Az esztergomi Duna Múzeum ad otthont decemberig annak vándorkiállításnak, amely bemutatja a szíriai johannita lovagvár, Margat várának feltárását. A Közel-Kelet legnagyobb johannita rendi várának egykori építése és mai feltárása Esztergomhoz kapcsolódik. Annak idején az esztergomi királyi várban élő II.András magyar király jelentős összegekkel támogatta a kereszteslovagok várának építését és fenntartását. Szentföldi hadjáratból hazafelé tartva meg is szállt itt.
Az évszázadok alatt Margat vára romba dőlt, azonban érdekes módon ezen a helyen a középkor óta nem alakult ki település. Így egy tiszta területet tárhatott fel az ijú esztergomi régész Major Balázs 2007-től kezdve. És itt kezdődik a 12 századi kapcsolat után a 21. századi kapcsolat Esztergom és Margat lovagvára között.
A Margat várát feltáró Szíriai-Magyar Régészeti Misszió küldetése 2000-ben kezdődött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kulturális Programja keretében. Először két esztergomi fiatalember: Major Balázs régész és Borosházi Tamás építész hátizsákkal bebarangolták Szíriát, részt vettek a feltárásokban, képezték a régészhallgatókat. Major Balázs munkája gyümölcseként 2006-ban elnyerte a Közel-Kelet legnagyobb johannita lovagvára: Margat vára feltárásának koncesszióját és az ehhez kapcsolódó UNESCO Világörökség pályázati projekt elkészítését. A kis csapathoz csatlakoztak még különböző intézmények, mint az ELTE, a Képzőművészeti Egyetem, és különböző múzeumok munkatársai. A tartuszi szálláshelyen a magyar és a szír zászló mellett ott volt Esztergom város zászlója is.
A kiállításon bemutatott fotókból nemcsak a várkápolna különleges freskójának feltárásának részleteit ismerhettük meg, hanem arról is meggyőztek minket a régészek, hogy a sötétnek nevezett középkorban ma is működő víztározó rendszer állt Margat várában és vízöblítéses szennyvízcsatornák, latrinák voltak, melyekből a hulladék és egyéb szennyanyag azonnal kikerült a várból. A johannita szerzetesrend Margat várában is fenntartott ispotályt, ahol a betegeket ingyen gyógyították, a rászorulókat pedig felöltöztetve, felerősítve engedték útjukra.
A maketten látható Margat vára sok hasonlóságot mutat az esztergomi várral. A kiállításon monitorokon vetített filmen is megismerhetjük a több éves ásatás részleteit.
A várat körülvevő majd öt hektáros szuburbinum falai ma is láthatók, ahol a lovagokkal együtt érkező örmény, latin és egyéb nemzetiségű kézművesek, parasztok és egyéb foglalkozást űző emberek éltek. Nagyon sok munka vár még a húsz-huszonöt fős régészeti misszós csapatra, hiszen a vár után a szuburbínum is feltárásra vár, amelyből a korabeli emberek mindennapjaira is fény derül.
