Távol - Kelet közelről Hun-magyar rokonok Keleten P.Szabó József előadás-sorozata Januárban kezdődött az esztergomi Művelődési Házban P.Szabó József, újságiró négy részes előadassorozata Távol-Kelet közelről címmel. Első alkalommal Tibet életével ismerkedtek meg a hallgatók, most a második előadason a magyarság keleti rokonságáról volt szó. Könyvei a Távol-Kelet közelről című érdekes leírás több keleti országról és a Tibetről szóló Thöböt vagy nem Thöböt cimű az előadás után megvásárolható volt. A neves előadó, aki pekingi nagykövetként éveket töltött Kínában, majd újságiróként is bejárta Ázsia jelentős országait, érdekes megjegyzéssel kezdte előadását:"Ez a század valószinüleg Ázsia százada lesz,amikor az ázsiai országok maguk mögé utasítják gazdasági fejlődésben Európát" Ez azért is érdekes, mert a 19 században Európa országai szinte valamennyi ázsiai országot gyarmatosították.Most pedig a gazdasági fejlődés lendületesen folyik ezekben az országokban. Jónak nevezte Orbán Viktor ,miniszterelnök nyitását Kína felé, amelyik a legnagyobb ázsiai ország és a gazdasagi kapcsolatok jelentős hasznot is hozhatnak az országunknak. Japánról szólva elmondta, hogy a japánok a magyarokat rokonként tekintik. Érdekes történet is hangzott el erről: Mózesnek két fia volt az egyik japán a másik magyar.Mindenesetre a magyarokat rokoni szivélyességgel fogadják a japánok. A keleti kapcsolatok szempontjából a hunok fontos szerepet játszhattak őstörténetünkben. P.Szabó József a magyar honfoglalással és a magyarság keleti rokonságával kapcsolatban a résztvevők kezébe adott egy két oldalas anyagor, amelyet a cikkben is közreadok.A finn-ugor rokonság elmélete a 17. századra tehető.Ezzel szemben a fennmaradt irásos emlékek és régészeti kutatások inkább keleti ronkonságot erősitik meg. "Ami az ugynevezett "kettős honfoglalást" illet,az avar-magyar viszony kérdése még mindig több vonatkozásban tisztázatlan,holott nekünk az avar-hunokhoz volt és van közünk, nem pedig Atillához! Ehhez elég utalni a régészet eredményeire,arra hogy tíz Atilla-korabeli sírleletre nagyjából tízezer avar-hun korabeli sírlelet jut! Az avar-hunokkal vagyunk tehát kimutatható vérségi kapcsolatban...
Atilla "nyugati hunjai" már régen elszakadtak az anyaországtól.Az avar-hunok viszont egyenesen Mongóliából érkeztek 570 táján a Kárpát-medencébe, magukkal hozva különböző népi elemeket a Meotiszból.Szabir-magyarokat is. Első és legnagyobb vezérlő fejedelmük (kagánjuk) nevét ma Bajánsenye és még több módosított helynév őrzi, a kagán neve ugyanis Baján volt. Baján "honfoglalásának" kivételes jelentősége volt a magyar történelem szempontjából is.Kimutatható ,hogy amikor időszámításunk után 557-ben az avarok elfoglalták a Meotisz középső és keleti részét, onnan az elérhető nép elemekből, elsősorban bolgárokat ,de velük szabir-magyarokat is magukkal hoztak. Ez volt őseink első ,bár kényszerű bejövetele. Ehhez újabb magyar népelem érkezett a már itt lévő avarokhoz, a kazárok elől elvonuló Kuber onogurjaival.(680) A Meotisz a Fekete és Kaszpi -tenger közötti hatalmas térség a Kaukázus felett, egészen a Volga és a Don torkolatáig. Erre hivatkozik egyébként László Gyula ismert "kettős honfoglalás"elmélete! Kettős honfoglalás helyett azonban inkább a meotiszi szabir eredeti magyarok kettős bejöveteléről beszélhetünk.Mindkét bejövetel kényszerű volt ,csak más -más okból .Bajánnal jönni kellett, Kuber népével a meotiszi magyarok önként vonultak el a kazárok elől és kaptak bebocsájtást az avarokhoz "onogurokként" .Ez a hun-ugor név bolgáros változta.Ebből lett aztán a Hungária.470 után már legalább három magyar törzs vonul el a Meotiszba a mongol hunok elől.Korábban 465 táján hét törzsük a Dél- Ural nyugati részéhez vonul át (a mai Baskiria). A Meotiszba elvonuló magyarokat nevezték szabiroknak.Hogy a Meotiszba elvonul a magyarokat nevezték szabiroknak, szabir-magyaroknak ,ezzel kap hiteles hátteret a meotiszi Hunor-Magor monda,de őseink kettős bejövetele is, jóval Árpád előtt. Az avarok tehát Baján vezérletével az első magyar népcsoportok is magukkal hozták a Kárpát-medencébe.Ezt a kijevi krónikás hitelesíti. Persze a bolgárok voltak többen ebben a Meotiszból jött kényszerű csatlakozók között. Csakhogy 630-ban lázadas tört ki az avaroknál és mintegy tizezer bolgár a bajorok felé dezertált. Igy a nagyságrendben utánnuk következő magyarok lettek a legkiemelkedőbb meotiszi eredetű népelem az avaroknál.Ez kiszámítható! Az avar-hunok nagy országa a Kárpátok és az ausztriai Enns folyó között terült el. Központja Pannonia ,a mai Dunántul volt, a legvalószinűbben Savaria (Szombathely) volt a fővárosa,egyben a kagán székhelye , nyári szállása pedig Keszthely fölött lehetett fapalotával. A bolgár dezertálás után tehát a szabir eredetű meotiszi magyarok lettek a kiemelt csatolt népelem Avar-országban, határvédőként, a hetedik század végétől.Erre írásos utalások vannak:"Avarok,azaz hunok, vagyis magyarok".Ezt jelzi ki a "Via ungarorum", vagyis a "magyarok útja".Erre utal szláv részről, de még az avar korból a "Wangarok tartománya".Ez nagyjából az Őrség lehetett. Az pedig ismert, hogy a szláv nyelvekben a magyart vengernek mondják. A legtöbbet mégis egy svájci hun tudatú népcsoport nyelvi és kulturális emlékei jelentik(Eifischtal).Ők egy rejtett völgyszorosban évezrednél is régebbről megmaradtak, nagyobb részben magyar szavakat, neveket, népi motivumokat megőrizve.Viszont nem Atilla hunjaiból maradtak vissza mint gondolták, hanem az avar-hunok idejéből,feltehetően a hetedik - nyolcadik századból.Legvalószinűbben egy hadjárat során elszakadt "székely-magyar" többségű utóvéd leszármazottai lehettek. Beszélni kell még az erdélyi székelyek eredetéről , bár ez meglehetősen összetett kérdés.A Vág mentére telepített besenyő-magyarok szintén székelyeknek nevezik magukat.(jelenleg is).Az Őrségben is székely-magyarok voltak azok, akik az avarok lehanyatlása után már keresztényekként csatlakoztak a honfoglalókhoz, míg a Nagy Károly által a Tiszán túlra űzött pogány avarok jó része már akkor szintén magyar lehetett és onnan Erdélybe kerülve a magyar nyelvet őrizte meg a székelyek révén, míg az avarok maradéka beolvadt a magyarokba, a Dunántulon éppugy mint Erdélyben. Itt van tehát az alkalom ,hogy kiegészitsük hiányos ismeteteinket! Mert nemcsak az erdélyi székely-magyarok csatlakoztak Árpádhoz ( avar-hun vérkeveredéssel) ,hanem az Őrségnek már az avar korban kereszténnyé lett székely-magyarjai is, és mindkettő a meotiszi magyarok kettős bejövetelének utódaiból! Igy áll össze a történelmi kép ! S bár ez csupán egy példa a sok közül : a Bodolya név előbb volt a Dunántulon , mint a Bodola Dél-Erdélyben.Még a székely kapu keleti mintái is az avar fejedelmek fapalotáinak díszes kapui adhatták... Neves középkori krónikásaink, Anonymus és Kézei szinte semmit sem tudtak az avarokról. Amit tudtak azt is rosszul tudták. Nem az ő hibájuk, királyuk elvárása volt, hogy őt Attilától ,népünket pedig annak dicső hunjaitól származtassák." Ennyi P.Szabó József irásos előadása a magyarság eredetéről.Előadása zárásaként felvetette, hogy a székely és magyar rovásirással feljegyzett korabeli dokumentumot nem találtak.Más dokumentumokból találunk utalásokat honfoglalásunkra. Muzslai Ágnes