Különleges könyvbemutató helyszíne volt november 16.-án Esztergomban a megyei Levéltár Palkovics -terme, ahol éppen Esztergom szabad királyi város és vármegye a kuruc korban című kiállítás is látható. Az esztergomi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat meghívására Grzegorz Lubczyk, volt budapesti lengyel nagykövet mutatta be az érdeklődők számára "Emlékezés -Lengyel menekültek Magyarországon 1939-1946" című két nyelvű könyvét, amelyet feleségével Krystyna Lubczykkal együtt írt, aki maga is Magyarországra menekült lengyel katona leánya.Csombor Erzsébet, levéltárigazgató, a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke köszöntötte a vendéget, aki a könyvbemutató keretében olyan történelmi tényekről is szólt, amely évtizedekig hiányzott a történelemkönyvekből.
A szerző elmondta, hogy ezzel a kötettel kívánnak köszönetet mondani a magyaroknak, akik 1939-ben befogadták a menekülö lengyeleket. A korabeli fotókkal emléket állítanak az akkori magyar kormány vezetőinek, akiknek erről a nemes cselekedetéről öt évtizedig hallgattak a magyar történelem tankönyvek.
Idősebb Antall József menekültügyi kormánybiztosként segítette a lengyeleket. A bécsi döntés után visszacsatolták Magyarországhoz a trianoni szerződéskor elvett területek egy részét, így Kárpátaljának egy részét is. Ennek köszönhetően Kárpátalján magyar-lengyel közvetlen határ létesült. 1939 szeptemberében Németország lerohanta Lengyelországot, két héttel később Szovjetúnió indított támadást Lengyelország ellen. Ebben a helyzetben a lakosság és a lengyel katonaság számára szinte egyetlen kiút a menekülés volt.A magyar politikai vezetés részéről nagy bátorság volt, hogy szembe szállt Németországgal és nem engedte át Magyarországon a német csapatokat, sőt megnyitotta a határt a menekülő lengyelek előtt. - hangsúlyozta Grzegorz Lubczyk. Kétszáz magyar településen fogadták be a lengyeleket, köztük Esztergomban is. Itt dr. Etter Jenő polgármester fogadta a lengyeleket és a tiszteknek a rendelkezésére bocsátotta a városi tiszti üdölőt, valamint Esztergom-Táborban volt több száz főt befogadó tábor. Dr. Etter Jenő mellett sok esztergomi segítette a menekülteket így Homor Kálmán, közmunka biztosként, vitéz Matus Gyula és Cseicsner Rezső is. A bemutatott "Emlékezés című" fotóalbumban igen sok esztergomi vonatkozású képet is láthatunk.
A felső kép Nagykanizsán , az alatta levő Esztergom-Táborban készült.
Ugyancsak Esztergom-Táborban készült az alábbi kép :
Esztergomban tartották 1943-ban a lengyel-magyar kulturális kapcsolaítokat ápoló Miczkievicz Társaság országos gyűlését is. A program keretében megkoszorúzták a Sobieski emlékművet is.
Esztergomban ma is élnek lengyelek és kisebbségi önkormányzati keretek között is ápolják múltjukat, jó kapcsolatot tartanak Esztergom lengyel testvérvárosával Gnieznoval. A könyvbemutató számos érdeklődőt vonzott.
Lubczyk úr a könyvbemutatón arról is szólt, hogy a lengyelországi zsidó üldözés idején is befogadták a Galíciából menekülő lengyel zsidókat, akik között sok gyermek is volt. Id. Antall József és Henryk Slawik a zsidó gyermekek számára Vác városában árvaházat létesített, amely a külvilág számára lengyel tisztek árváit befogadó intézmény volt. Katolikus pap tanította hittanra a gyermeket és kísérte őket a templomba is. Még Angelo Rotta nuncius is meglátogatta ezt az árvaházat. Az álcázás annyira jól sikerült, hogy Szálasi hatalomra jutásával megkezdődő magyarországi zsidó üldözés során sem nyúltak az árvaházhoz és valamennyi gyermek életben maradt. Id. Antall József és a lengyel zsidók tízezreit menekítő Henryk Slawik áldozatkész tetteit a Világ Igaza (Jad Vasem) díjjal köszönte meg a világ zsidósága.Lubczik úr arról is szólt, hogy a háború utáni Magyarországon id. Antall József, dr. Etter Jenő és mások lengyel menekültekért tett nemes cselekedeteit nemhogy példaként nem állították a társadalom elé, hanem szinte megtorlással illették. Etter Jenőt már 1944-ben megfosztották esztergomi polgármesteri tisztségétől, mert időhúzó intézkedésekkel segítette a városban élő zsidók elmenekülését. A háború után ügyvédként dolgozott, amíg 1950-ben kizárták a kamarából és fizikai munkásként tartotta el családját. Esztergom város polgársága 2005-ben emléktáblát állított tiszteletére egykori lakóháza falán.
Id. Antall Józsefet is félre állították a politikai életből és óraadóként tanított,hogy családját eltarthassa. A történelem tankönyvekből majd öt évtizedig hiányzott az 1939-1946 közötti lengyel menekültekről szóló fejezet. A németbarátnak titulált Horty- kormány és a bűnös magyar nemzet ideológiájába nem illet bele a németekkel szembeszálló kormányzati intézkedés és a lengyelek befogadása. Éppen ezért hiánypótló az "Emlékezés -Lengyel menekültek Magyarországon 1939-1946." című kötet, mert a korabeli fotókkal dokumentálja az elhallgatott történelmi múltat, amelyet nem szabad elfelejteni és a fiataloknak is meg kell ismerni. A könyvbemutatón jelen volt a kötet grafikai szerkesztője is Krysztof Ducki, aki elmdta, hogy a könyv borítóján látható magyar -lengyel címerrel díszített szimbolikus szívbe mind a kétszáz lengyeleket befogadó akkori magyar település nevét beírták.
Zárszóként Csombor Erzsébet hangsúlyozta, hogy ennek a könyvnek valamennyi iskolai könyvtárban helyett kellene kapni. A résztvevők meg is vásárolhatták a kötetet, amelyet azonnal dedikáltathattak aszerzővel is. A könyvbemutatón jelen volt az Etter -család tagja is, valamint a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat képviseletében dr. Szabó Gábor is.
