Szép hagyomány Esztergomban a magyar-lengyel nép közötti évezredes barátság megünneplése. Március 25.-én a Magyar-lengyel Barátság Napján három szervezet: a Magyar-Lengyel Baráti Társaság, az esztergomi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár közösen rendezett megemlékezést, amelyen Csombor Erzsébet levéltár igazgató köszöntötte a megjelenteket.                                               A rendezvényen Esztergom város önkormányzatát Kálmán Sándor, a Kulturális Bizottság elnöke képviselte, valamint jelen volt Stámusz Andrea önkormányzati képviselő.                  Először a Szent Imre Általános Iskola , Gimnázium és Középiskola tanulói Wleslawa Simborska lengyel költőnő Beszélő kövek című versét adták elő Kerényi Grátia fordításában      majd egy lengyel népdal hangzott el furulyán Kálmán Sándorné énektanárnő betanításában.                                                                                                           A műsor után dr. Bárdos István művelődéstörténész vezetésével a hallgatóság érdekes virtuális sétát tett a Várhegyen és a Bazilikában lengyel emlékek nyomában.          A Várhegy és a Szent Adalbertről elnevezett Bazilika számtalan emléket őriz szent István királyunk koráig visszanyúló magyar-lengyel kapcsolatokról.Boldog Özséb szobra emlékeztet a magyar  pálos rend alapítására, Károly-Róbert uralkodónk idején pálos -rend Lengyelországban is megtelepedett. Szent István királyunkat Szent  Adalbert keresztelte meg és Esztergomból érkezett a lengyel Gnieznoba ahol sírja van a róla elnevezett székesegyházban.Esztergom és Gniezno testvérvárosi kapcsolatot ápol.  Esztergomban a Várhegyen épített székesegyházat Szent Adalbertről nevezte első uralkodónk. Fia Szent Imre herceg, akinek szobra áll a Bazilikában , I.Boleszlav lengyel király udvarába látogatva vitt ajándékba szent kereszt ereklyét, amely alapja lett az uralkodó által létrehozott Szent Kereszt kolostornak. Árpádházi királylányok lengyel királynőkét a lengyel szentek sorába kerültek, mint Szent Hedvig, Szent Jolánta, Szent Kinga, szobraik állnak a székesegyház oltárain.  "Nagy" Lajos  királyunk édesanyja Lokiek Erzsébet lengyel hercegnő volt, akárcsak Szent László királyunk, aki I.Béla király és II.Mieszko lengyel fejedelem lányának volt a gyermeke.II.Ulászló magyar-lengyel király hadvezére volt Hunyadi János. Vitéz János udvarába érkezett a lengyel Szánoki Gergely, aki Hunyadi László és Mátyás tanítója is volt, ugyancsak Vitéz érsek vette pártfogásába Ilkusch Márton lengyel csillagászt.A Bazilika legszebb reneszánsz kápolnája a Bakócz-kápolna. Bakócz érsek lengyel pápai legátus is volt valamint a kápolna díszei között látható II.Ulászló címere is. Sobieski, lengyel király miután elűzte a törököt Esztergom falai alól, a győztes csata után a Bakócz kápolnában mondatott Te Deumot. A Várhegyről lefelé haladva láthatjuk Balassi Bálint szobrát, a költő családjával Lengyelországba menekült, majd visszatérve Magyarországra   később Báthory István lengyel király udvarában élt néhány évig.    Emléktábla őrzi a Bazilika falán a II.világháborúban befogatott lengyel menekültekért tett magyar segítség emlékét is, különös tekintettel Esztergomra.

                                                                                                                  AVárhegyen és a Bazilikában tett séta után a Magyar-lengyel Barátság Napja zárásaként Hetényi Bálintné Balassi Bálint kortársának, a lengyel Jan Kochanooski egyik versét adta elő.