vagy kesztyű vagy mint most egy kabát.

A nagysikerű bemutató kiállításon egyes darabok el is keltek,az ifjú tervezők munkáit a M1. Rúzs és selyem című hazai divatéletről szóló műsor nézői is láthatták.

Erdős Klára táskái

 Buzás Zsófia táska kollekciói

Brassai Ida, Brassai Csenge, a lányok Brassai Gabriella festőművész és édesanya , valamint  Váczy-Hübschl István újságíró , aki a közös tárlatot megnyitotta

 Brassai Csenge a KREA Kortárs Művészeti Iskola grafikus növendéke, édesanyja Brassai Gabriella, neves esztergomi festőművész, a Tárlak Szalonban nyílt közös kiállításuk A két Brassai címmel 2015.október 30- án. Az anya-lánya közös tárlatot Váczy-Hübschl István újságíró,szerkesztő nyitotta meg.

 Brassai Gabriella Esztergomban élő festőművésznő tulajdonképpen egy olyan művész, aki gyakran meglepetést okoz a képeivel, a kiállítás anyagával, megjelenítésével a nézőknek. A természet mindig jelen van a képein, akár absztrakt halak vagy uszadékfából készült szobrokon át. az aranyművesség is érdekelte őt diákként, talán ezért is kerülnek egy-egy festményére aranylemezkék a kompozíció részeként. A Petőfi Általános Iskolában Bércziné Szendrő Csilla volt a rajztanára, akit mai napig is egyetlen mesterének nevez. (Bércziné Szendrő Csilla népi iparművész, a Népművészet Mestere, aki a hímestojások festésével vált híressé). A Dobó Katalin Gimnázium után az olaszországi Carrarába sikeresen felvételizett az ottani művészeti főiskolára, majd egy év után a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult grafikát. A művészeti életben különleges kiállításokkal is ismertté vált. Igy például 2000-ben a Nemzeti Táncszínház kurzusán Nasser Hammadi fotóiból grafikát majd festményt készített Brassai Gabriella, és így lett közös kiállítás A tánc mint inspiráció címmel a Nemzeti Táncszínházban. Több hazai és külföldi önálló és csoportos kiállitása volt már. Most leányával , a grafikusnak készülő Csengével nyílt első közös kiállításuk 2015. október 30-án az esztergomi Tárlak Szalonban.

Brassai Gabriella festőművész és édesapja Brassai György vállalkozó

Középen Brassai Gabriella

 Brassai Csenge munkái

 Brassai Gabriella festményei

 A megnyitó képei

Fotók Benedek Attila

Az esztergomi Kniezl Rebeka, a győri művészeti iskola végzős hallgatójának bemutatkozó kiállítása nyílt április 2.- án a Féja Géza Közösségi Házban. Grafikáit és festményeit Szerémy György ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.Rebeka művészet felé fordulása szinte gyermekként kezdődött. Édesanyja Graczár Erika, nevelő apja Graczár Mihály az Esztergomi Klubszínpad tagjai voltak , majd Graczár Mihály megalapította a Féja Géza Zsebszínpadot, természetes hogy Rebeka is fellépett az előadásokon.Mindíg is szeretett rajzolni, különböző művészeti könyveket olvasott, igy a győri művészeti iskola grafika szakán szinte otthon érzi magát. Alkotásai április végéig láthatók a Féja Géza Közösségi Házban. Április 2-án - csütörtökön - késő délután nyílott meg, népes érdeklődő közönség előtt, Kniezl Rebeka kiállítása a Féja Közösségi Házban. Mint a múlt heti „beharangozóban” jeleztem, fiatal, pályakezdő mutatta meg eddigi alkotásait. A kiállító még nincs húszéves, bár a jövő héten lépi át ezt a kort. Tisztán látszik az, hogy az első lépéseit teszi a művészi pálya irányába. Az est rendezvényén jelen lévőket Tóth Tamás, az intézmény igazgatója üdvözölte. Ezt követően Kerekes Erika Váczi Mihály Származás című versét adta elő, ezt követően az igazgató megkérte Szerémy Györgyöt a megnyitó „levezénylésére”. Ö ezt profi módon oldotta meg. Csak ő általa tudott meglepetéssel szolgált. Kérte a „fű alatt” megérkezett győri versklub tagjait, legyenek társai a megnyitó során.  Ők a kiállító, Kniezl Rebeka verseiből állítottak össze műsort, amit öten felváltva adtak elő. Ez a versklub 2014 őszétől működik. Tagjai kezdő költők, verselők, versírók, a rímes irodalom kedvelői, művelői. Rebeka is tagja. Most ő a győri képzőművészeti középiskolába jár. Ez az „akció” számára is meglepetés volt, meghatódott, de örömmel fogadta a versklub tagjainak, barátainak megjelenését és a produkciójukat. Öt versét foglalták csokorba és adták elő. Ezt követően Szerémy György és Jákfalvy Magdolna, a duó férfi tagja gitár kíséretével, Cseh Tamás – Bereményi Géza alkotópáros Mond mennyit ér című szerzeményét adták elő. Következett Graczár Mihály, a városi amatőr színpad vezetőjeként előadott, Kosztolányi Dezső által írott, Mostan színes tintákról álmodom című költeménye. A tárlatot megnyitó felhívta a falon lévő alkotások sokszínűségére, sokféleségére, a szerteágazó témákra az érdeklődők figyelmét. Több mint harminc, falon lévő alkotás között van festmény, grafika, linómetszet, kollázs újságpapír alapon. Ezek tájképek, portrék, városképek, épületek, állatok, színes és fekete-fehér kombinációkkal. Úgy jellemezte a megnyitó beszédében Szerémy György, hogy a fiatal hölgy a pályája elején lévő, fejlődésben lévő, ígéretes alkotó, aki a kezdeti lépéseit  Megköszönte a Féja Géza Közösségi Ház vezetőjének, hogy lehetőséget biztosított a bemutatkozására, ezzel is támogatva az induló pályát, az ifjú tehetséget. A tárlat vendéglátással és baráti beszélgetéssel ért véget. Megtekintésre április 30-ig van lehetőség az intézmény nyitva tartási ideje alatt. (Esztergom és vidéke www.evid.hu) 

Kollár György festőművész családja, felesége Hilda,két lánya és unokái

"Az én papírjaim" Kollár György festőművész emlékkiállítása

A Duna Múzeum Európai Közép Galériájában nyílt meg május 9.-én a fiatalon elhunyt Kollár György esztergomi festőművész negyedik emlékkiállítása. A szinte zsúfolásig megtelt kiállításra, eljöttek a régi művész barátok, ismerősök, tisztelői és a művészet barátok. A művész özvegye Hilda, lányai és unokái, akiket az 1992-ben elhunyt művész már nagyapaként nem láthatott, fogadták a kiállításra érkezett barátokat, ismerősöket. "Az én papírjaim" című emlékkiállítást Hérics Nándor grafikusművész nyitotta meg felidézve az 1980-as évek elején történt megismerkedésüket,amely egy életre szóló barátsággá alakult. A most látható emlékkiállítás átfogó képet kiván adni Kollár György két és fél évtizedes művészetéről. Hérics Nándor megnyitójába iskola teremtő művésznek nevezte őt, aki halála után mai napig is hatással van a magyar képzőművészetre. A tehetséges művész pályája fiatalon indult, első egyéni kiállítása 1968-ban volt az esztergomi Művelődési Házban. Ötvözte és ujra alkotta Dávid Endre, Kurucz D. István , Kohán István művészi hatásait. Az Alföld , természet mindig vonzotta, mártélyi művésztelep vezetője is volt. Az esztergomi tanítóképző főiskolán tanító Végvári I.János hatása érződik képein, később e művészi kapcsolat nyomán Végvári alkotásain érezhető Kollár György hatása.Szikora Tamás munkássága volt még kiemelt hatással rá. Az ifjúkori figurális alkotásoktól eljutott az elvonatkoztatott fátyolszerű kompozíciókig. Dinamika és óriási koloritás , finom fakturák és mély bevágások jellemzik képet.Az elenyésző természet, rögökkel, vaskos rétegekkel jelenik meg képein. Iskola teremtő művész volt, akinek adósa a művészettörténet művészi pályája értékelésével. Szülővárosában nem őrzi az emlékét szinte semmi sem.Nincs emlékszoba elnevezve róla és utca sem.- mondta Hérics Nándor. A Duna Múzeumban június 23-ig látható kiállításon felidézhetjük Kollár György emlékét. Kollár György életrajza Esztergomban született (1950-1992) ikertestvére István fotóművész volt(1950-1994). Autodidakta művészként indult .1965-1972: mártélyi képzőművészeti szabadiskola, mestere: Fodor József, Hézső Ferenc. Esztergomban élt, a Művelődési Központ képzőművész körében alkotott ifjú művészként, majd 1979-ben a Labor Műszeripari Művek által támogatott alkotócsoport vezetője volt. 1982-től a Művelődési Központ képzőművész körének vezetője lett. Nyaranta a mártélyi képzőművészeti szabadiskolában dolgozott, illetve a 80-as években nyaranta itt tanított. Festészete mind témavilágában, mind stílusában a vásárhelyi realista tradíció szellemében bontakozott ki, majd a 70-es, 80-as évtizedfordulótól a színek kifejezőerejére épített, elvont motívumokból szervezett, sejtelmes képtereket alkotó piktúrává érett. Díjai: 1971: Honvédelmi pályázat, Budapest, I. díj; Dózsa-rajzpályázat, Budapest, I. díj; 1972: Országos Dózsa-pályázat, Szeged, II. díj; 1973: Téli tárlat, Hódmezővásárhely, I. díj; 1975: Esztergomi Tárlat, nívódíj; Komárom megyei Tanács művészeti ösztöndíja; 1977, 1979, 1981, 1985, 1987: Esztergomi tárlat, nívódíj; Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület-ösztöndíj; 1980: Komárom Megyei Tanács művészeti ösztöndíja; Tavaszi tárlat, Tata, nívódíj; Szegedi Nyári Tárlat, KISZ Központi Bizottság fődíja; 1982: Tavaszi Tárlat, Tata, nívódíj; Művelődési és Közoktatási Minisztérium ösztöndíja; 1983: Esztergomi Tárlat, fődíj; Vásárhelyi Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely, munkajutalom; Észak-dunántúli Tárlat, Veszprém, Veszprém Megyei Tanács díja; 1984: Derkovits-ösztöndíj; Tavaszi tárlat, Tata, nívódíj; Komárom Megyei Tanács művészeti ösztöndíja; Dunántúli Tárlat, Győr-Sopron Megyei Tanács díja; Országos Tájképfestészeti Biennálé, Hatvan, Hatvani Galéria érme és nívódíja; Esztergomért művészeti emlékérem; Észak-dunántúli Tárlat, Szombathely, Vas Megyei Tanács díja; 1986: Tavaszi tárlat, Esztergom, nívódíj; Országos Nyári Tárlat, Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Tanács díja és Medgyessy-emlékérem; Dunántúli Tárlat, Kaposvár, nívódíj; 1988: Észak-dunántúli Tárlat, Tihany, Komárom Megyei Tanács díja; Szocialista Kultúráért kitüntetés; 1990: Dunántúli Tárlat, Kaposvár, Győr Városi Tanács díja; 1992: Országos Akvarell Biennálé, Eger, Művészeti Alap díja (posztumusz). Egyéni kiállítások 1968 Művelődési Ház, Esztergom 1969 Tanítóképző Főiskola, Esztergom, Könyvtár Dunavecse 1970 Művelődési Ház ,Esztergom 1972 Művelődési Központ,Kisbér, Sopron, Határőrségi Tisztiklub 1973 Orsolya tér, Sopron (szabadtéri kiállítás), Székesfehérvár (szabadtéri kiállítás) 1975 Esztergomi Galéria 1980 Kuny Domonkos Múzeum, Tata, Ferencvárosi Pincetárlat,Budapest 1982 Gulácsy Terem ,Szeged 1985 Achleitner Galerie, (Végvári I.Jánossal),Hardingen,Ausztria, Vármúzeum ,Esztergom, Dömös Galéria,Dömös 1986 Paletta Galéria ,Szeged 1991 Csontváry terem,Pécs, Mednyánszky terem Budapest, Rathaus, Ehingen-Donau (Németország) [Végvári I. Jánossal] 1993 Vármúzeum,Esztergom Emlékkiállítás Válogatott csoportos kiállítások 1973-1974, 1978-1980, 1982-1988, 1992 Nyári Tárlat Szeged 1974, 1978, 1986, 1988 Nyári Tárlat Debrecen 1975-1976, 1978-1982, 1986 Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesülete kiállítás 1978, 1986, 1990, 1992 Országos Akvarell Biennále 1978-1981, 1983-1991 Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1982 Országos Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok Budapest, 1985 40 Alkotó Év, Műcsarnok, Budapest 1985 Kunbach 1986 München 1986, 1988 Országos Tájfestészeti Biennálé, Hatvan 1987 Medienhaus Galéria, Stuttgart Művek közgyűjteményekben Balassa Bálint Múzeum, Esztergom Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület, Budapest Kuny Domonkos Múzeum, Tata Móra Ferenc Múzeum, Szeged Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely. Irodalom CSOÓRI S.: Esztergom új festőt avat, Új Forrás, 1976/1. WEHNER T.: Minden a szín. ~ festőművész kiállítása, Művészet, 1982/12. CSOÓRI S.: Esztergomi töredék (Dedikációk Kollár Györgynek, Levelek Kollár Györgynek. Kollár György kiállításának megnyitószövege), Esztergom, 1990 Wehner Tibor: Kollár György festőművész (1950-1992), Esztergom, 1993,

 Nagy érdeklődés mellett nyílott meg május 8-án, délután Barna Ernőné és Vámosi Tiborné közös kiállítása a Féja Géza Közösségi Ház Galériájában Színek, formák, anyagok címmel. Mindketten alapító tagjai a városrészben ténykedő Selyemfonal Képzőművész Körnek. Barna Ernőné Kertvárosban ismert üvegfestő. Most teljesen más oldaláról mutatkozott be, selyemfestő munkásságának alkotásait tette közszemlére. Vámosi Tiborné Tiffany dísz– és ólomüveg készítő változatos anyaggal lépett a közönség elé. Díszeket és használati tárgyakat hozott alkotásaiból.
Tóth Tamás igazgató köszöntője után Végh Éva festőművész ajánlotta a jelen lévők figyelmébe a két kollekciót. A megnyitójában visszatekintett a Tiffany ólomüveg századokon át vonuló történetére. A selyemfestés történetét is áttekintette. A Kínából indult és a selyemhernyó-tenyésztésre épülő selyemkészítés világméretű elterjedését is felvázolta. Ezt követően személyes ismeretségük történetére tért ki, beleszőve egyéni művészi fejlődésüket is. Zárásként külön felhívta a figyelmet két–két alkotásra, nevezetesen: mindkét kiállító ugyanazt a két témát selyemre és Tiffany technikával üvegre, saját művészi elképzelésükkel, látásukkal készítették el. Ez a négy kép a terem fő helyén kapott helyet. Az alkotásokon kalapos hölgy és ló látható. Érdekes az eltérő technikák egymás melletti megjelenése. Érdemes a képek előtt összehasonlításokat tenni. A megnyitó közös tárlatnézéssel és baráti beszélgetéssel ért véget. A kiállítás május 30-ig tekinthető meg az intézmény nyitva tartási ideje alatt.( Nagy Tibor irása , Esztergom és vidéke www.evid.hu )

A Laskai Osvát Antikvárium szervezésében 2014 januártól érdekes előadások hangzottak el a Szent Adalbert Központban Esztergom történelmi kincseiről. Ezen előadásokról készült videó felvételeket adom közre.

Kántor János ,grafikus kiállítása a TÁR-LAK Szalonban (Esztergom, Simor u.10). Megnyitotta dr. Bárdos István. Megtekinthető ápr.13. Dr.Bárdos István megnyitó beszéde Képek a megnyitóról:

Magyar-Lengyel Barátság Napja 2014.

Az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Palkovics termében Csombor Erzsébet levéltárigazgató köszöntötte a Magyar-Lengyel Barátság Napján megjelent vendégeket.Utalt arra, hogy 2007-ben hozta a két ország kormánya azt a törvényt, hogy március 25. a Magyar-Lengyel Barátság Napja legyen, és azóta Esztergomban minden évben megtartják ezt a Napot. Majd a magyarul kiválóan tudó Roman Kovalski, Lengyel Köztársaság nagykövete emelkedett szólásra. Beszédében felidézte a két nemzet között évszázadok óta fennálló barátságot. Völner Pál államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarok és a lengyelek közötti barátság akkor is érvényre jutott, amikor a történelem viharában szülség volt az önzetlen segítségre.Akár a második világháborúban, vagy 1956-ban. A köszöntök után két érdekes előadás hangzott el. Az 1335 évi visegrádi királyvtalálkozóról dr. Rácz György beszélt, az újonnan fellelt dokumentumok alapján mutatta be az eseményt. A tankönyvek úgy emlegetik az 1335 évi visegrádi király találkozót, amelynek fő célja a kereskedelmi útvonalak egyeztetése, módosítása volt. Ekkor Visegrádon Károly Róbert magyar király látta vendédül IV.Kázmér lengyel királyt és Luxemburgi János, cseh királyt.Mivel a török időkben nagyon sok levéltári dokumentum megsemmisült, Rácz György felkutatta a találkozóval kapcsolatos lengyel és cseh királyi levéltári dokumentumokat, Igy eljutott a német lovagrendhez is, amelyről nem szóltak a tankönyvek. A leforditott dokumentumok alapján kiderült, hogy jóval több történt ezen a király találkozón, amelyen a német lovagrend is képviselte magát. Tulajdonképpen ezen a találkozón a lengyel király és a német lovagrend közötti békekötés jött létre, valamint a cseh és lengyel békekötés. Kicsit később 1336. januárban született meg a tankönyvekben emlegetett kereskedelmi egyezmény. Rácz György kutatása eredményei a megtalált dokumentumok fordításával együtt könyvben is kiadásra került. Dr. Szende László előadásában IV Béla királyunk leányairól szólt, akik Árpádházi szent hercegnők Lengyelországban. Árpád-házi Szent Kinga (vagy Kunigunda; Esztergom, 1224. március 5. –1292. július 24.) magyar szent, IV. Béla király lánya, Szent Margit és Boldog Jolán nővére, Lengyelország és Litvánia védőszentje. IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb gyermekeként született. Tizenöt évesen feleségül ment a Piast házbeli V. Boleszláv lengyel fejedelemhez, akivel szüzességi fogadalmat tettek. Kinga teljes hozományával hozzájárult a tatárok elleni védelemhez, a tatárjárás után pedig adományokkal járult hozzá az ország újjáépítéséhez. Templomokat, kolostorokat építtetett, köztük nagy kulturális jelentőségre szert tevő ószandeci ferences kolostort. Ide vonult vissza Kinga a férje halála után klarissza apácaként. Vagyonát szétosztotta a szegények közt. A kolostor priorisszája lett. 1291 őszén betegeskedni kezdett, 1292 júliusában állapota válságosra fordult. 1292. július 24-én, Szent Jakab apostol vigíliáján halt meg. Halálakor is ellenséges betörés zavarta a kolostor életét: cseh csapatok garázdálkodtak a környéken. Tőlük való félelmükben a nővérek három napig titkolták főnöknőjük halálhírét. A lengyelországi Stary Sacz, Ószandec szívében álló klarissza kolostor és templom megszentelt zarándokhely: IV. Béla megözvegyült lányai, Szent Kinga és Boldog Jolán 1279-től ebben a kolostorban éltek szerzetesként; Kinga itt is halt meg. A kolostor falánál található a Szent Kinga-forrás. Boldog Kingát II.János Pál pápa emelte 1999-ben a szentek sorába.Szülővárosában Esztergomban utca őrzi a nevét. Hasonló volt a sorsa Boldog Jolánnak. Árpádházi Boldog Jolán királyi és szent család sarja. Apja IV. Béla, anyja a konstantinápolyi császári családból való Laszkarisz Mária. 1256-ban felesége lett a kaliszi és gnieznói hercegnek, Boleszlávnak, akit a nép a Jámbor névvel illetett. A krakkói székesegyházban tartott esküvői szertartás után a fiatal pár a férj hazájába, Nyugat-Lengyelországba költözött. Jolán 23 évet élt példás keresztény házasságban. Jolán napjai a három gyermek (Hedvig, Anna, Erzsébet) nevelése mellett állandó imádságban, vezeklésben és jó cselekedetekben teltek. Segített a templomokban, kórházakban, saját kezűleg gondozta a betegeket, árvákat, szegényeket nagynénje, Árpádházi Szent Erzsébet példája szerint. S amikor Boleszláv az egyik csatából halálos sebbel tért vissza, Jolán -- éjjel és nappal el nem távozva a betegágytól -- egyszerre tartotta önmagában is, és férjében is a reményt, s készítette hitvesét az elköltözésre, arra ,,a kis időre'' amíg nem látják egymást. 1279-ben halt meg Boleszláv. Jolán ekkor fölosztotta vagyonát az Egyház és a rokonai között, s visszatért a krakkói udvarba, Kingához. Hamarosan azonban Kinga is özvegy lett, s ekkor a két nővér az ószandeci klarissza kolostorba vonult, ahol 12 évet töltöttek egészen Istennek szentelt életben. Kinga halála után, 1292-ben Jolán átment a gnieznói kolostorba, melyet férje alapított. Apátnővé választották, de úgy élt, mint mindenki szolgálója. Alázata, rejtetten viselt szenvedései tökéletesen egyesítették a megfeszített Krisztussal, aki gyakran megjelent neki és kinyilatkoztatásokban részesítette. Így halála napját is előre megmondta. Árpádházi Boldog Jolánt a gnieznói klarissza kolostor kápolnájában temették el. Tisztelete a halála után azonnal megindult, sírját zarándokok látogatták, és sokan nyertek rendkívüli kegyelmeket. Boldoggá avatását 1631-ben indították el. XII. Leó 1827. szeptember 22- én engedélyezte ünnepét a konventuális minoriták és a klarisszák számára. XIII. Leó kiterjesztette egész Lengyelországra. Muzslai Ágnes

 j