kulturális események

Esztergomi életképek - vélemények

Esztergomi életképek - vélemények

Bugyács Sándor kiállítása esztergomi TárLak Szalonban 2014 március

2014. március 28. - Muzslai Zsitva Ágnes

Bugyács Sándor Párkányban ,(Sturovo) született 1951. autodidakta festőművész,,a zebegényi iskolát látogatta.Szürrealista látásmód jellemzi képeit.Az Esztergomi Művészek Céhe  tagja.

Vámbéry Ármin nyomában... Páczai Tamás utinaplója

img_20140314_164930-1.jpgimg_20140315_120913-1.jpg

Kiállitás és élménybeszámoló Esztergomban

Vámbéry Ármin neves orientalista, egyetemi tanár ,Közép -Ázsiát kutató utazó 1913-ban hunyt el. A magyarok őshazáját kutatva Rasid Effendi álnéven dervisnek öltözve, elsőként járt Közép-Ázsiának azon részein ahonnan még európai élve nem tért vissza. Páczai Tamás fotóriporter Vámbéry Ármin halálának 100 éves évfordulóján , a tudós emléke előtt tisztelegve nyolc hónapos utazással, kerékpáron bejárta Vámbéry Ármin utvonalát. Utazás közben síkfilmes fényképezőgéppel fotókat is készített, ami néhol nem kevés kockázattal járt. Iránban például kémkén kezelik a fényképező külföldieket és letartóztatják. Az esztergomi Duna Múzeumban március 14,- én nyílt kiállítás Páczai Tamás utiképeiből. A megnyitón Szalkai Timea ,múzeumigazgató köszöntötte a vendégeket, majd az utazó fotós, képekkel illusztrált élménybeszámolót tartott.

Vámbéry Ármin szegény zsidó családban született. Nehéz körülményeiből már gyerekként a tanulás segitségével akart szabadulni.Különleges nyelvtehetsége már korán kiderült és igy pártfogói támogatták tanulását. Gyerek korától bal lábára betegség miatt bicegett és később így járta be Közép-Ázsiát. Tizenhat nyelven beszélt. Vámbéry utazása során Rasid Effendi néven, szunnita dervisnek öltözve indult el Konstantinápolyból. Teheránig jutott el, ahol csatlakozott egy Mekkából hazatérő zarándokcsoporthoz. Velük átutazta Közép-Ázsia sivatagjait, Erzerumot, állomáshelyeik lévén Tabriz, Zandzsan, Kazvin, majd Iszfahánon keresztül Siráz. 1863-ban megérkezett az üzbég Khoraszanba (mai nevén: Chiva), ahol még a kán fogadásán is sikeresen játszotta Rasid Effendi szerepét. Amikor Buharán keresztül Szamarkandba érkeztek, ott felkeltette a helyi emír gyanúját, de a több mint félórás kikérdezés alatt mégis sikerült meggyőznie igazhitű voltáról, és végül ajándékokkal megrakodva engedték útjára. Ezek után Herátban búcsút mondott utazótársainak és Konstantinápolyba tartott. 1864 májusában visszaérkezett Pestre. Keleti útja első eset volt arra, hogy egy európai ellátogasson oda, ahová neki sikerült. Hogy elkerüljön minden gyanút, jegyzeteket csak titokban készíthetett. 1865-ben Angliába utazott, ahol kitüntető fogadtatásban és elismerésben részesítették. Kiadja a Travels in Central Asia cimű írását, ami a lopva írogatott kis jegyzetei alapján készült. Utazásáról Molla Szádik, egy közép-ázsiai vallástanító társaságában tért haza. Páczai Tamás, fotóriporter utiélményeiről szóló beszámolója során elmondta, hogy a magyar Külügyminisztérium támogatta a vizumok ügyintézéseben, ami nagy segítséget jelentett. Vámbéry nyomdokain haladva Budapestről vonattal Isztambulba utazott, majd Iránba indult tovább. Kerékpáros útja során "kutyás" kalandban is volt része.Sok juhnyájat legeltetnek az utak mentén és a pásztorok rendszerint gyerekek, nagy kaukázusi pásztorkutyákkal felfegyverkezve és csupán játékból a kerékpáros után küldték kutyáikat, akinek a bokája mellett csattogtatták fogaikat.Ezért volt, hogy a juhnyájakat látva ,inkább teherautót stoppolva folytatta útját.A kurd függetlenségi mozgalom területén katonák járőröztek, időnként puska ropogás is hallatszott, de biztonságban haladt tovább. Az iráni határátkelést segítette a Külügyminisztérium ottani munkatársa. Első város Tabriz volt, két és félmillió lakosú európai városokhoz hasonló nagyváros.Innen ment tovább Teheránba,ahol két hónapot töltött. Teheránba vonattal utazott, mert nagyon jó a tömegközlekedés Iránban és nem drága.Teherán több mint hét milliós lakosú igazi nagyváros.Rengeteg a gépkocsi és a sok park ellenére nagyon szmogos a levegő. Ehhez hozzájárul az is, hogy inkább alacsony oktánszámú benzint használnak autóikba.Olyan is volt, hogy szmog-riadó miatt a gyerekek három napig nem mentek iskolába.Azt is tapasztalta, hogy külföldinek utcán fényképezni nem szabad. Amikor elővette s fényképezőgépét, azonnal ott termettek a katonák és figyelmeztették hogy nem szabad fotózni, még telefonnal sem.Erre a nagykövet is figyelmeztette őt, mert az a külföldi aki fényképeket készít, kémkedés gyanujával több hónapra is börtönbe kerülhet. Ezért inkább ismerősök otthonában ,vendéglátóiról ,családokról készített képeket.Megismerkedett neves iráni filmrendezővel is, aki lefordította Vámbéry könyvét ,de a kéziratot nem adhatta ki, mert a mollahok nem engedik. Iránban a vallás befolyása most is olyan nagy, mint századokkal korábban. Nagyon barátságosak voltak vele az emberek, angolul folyt a társalgás.Tisztában vannak azzal, hogy a külföldi média rossz véleménnyel van általában Iránról és talán ennek cáfolására voltak barátságosak.Ismerik Magyarországot, tudják hol van és Puskást is emlegették.Iránban Vámbéryt követve ellátogatott Kashanba, Iszfahánba, Shirazba és Perszepolisz romjait se hagyta ki. Kashan városában uralkodók éltek és a perzsa hagyományos építészet szép példája a város. Az uralkodók palotákat, mecsetet és medresszéket építettek.Kashan közelében van a világ egyik legrégibb ma is lakott település. Iszfahan , Irán harmadik legnagyobb városa másfél milló lakossal. A keleti művészet élő múzeuma.Csodálatosan felújitották.Monumentális főtere az UNESCO világörökség része. Shiraz, Teherántól 950 kilométerre van több mint egy millió lakossal.Az egyik legrégibb város az ősi Perzsiában és Shiraztól mintegy 80 kilométerre vannak Persepolis ősi romjai.Vámbéry idejében hatalmas földrengés volt Shirazban és érdekes módon Persepolis hatalmas oszlopai állva maradtak a földrengés idején. Páczai Tamás egy kicsit eltérve Vámbéry útvonalától kirándult a Perzsa-öbölbe is, a Hormuzi- szorosba, Bandar Abbas városába , a bioszféra központjába Quesm szigetére a Kalaut sivatag holdbéli tájára. Iránból utazott volna át Türkmenisztánba, de ebbe a zárkózott országba még vizummal is nehéz bejutni. Kétszer forditották vissza a határon bürokratikus formaságra hivatkozva, emiatt az iráni vizumot is hosszabbitani kellett. Tavaly Türkmenisztánban ötezer turista járt egész évben, állami utazási irodán keresztül. Türkmenisztán a világ 4.legnagyobb földgáz tartalékkal rendelkezik és jelentős a kőolaj bányászata.Fővárosa Asgabad, ahol megcsodálta az előző türkmén basi Saparmyrat Nyyazow aranyszobrát, a város épületeinek falait olasz fehérmárvánnyal burkoltatta be Nyyazow. A mostani elnök Gurbanguly Berdimuhamedow a tisztaságra fordít kiemelt figyelmet.Közmunkások ezrei takarítják Asgabad utcáit és a városban csak tisztára mosott kocsival lehet közlekedni. Az emberek fizetése nem sok, de ingyen van a víz,gáz,áram és száz liter benzint is kapnak ingyen. Az asgabadi piacon megkóstolta az árusok kinálatát és nagyon finom füstölt halat evett.Az állami utazási iroda kisérőt is ad a turista mellé 30 dolláros napidijért.Ha lejárt a vizum, akkor 3000 dollár büntetés mellett saját költségére toloncolják haza az illetőt.A főváros utcáin a hiresztelések ellenére szokásos városi forgalmat látot és uj tipusú autókat is. A beszélgetés során kiderült, hogy ott még azt hiszik,hogy Kádár János az állam vezetője. Mivel az Aral tó kiszárad, nagyszabású csatorna épitésbe kezdtek a viz biztositására.Asgabadot is az Amu Darja vizével látják el. Megnézte Türkmenisztán hires romvárosait, ahol öt különböző korszak települései épültek egymásra.Lényegében a folyó vándorlását követték az emberek. A szomszédos Üzbegisztánban Vámbéry nyomában ért Khiva városába. Khiva kereskedelmi útvonalon fekvő város évszázadok óta, a Selyemút tette naggyá. Gyönyörűen felújitott műemléki belvárosa UNESCO világörökség része. Páczai Tamás itt hallotta először az itt élőktől Vámbéry Ármint emlegetni. Az iskolában azt tanitják, hogy tudós volt aki papokat is tanított.Nagyon kellemesen érezte magát Khivában. Vámbéry utolsó állomása Buhara volt és Páczai Tamás is itt fejezte be történelmet idéző utazását. Buhara ősi civilizációs központ, amelynek környékét öt évezrede lakják. Az épületeket itt is nagyon szépen felújították. Vizuma lejárta miatt Páczai, Kirgizisztánba ment át, mert Magyarország és Kirgizistán között megállapodás született a vizum mentességre. Innen tért haza Bishket fővárosból vonattal 114 órás uton 5600 kilométert megtéve és a vonat Szolnoknál szedte össze az első késést. Páczai Tamás életrajza 1981-ben született Marosvásárhelyen.Kodolányi János Kommunikációs Főiskolán és a MUOSZ Bálint György Újságíró iskolában tanult fotoriporter szakon.Több magazinnál és újságnál dolgozott, majd két év angliai kitérő, ahol felszolgálóként dolgozott.Hazatérve folytatta fotoriporteri tevékenységét.A Fiatal Fotóművészek Stúdiójának tagja lett.Több dijat is kapott.Jelenleg a Képmás magazin képszerkesztője. Muzslai Ágnes

Balassi Bálint -nap a Levéltárba

Az esztergomi Balassa Bálint Társaság és a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára február 13-án tartotta Balassa Bálint tiszteletére a hagyományos Bálint - napi rendezvényét. Az érdeklődőkkel zsúfolásig meg telt Palkovics -teremben Csombor Erzsébet levéltárigazgató köszöntötte a vendégeket. Majd dr.Prokopp Mária, a Balassa Bálint Társaság elnöke mondott köszöntőt.Idén van Balassi Bálint költő születésének 460. és halálának 420. évfordulója. Jó lenne ha a május 30 - i megemlékezésen a városból elszármazott esztergomiak is ott lennének. A Balassa Bálint Szakközépiskola és Szakiskola diákszinjátszói a költő életét elevenítették fel verseivel.Az előadást Erősné Vörös Viktória rendezte Pásztó András nyugalmazott tanár Balassa Bálint Istenes-verseiről tartott előadást, amelyet a Temesvári Pelbár Ferences Gimnázium kórusa llusztrált versek eléneklésével.Karnagy Pálmai Árpád . A program zárásaként Pálmai Árpád adott elő megzenésített Balassi verseket.n

https://www.youtube.com/watch?v=hIOAh4LEhr0&feature=youtube_gdata_player

A Körzeti tv. felvétele a Balassi Bálint napról.

Kaposi LXXV Kaposi Endre 75. éves jubíleumi kiállítása

IMG_20140209_072352.jpgIMG_20140209_092059.jpgKaposi Endre (Zalaegerszeg, 1939. január 7.) magyar képzőművész, festő, művészeti író. Édesapja Kaposi Antal festőművész, fia Kaposi Tamás festőművész (1966-1991). Az érettségi vizsga után a Kirakatrendező iskolában végzett és a budapesti Dési Huber István Képzőművészeti Szabadiskolában képezte magát, itt Gráber Margit és Tamás Ervin tanítványa volt. A pécsi tanárképző főiskola rajz szakán 1968-ban diplomázott, ahol mesterei Soltra Elemér és Kelle Sándor voltak. Esztergomban él 1959-óta. Az esztergomi tanítóképző intézet tanára volt, 1985-86-ig az intézmény főigazgató-helyettese, majd 1986-91 között annak főigazgatója is volt. Az Esztergomi Művész Céh titkára, valamint a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete választmányának tagja. Tanulmányutat tett Romániában és Csehszlovákiában. 1963-tól szerepel hazai kiállításokon. 1970 és 1975 között az esztergomi Sigillum, és az oroszlányi Ötök csoport tagja volt. Az utóbbi időben talált, rozsdás fémtárgyakból készít objekteket. Művészetírói munkássága is jelentékeny, tanulmányait a Művészet és az Új Forrás című folyóiratok közlik, de önálló kiadványokként is napvilágot látnak Önálló kötetek: Fotográfusok Esztergomban, (1987) Boldog pillanatok.-1999 Martsa Alajos és művészbarátai.-2001. (Társszerző) Esztergom köztéri szobra.- 2001.(Társszerző) Mucsi András emlékkönyv. (Szerk.) Képzőművészek Esztergomban a XX.században.-ArtLimes. 2008/2

 

 

IMG_20140209_092040.jpgKovács Melinda ,a kiállítás rendezője, Szabó Ágnes, művészettörténész, Kaposi Endre

IMG_20140209_092118.jpgIMG_20140209_092136.jpgIMG_20140209_092153.jpgIMG_20140209_092212.jpg

Magyar-hun rokonság keleten .Távol-Kelet közelről. P.Szabó József előadása

img_20140226_180645-1.jpgTávol - Kelet közelről Hun-magyar rokonok Keleten P.Szabó József előadás-sorozata Januárban kezdődött az esztergomi Művelődési Házban P.Szabó József, újságiró négy részes előadassorozata Távol-Kelet közelről címmel. Első alkalommal Tibet életével ismerkedtek meg a hallgatók, most a második előadason a magyarság keleti rokonságáról volt szó. Könyvei a Távol-Kelet közelről című érdekes leírás több keleti országról és a Tibetről szóló Thöböt vagy nem Thöböt cimű az előadás után megvásárolható volt. A neves előadó, aki pekingi nagykövetként éveket töltött Kínában, majd újságiróként is bejárta Ázsia jelentős országait, érdekes megjegyzéssel kezdte előadását:"Ez a század valószinüleg Ázsia százada lesz,amikor az ázsiai országok maguk mögé utasítják gazdasági fejlődésben Európát" Ez azért is érdekes, mert a 19 században Európa országai szinte valamennyi ázsiai országot gyarmatosították.Most pedig a gazdasági fejlődés lendületesen folyik ezekben az országokban. Jónak nevezte Orbán Viktor ,miniszterelnök nyitását Kína felé, amelyik a legnagyobb ázsiai ország és a gazdasagi kapcsolatok jelentős hasznot is hozhatnak az országunknak. Japánról szólva elmondta, hogy a japánok a magyarokat rokonként tekintik. Érdekes történet is hangzott el erről: Mózesnek két fia volt az egyik japán a másik magyar.Mindenesetre a magyarokat rokoni szivélyességgel fogadják a japánok. A keleti kapcsolatok szempontjából a hunok fontos szerepet játszhattak őstörténetünkben. P.Szabó József a magyar honfoglalással és a magyarság keleti rokonságával kapcsolatban a résztvevők kezébe adott egy két oldalas anyagor, amelyet a cikkben is közreadok.A finn-ugor rokonság elmélete a 17. századra tehető.Ezzel szemben a fennmaradt irásos emlékek és régészeti kutatások inkább keleti ronkonságot erősitik meg. "Ami az ugynevezett "kettős honfoglalást" illet,az avar-magyar viszony kérdése még mindig több vonatkozásban tisztázatlan,holott nekünk az avar-hunokhoz volt és van közünk, nem pedig Atillához! Ehhez elég utalni a régészet eredményeire,arra hogy tíz Atilla-korabeli sírleletre nagyjából tízezer avar-hun korabeli sírlelet jut! Az avar-hunokkal vagyunk tehát kimutatható vérségi kapcsolatban...
Atilla "nyugati hunjai" már régen elszakadtak az anyaországtól.Az avar-hunok viszont egyenesen Mongóliából érkeztek 570 táján a Kárpát-medencébe, magukkal hozva különböző népi elemeket a Meotiszból.Szabir-magyarokat is. Első és legnagyobb vezérlő fejedelmük (kagánjuk) nevét ma Bajánsenye és még több módosított helynév őrzi, a kagán neve ugyanis Baján volt. Baján "honfoglalásának" kivételes jelentősége volt a magyar történelem szempontjából is.Kimutatható ,hogy amikor időszámításunk után 557-ben az avarok elfoglalták a Meotisz középső és keleti részét, onnan az elérhető nép elemekből, elsősorban bolgárokat ,de velük szabir-magyarokat is magukkal hoztak. Ez volt őseink első ,bár kényszerű bejövetele. Ehhez újabb magyar népelem érkezett a már itt lévő avarokhoz, a kazárok elől elvonuló Kuber onogurjaival.(680) A Meotisz a Fekete és Kaszpi -tenger közötti hatalmas térség a Kaukázus felett, egészen a Volga és a Don torkolatáig. Erre hivatkozik egyébként László Gyula ismert "kettős honfoglalás"elmélete! Kettős honfoglalás helyett azonban inkább a meotiszi szabir eredeti magyarok kettős bejöveteléről beszélhetünk.Mindkét bejövetel kényszerű volt ,csak más -más okból .Bajánnal jönni kellett, Kuber népével a meotiszi magyarok önként vonultak el a kazárok elől és kaptak bebocsájtást az avarokhoz "onogurokként" .Ez a hun-ugor név bolgáros változta.Ebből lett aztán a Hungária.470 után már legalább három magyar törzs vonul el a Meotiszba a mongol hunok elől.Korábban 465 táján hét törzsük a Dél- Ural nyugati részéhez vonul át (a mai Baskiria). A Meotiszba elvonuló magyarokat nevezték szabiroknak.Hogy a Meotiszba elvonul a magyarokat nevezték szabiroknak, szabir-magyaroknak ,ezzel kap hiteles hátteret a meotiszi Hunor-Magor monda,de őseink kettős bejövetele is, jóval Árpád előtt. Az avarok tehát Baján vezérletével az első magyar népcsoportok is magukkal hozták a Kárpát-medencébe.Ezt a kijevi krónikás hitelesíti. Persze a bolgárok voltak többen ebben a Meotiszból jött kényszerű csatlakozók között. Csakhogy 630-ban lázadas tört ki az avaroknál és mintegy tizezer bolgár a bajorok felé dezertált. Igy a nagyságrendben utánnuk következő magyarok lettek a legkiemelkedőbb meotiszi eredetű népelem az avaroknál.Ez kiszámítható! Az avar-hunok nagy országa a Kárpátok és az ausztriai Enns folyó között terült el. Központja Pannonia ,a mai Dunántul volt, a legvalószinűbben Savaria (Szombathely) volt a fővárosa,egyben a kagán székhelye , nyári szállása pedig Keszthely fölött lehetett fapalotával. A bolgár dezertálás után tehát a szabir eredetű meotiszi magyarok lettek a kiemelt csatolt népelem Avar-országban, határvédőként, a hetedik század végétől.Erre írásos utalások vannak:"Avarok,azaz hunok, vagyis magyarok".Ezt jelzi ki a "Via ungarorum", vagyis a "magyarok útja".Erre utal szláv részről, de még az avar korból a "Wangarok tartománya".Ez nagyjából az Őrség lehetett. Az pedig ismert, hogy a szláv nyelvekben a magyart vengernek mondják. A legtöbbet mégis egy svájci hun tudatú népcsoport nyelvi és kulturális emlékei jelentik(Eifischtal).Ők egy rejtett völgyszorosban évezrednél is régebbről megmaradtak, nagyobb részben magyar szavakat, neveket, népi motivumokat megőrizve.Viszont nem Atilla hunjaiból maradtak vissza mint gondolták, hanem az avar-hunok idejéből,feltehetően a hetedik - nyolcadik századból.Legvalószinűbben egy hadjárat során elszakadt "székely-magyar" többségű utóvéd leszármazottai lehettek. Beszélni kell még az erdélyi székelyek eredetéről , bár ez meglehetősen összetett kérdés.A Vág mentére telepített besenyő-magyarok szintén székelyeknek nevezik magukat.(jelenleg is).Az Őrségben is székely-magyarok voltak azok, akik az avarok lehanyatlása után már keresztényekként csatlakoztak a honfoglalókhoz, míg a Nagy Károly által a Tiszán túlra űzött pogány avarok jó része már akkor szintén magyar lehetett és onnan Erdélybe kerülve a magyar nyelvet őrizte meg a székelyek révén, míg az avarok maradéka beolvadt a magyarokba, a Dunántulon éppugy mint Erdélyben. Itt van tehát az alkalom ,hogy kiegészitsük hiányos ismeteteinket! Mert nemcsak az erdélyi székely-magyarok csatlakoztak Árpádhoz ( avar-hun vérkeveredéssel) ,hanem az Őrségnek már az avar korban kereszténnyé lett székely-magyarjai is, és mindkettő a meotiszi magyarok kettős bejövetelének utódaiból! Igy áll össze a történelmi kép ! S bár ez csupán egy példa a sok közül : a Bodolya név előbb volt a Dunántulon , mint a Bodola Dél-Erdélyben.Még a székely kapu keleti mintái is az avar fejedelmek fapalotáinak díszes kapui adhatták... Neves középkori krónikásaink, Anonymus és Kézei szinte semmit sem tudtak az avarokról. Amit tudtak azt is rosszul tudták. Nem az ő hibájuk, királyuk elvárása volt, hogy őt Attilától ,népünket pedig annak dicső hunjaitól származtassák." Ennyi P.Szabó József irásos előadása a magyarság eredetéről.Előadása zárásaként felvetette, hogy a székely és magyar rovásirással feljegyzett korabeli dokumentumot nem találtak.Más dokumentumokból találunk utalásokat honfoglalásunkra. Muzslai Ágnes

Németh Mátyás vajdasági festőművész és Esztergom

2014 Január 16-án, csütörtökön nyitották meg az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület közös szervezésében Németh Mátás fotóriporter, festőművész alkotásat bemutató kiállítást.18717_t_1-1.jpg

Horváth Gáborné személyes emlékeit és a művész esztergomi kapcsolatait felelevenítő cikke ( Esztergom és vidéke www.evid.hu) A Féja Géza Közösségi Ház és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE) szervezésében 2014. január 16-án megnyílt Német Mátyás délvidéki festőművész Tájak vonzásában című kiállítása. Mintegy harminc éve foglalkozik festészettel, több nemzetközi egyesület tagja. Festményei nemcsak a volt Jugoszlávia területén és Magyarországon, hanem más európai országokban – Ausztriában, Franciaországban, Németországban –, valamint Ausztráliában, Japánban, Kanadában és az USA-ban is megtalálhatók. Miért három? – kérdeznéd, kedves Olvasó. Röviden ezt felelném: a történelmi események és az idő múlása miatt. A kilencvenes években a Dobó Galéria egyik tudósítója voltam az akkortájt papírformában megjelenő helyi lapunknál. Németh Mátyás délvidéki, temerini, Keleten-Nyugaton jól ismert festőművész-fotóriporter kiállítására készültünk. Személyes beszélgetésünk azonban elmaradt, mert félő volt, hogy az itt-tartózkodás rövid ideje alatt elfoglalják és jogtalanul kisajátítják házukat. Riport helyett így inkább szívhez szóló levelet írtam azzal a reménységgel, hogy majd ha béke lesz, a művészetek és a barátság átlépi a határokat és találkozhatunk a következő tárlaton. Igaz, az első is, de szűkösebben, kevesebb képpel, mégis megvalósult. A művész felnőtt fia ugyanis akkor már Esztergomban lakott. A nála lévő képekből ismerkedtünk édesapja festészetével. Aztán évekkel később, dolgom lévén, képkeretező volt tanítványom műhelyébe léptem be. Ismeretlen házaspár nagy mennyiségű képet adott át keretezésre. – Kiállításra készül? – szólítottam meg az urat. – A Dobó Galériában lesz, régóta várok rá, hogy eljöhessek. – A délvidéki háborús helyzetre hivatkozott. – Akkor ön Németh Mátyás Temerinből – mondtam határozottan. – Ön pedig Marika, aki írt nekem levelet! –Minden illendő kézfogást, bemutatkozást felejtve szó nélkül hárman egymás nyakába borultunk és sírtunk. Hirtelenjében elsirattuk a rosszat, a háborút. Mert nemzedékünk már átélte gyermekként a második világháborút. Volt is miről beszélgetni a második kiállításon. A harmadik, amelyen jelen lehettem, a mostani, 2014. év telén, a tavaszias januárban. Azonban megint hiányolnunk kellett az alkotót. Halad rajtunk az idő, „hetvenkedők” lettünk, nehézkes a betegségek miatt a hosszas utazás. A fiak azonban most is helytálltak. A Tájak vonzásában című kiállítás többféle témát, hangulatot örökít meg és láttat nézőivel. Kedves életképek köszöntenek a nyugalmas falusi életből, pontosabban a szülőföldről: a nyári utcakép, a ballagó jószágok, a gémeskút, a tanyasi élet csendes, napsugaras világa, a roskadozó tanyaház elképzelhető családtörténete. A dunai képek pedig két különböző vidéket kötnek össze, az évszakok váltakozásával: a művész hazai tájegységét és Esztergomot. Tetszetősek, szépek a képeken városunk nagy szeretettel ábrázolt jellegzetességei: a Kis-Duna, Szentgyörgymező és a dúsan virágos régi Széchenyi tér. Újabb festői utakra, kiállításokra a jövőben is tisztelettel várjuk az alkotót. Szívből-szeretettel gratulálunk Németh Mátyásnak a haza- és természetszerető szép, színes kiállításáért. Gyógyulást és felépülést kívánva búcsúzunk, további alkotói sikerekben bízva várjuk a következő személyes találkozást.

18718_t_1.jpgPicsArt_1390285734153.jpg

Lábik János a természet vonzásában

IMG_20140202_095735.jpgIMG_20140202_095629.jpgLábik János 1933-ban született Párkányban (Szlovákia) Mesterei: autodidakta, Novák Lajos, Kaposi Endre, Szikora Tamás, Végvári János. Autodidakta, 1979-92: képzőművész szakkör, Esztergom, mesterei: Novák Lajos, Kaposi Endre, Szikora Tamás, Végvári János. 1957-től a Jednota fogyasztási szövetkezet festő-dekoratőre. 1982-94 között a párkányi Képzőművész Kör alapítója és vezetője, Tagja a Szlovákiai Képzőművészeti Uniónak, a Szlovákiai Magyar Képzőművészeti Társaságnek, az Esztergomi Művérszek Céhének .1993-ban a párkányi Városi Galéria alapító tagja, itt is él. 1999-ben Pro Urbe díjat kapott. Tájképein folyómenték, erdőrészletek jelentik a fő motívumot. A 90-es évek közepétől kompozíciói elvontabbak lettek. Könyvillusztrációkat is készít. 1954 óta több mint 80 egyéni és több mint száz csoportos kiállításon vett részt. Művei megtalálhatók egyéni és közgyűjteményekben Életrajza:Lábik János élete és munkássága album.Irta:Bárdos István.

A kiállitás megnyitóról a Ktv videó felvétele

https://www.youtube.com/watch?v=yxeR7WZpTh0&feature=youtube_gdata_player

Lábik János a tájfestészet lírikusa  rövidfilm a képeiről

https://www.youtube.com/watch?v=NPRJIXf692c&feature=youtube_gdata_player

Képek a kiállításról:

IMG_20140202_101926.jpg

IMG_20140202_101521.jpgIMG_20140202_101605.jpg

"Emlékezés" Végh Éva kiállítása

IMG_20140107_181839.jpgIMG_20140106_230026.jpgA zsúfolásig megtelt TÁR-LAK Szalonban Soós Kadocsa tulajdonos örömmel köszöntötte a vendégeket. Kaposi Endre képzőművész nyitotta meg Végh Éva, dorogi festőművész kiállítását, amely az Emlékezés címet kapta. Azért emlékezés mert a képek Dorog bányász múltjának emlékeit őrzik.A tárlat másik részét romantikus hangulatú absztrakt képek alkotják. A megnyitóra eljöttek esztergomi és párkányi művészek mint, Barcsay Tibor, Tamási Péter, Vincze László, Bugyács Sándor, Lábik János, Horányi László szinművész,a Muravidék Baráti Kör és Kulturális Egyesület tagjai:Ruda Gábor,tanár, Wernke Bernát költő, Horváthné Dobos Mária, tanár-író , dr.Zsembery Dezső, dorogi műgyűjtő, Kovács Lajos, dorogi tanár,iró,helytörténész, Tóth Tivadar, Tokod polgármestere, Csombor Erzsébet megyei levéltár igazgató, Kollár Hilda, Művelődési Ház munkatársa, Kollár György festőművész özvegye, dr.Bárdos István,művelődéstörténész, író, Csernus Ferenc ,nyugalmazott Művelődési Ház igazgató.

https://www.youtube.com/watch?v=mxDMIoyiybM&feature=youtube_gdata_player 

Kaposi Endre megnyitója a fenti linkken

Végh Éva önéletrajza

 Magamról : Budapesten születtem. Általános, illetve középiskoláimat Dorogon végeztem. Pályaválasztásomat jelentős mértékben befolyásolta kapcsolatom a helybéli művészekkel: Kollár György, Véghváry I. János, Furlán Ferenc festőművészek, akik ösztönöztek, valamint Viktor Vasarely, akivel levelező kapcsolatban álltam Bodri Ferenc művészettörténet tanáromon keresztül. Egerben a Tanárképző Főiskolán biológia - rajz szakos tanári diplomát szereztem 1977-ben Seres János, Blaskó János növendékeként. 1983-ban jelentkeztem a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. 1986-ban másoddiplomáztam, ahol mestereim Bráda Tibor, Patai László festőművészek és Dr. Rónai László művészettörténész voltak. Pályakezdőként Dorogon a Zrínyi Ilona Általános Iskolában helyezkedtem el. 2002-ben feladtam a pedagógus pályát. Az alkotás életem szerves részévé vált. Jelenleg designerként dolgozom Mint főiskolás, majd, mint alkotó tanár sokszor vettem részt csoportos illetve egyéni kiállításokon. Táblaképeim vegyes illetve olaj technikával készülnek, de szívesen foglalkozom aquarellel, páctechnikával. Évek óta készítek selyemre is festményeket. Árvai Ferenc szobrászművész mellett elsajátítottam a tűzzománc technikáját is. Folyékony festékekkel, lüszterekkel dolgozom, ez önmagában is egyedi, de a hatás is különleges nem a hagyományos tüzzománcra jellemző. Szeretem az újszerű technikai megoldásokat, szívesen kísérletezek anyagokkal és technikákkal. Ez a technika kimeríthetetlen lehetőségeket nyújt számomra. Alkotásaim számos magyar városban szerepeltek kiállításokon lamint eljutottak a világ több országába

IMG_20140106_230246.jpgIMG_20140106_230328.jpgIMG_20140106_230405.jpgIMG_20140106_230518.jpgVégh  Éva és Kaposi Endre képzőművészIMG_20140107_181902.jpgIMG_20140106_230558.jpg

Selyemfonál képzőművészkör kiállítása, esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Házban

1450703_659885107385152_448800805_n.jpg

img_20131213_170622.jpgAz esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház-ban 2005 márciusában és áprilisában nagy sikerrel mutatták be alkotásaikat a helyi amatõr képzõmûvészek. Három gobelin készítõés két festõ állította ki mûveit a Közösségi Ház galériájában. Az bemutatott alkotások nagyfokú felkészültséget, kiforrott alkotói személyiséget tükröztek. Ekkor született meg az elhatározás, a csapat a kiállítás után is együtt marad. Juhász Bálintné gobelin készítõélére állt a kezdeményezésnek, és gondos munkával nekilátott a képzõmûvészkör megszervezésének. Igy alakult meg a Selyemfonál Képzőművész Kör, amelynek tagjai rendszeresen találkoznak és alkotásaikból kiállítást tartanak .

img_23806353231286-1.jpegselyemfonalPicsArt_1388596979130.jpg

Tumó István kiállítása Esztergomban

img_20131018_182044-1.jpgimg_20131018_175357-1.jpg

Egy olyan művész képeiből nyílt tárlat 2013 október 18-án az esztergomi Művelődési Házban, aki Franciaországot és szülőhazáját, Magyarországot egyaránt otthonának érzi. Tumó István Fajszon született, majd 1956-ban Franciaországba emigrált. Kedvtelésből tanult meg festeni, és ma már a normandiai Argentan és Orne megye művészeti elnöke. Tumó Istvánnal a tárlatnyitóval egybekötött könyvbemutatón Bánhidy Vajk beszélgetett. A nagyon szép, posztimpresszionista irányzatra hajazó képek témája jól illusztrálta az alkotó életútját. Szentendrétől a Pireneusokig, és a csendéletek a kalandos életutat lezáró kiegyensúlyozottságot. A beszélgetés során megtudtuk, hogy a vasas szakmát tanuló fiatalember 1956-ban részt vett a forradalomban, majd annak bukása után külföldre menekült, és Franciaországban, Normandiában telepedett le. Kemény volt az emigráns élet az új hazában, de úgy sikerült alakítania az életét, hogy nem szakadt meg a kapcsolata szülőhelyével, Fajsszal és Bajával sem, ahol felnőtt. Festeni is megtanult, és az írás is bekerült az életébe. A rendszerváltás után öt könyve jelent meg magyarul. A tárlatnyitón bemutatta legújabb, Gyermekkorom víg napjai (vagyis a szülők sem nevetnek mindíg) című kötetét, amely önéletrajzi ihletésű, és egy gyermek szemével mutatja meg, humoros hangvétellel, hogy a különböző származású nagyszülők milyen nevelési összeütközésekbe kerülhetnek. Tumó István testvérvárosi kapcsolatokat hozott létre Fajsz és Trun között, valamint Baja és Argentan városok között. Baja, Fajsz és Trun díszpolgára. Több európai országban volt már kiállítása.(cikkem az Esztergom és vidékében www.evid.hu)

                      Tumó István festményei

tumopicsart_1382153736206-1.jpgimg_20131019_054218-1.jpgimg_20131018_175544-1.jpgimg_20131018_175252-1.jpgimg_20131018_175617-1.jpg

Romantika.Kovács Melinda fotói a Duna Múzeumban

img_20131005_093926-1.jpg

Romantika címmel nyílt meg Kovács Melinda Balogh Rudolf-díjas fotográfus legújabb képeinek kiállítása,2013. októberben a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában. A tárlatot a művész 13 éves unokaöccse ,Kovács Pál nyitotta meg. Kovács Melinda Esztergomban született és a királyi városba él és dolgozik.Romantika című kiállításának képein romantikus tájak jelennek meg a művész gondolatvilágát közvetítve a néző felé. E romantikus képek helyszinei a Pilistől, Erdélyen át a messze tengerig nyúlnak. Az Embertelen táj feliratú képcsoport fotói a természet rideg szépségével szól az emberhet,a Hét hegy tulajdonkép nincsen, a makett az álom megmutatásának eszköze, a Kantáta cimü elégikus sorozat az élet és az elmúlás gondolatát vetiti elénk.

Cikkem az Esztergom és vidékében ,www.evid.hu 

November elején nyílt meg Kovács Melinda, Balogh rudolf-díjas fotográfus Romantika című kiállítása az esztergomi Duna Múzeumban. E kiállítás kapcsán beszélgetett Sinkó Gyula újságíró Kovács Melinda fotóművésszel november 7-én a múzeum Képaláírás című sorozta keretében. Először életútjáról beszélt Kovács Melinda. Esztergomban született, édesanyja rajztanár. Először rajzolni tanult, majd 17 -18 évesen döntött a fotográfia mellett. Fotóin ez a rajzhoz fűződő kapcsolat is látszik. Előre megtervezett képei fekete-fehérben készülnek, és utólag színezi őket. Fotográfusként pályája elején igen sok gonddal küzdött, volt hogy takarítással keresett pénzt, közben már kiállított is. Azután pályázatokkal próbálkozott, sikerrel. Országos Fotóbiennálé dijakat kapott 1991-től, az Arany Kamera-díjat kapta meg 1994-ben, majd 2012-ben a legnagyobb elismerésként a Balogh Rudolf-dijat. A Duna Múzeum Európai Közép Galériájának művészeti vezetője, és igy a művészeti alkotások bemutatása új feladatokat is jelent számára. Romantika című kiállításáról szólva érdekes műhelytitkokat is elmondott. Általában analóg géppel dolgozik, és utólag színezi a képeket. Az Embertelen táj című teremképei főleg erdélyi útján készültek. Amikor előhívta a természet szépségei ihlette fotókat, akkor látta, hogy egyiken sincsen ember, ezért lett a sorozat címe Embertelen táj. A Hét hegy című sorozat modellje műtermi makett, amit ő készített fából, kövekből, moha, zuzmó természet adta anyagokból. Ezt a hegymakettet fotózta különböző megvilágításban. Volt, hogy belelehelt a lencsébe, és így lett ködös hangulatú kép. A téli tájhoz műhavat szórt a makettre. A tárlaton látható a makett is a Kantáta című sorozat a csendélet műfajához tartozik. A virágok mellett fekvő elpusztult madár látványa némelyekre ilyesztően hatott, holott a képzőmüvészetben is van olyan csendélet, ahol elpusztult madár van. De úgy látszik ezt egy festményen könnyebben elfogadják mint fotón. A következő fotográfiai munkákról szólva, említette Kovács Melinda kínai útját, ahol fotográfus csoporttal volt, és alkotói ösztöndíj munkáin dolgozik.

Kovács Melinda fotográfus a műhelytitkairól, beszélgető partner Sinkó Gyula újságiró

https://www.youtube.com/watch?v=hpNE19MM1T0&feature=youtube_gdata_player

Pilinszky János Mesék , Kovács Melinda fotóillusztrációi

https://www.youtube.com/watch?v=d2BobMALaMc&feature=youtube_gdata_player

    

Képek a kiállitás megnyitóról

img_20131004_170416-1.jpg

img_20131004_165607-1.jpgimg_20131004_170442-1.jpgimg_20131004_165826.jpgimg_20131004_165727.jpg

Gaál Áron költő műfordító irodalmi estje Esztergomban

.img_20131214_160958-1.jpg

Gaál Áron költő, volt december 14-én a TÁR-LAK Szalon vendége. Gaál Áron költő ,Ady Endre-,Poesis-,Deti Pa-(orosz),dijas költő ,műfordító, az Izraeli Héber Irók Szövetsége kitüntetetje és a magyarországi jászok himnuszának írója. "Gaál Áron 1952-ben született Budapesten, ott végezte tanulmányait. Verses kötetei: Gyufalángok, Ovidius fecskéi, Angyalok vértben, Bukó/forduló. Meséi: Kék bolt, A fényt kiáltó kakaska. Drámái: Kő kövön (történelmi játék), Szerelem négy hangra (abszurd). Megjelent CD-i: Gyufalángok, Az élet dolgai. Állandó kapcsolatot tart fenn olvasóival irodalmi esteken: Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában. Számos meséskönyv szerzője."

Gaál Áron költő a kezdetekről és Vas Istvánról


https://youtube.com/watch?v=rCuQ_vX8xSo&feature=youtube_gdata_player

Cikkem az Esztergom és vidékében Gaál Áronról 

http://www.evid.hu/kultura/item/871-esztergomi-vers-esztergomi-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szr%C5%91l 

Az esztergomi TÁR-LAK Szalon vendége volt december 14-én Gaál Áron,,Ady Endre-, Poesis-, Deti Pa (orosz) -dijas költő, műfordító, az Izraeli Héber Irók Szövetsége kitüntetettje és a magyarországi jászok himnuszának írója. Gaál Áron korábban kortárs orosz költőket hozott a TÁR-LAK Szalonba, és műfordítóként tolmácsolta a költők által elmondott verseket. Ezúttal saját költői pályafutásáról beszélt, és felolvasta verseit. Gaál Áron 1952-ben született Budapesten, és ott is tanult. Fiatal költőként az 1970-es években irta verseit, és Vas István költő volt a mentora. Esztergomban több alkalommal járt már évekkel ezelőtt, mert jó barátság fűzte Kund Ferenc építészhez, akinek váratlan halára megrendítette, és emlékére írta ezt a verset: Estéli táj Esztergomban

A hetvenes évekbeli indulás után tíz év belső hallgatás következett. Az akkori kulturális irányitás az irodalomra is ránehezedett. A szocialista embertípus költői megjelenítése távol állt tőle. Így az íróasztalfióknak írta szerelmes, hazafias, istenes verseit, amelyek lényegében az 1990-es években jelentek meg. Szerinte olvasó nélkül nincs irodalom, és a közérthető irodalom nem feltétlenül popularista irodalom. Merjünk szépen írni, merjünk közérthetően írni. Ezt a gondolatot fogalmazta meg "Irodalom" című versében, amelyet több nyelvre lefordítottak. Hangsúlyozta, hogy több nemzet vére keveredik ereiben, és talán ennek köszönhető, hogy magyar költőkent jelen van a kortárs román, orosz és izraeli irodalomban. Izraelben is megjelent verseskötete, és sokat van külföldön.2008 óta ez az első magyarországi olvasói találkozója.Versek mellett verses meséket is írt, a legnépszerűbb A fényt kiáltó kakaska, amelynek hőse egy kis japán kakas, aki kicsisége mellett is nagyon erős tud lenni. Az irodalmi est befejezésével Gaál Áron dedikálta olvasóinak a könyveit. Verseskötetei: Gyufalángok, Ovidius fecskéi, Angyalok vértben, Bukó/forduló.Keresztúton. Meséi: Kék bolt, Cifrapalota, A fényt kiáltó kakaska. Drámái: Kő kövön (történelmi játék, Szerelem négy hangra (abszurd). Megjelent CD-i: Gyufalángok, Az élet dolgai. Állandó kapcsolatot tart fenn olvasóival irodalmi esteken: Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában.

Könyvei:

img_20131215_131614-1.jpgimg_20131215_132419-1.jpgimg_20131215_131518-1.jpgimg_20131214_173728-1.jpg

Esztergomi Művészek Céhe 2013 évi tárlata

Bangó Miklós  festményeimg_20131122_162209.jpgimg_365824396898298.jpegA Duna Múzeum Európai Közép Galériájába nyilt meg 2013 novemberében az Esztergomi Művészek Céhe téli tárlata amelyet Kontsek Ildikó, a Keresztény Múzeum igazgatója nyitott meg.

img_20131122_171540.jpg

Téli tárlatot bemutató film

https://youtube.com/watch?v=wey6D8zQ7gc&feature=youtube_gdata_player

Fotók a kiállításról

Andráskó István emlék kiállitás

andripicsart_1385147754065.jpg

img_20131122_204117-1.jpgAndráskó István festménye

Kiállitó művészek : Andráskó Péter, Bangó Miklós, Bugyács Sándor, Brassai Gabriella, Funk Péter Kaposi Endre, Kókay Krisztina, Kovács Melinda, Lábik János, Nagy László, Radócz Balázs, Szabó Judit Restaurátor, Szabó Zoltán Sándor, Szentessy László, Szilágyi László  

szabojpicsart_1384983389753-1.jpgimg_20131122_162437-1.jpg Lábik János festménye 

Film Lábik Jánosról 

https://youtube.com/watch?v=NPRJIXf692c&feature=youtube_gdata_player

img_20131122_162144-1.jpg

img_20131122_162537.jpg

In memoriam Sipeki Gyula fotóművész

IMG_20131230_020407.jpg2013 decemberében karácsony előtt elhunyt 68 éves korában Sipeki Gyula esztergomi fotóművész.Fiatal korom óta ismertem, kollégám is volt a Labor MIMben.Művész lelkű finom udvarias ember volt.Örülök, hogy újságiróként írtam a Hidlapba világbajnok kislánya Sipeki Rózsa aerobik világbajnok sikereiről és ez az ő apai szivét nagyon boldoggá tette

Sipeki Rózsa Esztergomból a VB  aranyig

A sportaerobik világbajnok 2009 versenyzője

Hidlap 2010-09-28 08:59:00

Világbajnok, világkupa-győztes sportaerobikban, a torna szövetség 2009-es legeredményesebb sportolója, jó tanuló, jó sportoló és még csak 16 éves Sipkei Rózsa. Az esztergomi származású versenyző 1994-ben Esztergomban született, édesapja Sipeki Gyula fotóművész. A fiatal sportoló a közelmúltban szülővárosába látogatott, akkor beszélgettünk az ifjú bajnoknővel. Sipeki Rózsa Debrecenben él, édesanyja, Németh Zsuzsa már kicsi korában beíratta őt a FLEX –Hungary Debrecen Sportklub aerobik csoportjába, ahová Rózsa bevallása szerint először csak a felesleges energiái levezetéseként járt szívesen, majd amikor megtudta, hogy sportolóként is bekapcsolódhat a versenyzők közé, örömmel élt a lehetőséggel. Tehetsége és szorgalma eredményeként már általános iskolásként több országos bajnokságot is elnyert. Ulmban ráadásul a 2008-ban rendezett világbajnokságon 12-14 éves korosztályban világbajnok lett a FLEX-HD, Balogh Réka, Deák Anna, Hagymási Alexandra, Kun Orsolya, Sipeki Rózsa, Szutor Lili alkotta csoportjában, egyéniben pedig Sipeki Rózsa világbajnoki második lett. Idén mindezen felül átvehette a Magyar Köztársaság Jó tanuló- Jó sportoló címet is, a Magyar Torna Szövetség Aerobik szakág pedig 2009 legeredményesebb versenyzőjeként tartja számon. Az idén Portugáliában rendezett világkupán utánpótlásversenyzőként lett első helyezett. Az eddig elért nem mindennapi eredmények tükrében kérdeztük Sipeki Rózsát életéről és a jövőről. – Mi a jellemzője a sportaerobiknak? – Sokszor összekeverik a tornával és a sportgimnasztikával, mert fontos, hogy a versenyzők hajlékonyak legyenek, de kell hozzá az erőnlét és az akrobatikus elemek tudása. – Rengeteg bajnokságon veszel részt. Mennyi idődet veszi el a felkészülés? – A világbajnokság előtt három-négy hónappal heti hat edzésünk volt, ez alkalmanként 3-4 órás tréninget jelent. Idén a franciaországi Rodez-ben rendezett vb-n utánpótlás-válogatott tagjaként a 15-17 évesek döntőjében negyedik lettem. – Bár kicsi korod óta aerobikozol, mennyi energiát igényel ez a sportteljesítmény? – Ahogy nő az ember mindig fel kell nőnie magához. Eléggé megterhelő, de szerintem ez minden sportban így van. – Tanulmányaidban hogyan hat a rendszeres sport? – Ady Endre gimnáziumban tanulok kéttannyelvű tagozaton, sok és intenzív angol órákkal, mivel később az összes tantárgyat angolul tanuljuk. Ami nem egyszerű, de meg kell próbálni összehozni a dolgokat. – Nagyon sokszor jártál külföldön, milyen élményeket szereztél? – Sokszor csak annyira volt lehetőségünk, hogy a szállás és a sportcsarnok között az autóbuszból kinézve szétnézzünk, de szerencsére arra is volt példa, hogy körülnézzünk. Ausztráliában például volt plusz egy hetünk, ami nagyon sok élményt jelentett. – Osztálytársaid hogyan fogadnak téged, mint világjáró sportolót? – Büszkék arra, hogy van egy ilyen osztálytársuk, és mindig megkérdezik, hogy merre jártam és mit csináltam. – Milyen terveid vannak a jövőre? – Szeretném azért új dolgokban is kipróbálni magam, de ez még nem kiforrott. Az érettségi még távol van, de az angoltudásomat mindenképpen szeretném felhasználni. – Rendszeres hazalátogatsz szülővárosodba, milyen érzésekkel tölt el Esztergom? – Nagyon tetszik a város és örülök, hogy itt születhettem" - mondta az interjú végén Sipeki Rózsa.

sipekir100928.jpg.Sipeki Gyula Esztergomban élt és dolgozott. 1967-től voltak kiállításai. Többször elnyerte a Komárom megyei művészeti ösztöndíjat, a Szegedi Szalon, az Országos Fotóművészeti Tárlat és az esztergomi Fotóbiennálé díját. Az esztergomi Városi Fotóklub alapító tagja, az STB Team (Sipeki-Tamási-Balla), a Fiatal Művészek Klubja fotószekciója, az ART Fotóstúdió és a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja volt. Reklám- és műszaki fotózással is foglalkozott az autonóm, művészi felvételek készítése mellett, amelyek az ember, a tér és az idő kapcsolatát kutatják. Az általa készített portrék, a struktúra-tanulmányok és a változatos technikákat alkalmazó konceptuális fotók egyaránt munkásságának szerves alkotóelemei, amelynek alapvető jellemzője a groteszk szemlélet és a fanyar képi humor. 1991-től filmeket, videókat is készített, performanszok, akciók (kocsmatárlatok) alkotója és résztvevője volt.

Fotói

IMG_20131230_020230.jpg

IMG_20131230_021022.jpg

Sipeki Gyula és fia Sipeki Márk

Rochlitz György festőművész kiállítása Esztergomban

IMG_20131203_oi170504.jpgIMG_201312uy03_174719.jpg

Rochlitz György tatabányai festőművész az esztergomi Rochlitz gyógyszerész család leszármazottja.Építészmérnök, festőművész a tatabányai Bányász Képzőművészkör vezetője.Az akvarell technikat mesteri szinten műveli. Az esztergomi TÁR-LAK Szalonban volt kiállítása 2013.decemberben.

cikkem az Esztergom és vidékében www.evid.hu 

Az esztergomi származású Rochlitz György, tatabányai festőművész csodaszép akvarelljei december 3-tól az (Simor u.10.) láthatók. esztergomi TÁR-LAK Szalonban Rochlitz György tárlatnyitójára szinte zsúfolásig megtelt a TÁR-LAK Szalon, a tulajdonos Soós Kadocsa köszöntötte a vendégeket, majd a művésztárs és barát, Papp Albert, György Rochlitz méltatta festőművész tatabányai munkásságát. mesteri szinten alkotott akvarelljei általában kinn természetben készülnek. A táj, a valóság nyújtotta belső érzelmeket fejezi ki részletként említette, hogy a jó minőségű akvarellpapírt ráfeszíti a táblára, hogy festés közben ne keletkezzenek hullámok a papíron. szólásra. emelkedett György Rochlitz után megnyitója Hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja az amatőr művészek tanítását, az általa Bányász Képzőművész Körben is örömmel tanítja és bátorítja az művészeket. Hangsúlyozta, hogy mennyire jónak tartja azt, hogy TÁR-LAK a kiállítóhely, létesült kezdeményezésből magán ilyen kezdeményezéseket becsülni és támogatni kell.  

Képek a kiállításról.

IMG_20131204_172914.jpgrochlitz2PicsArt_1388702247188.jpgPicsArt_1388106654988.jpg

Vincze László festőművész 80.születésnapi kiállítása

Picture_000001.jpgIMG_20131215_160357.jpg

Vincze László esztergomi festőművész képeiből 80.születésnapi kiállítás nyílt az esztergomi Művelődési Házban 2013  nov.29-én amelyet Tóth Sándor József Attila dijas költő nyitott meg.

( cikkem az Esxtergom és vidékében www.evid.hu )

Adventi meglepetésként nyílt meg november 29-én az esztergomi Művelődési Házban a városban élő, 80 esztendős Vincze László festőművész születésnapi kiállítása. Az esztergomiak jól ismerik Vincze László mestert, nemegyszer megállnak mellette, miközben festi a Duna-parti tájat vagy egy-egy utcarészletet. A most megnyílt tárlatán főképp csendéletek láthatók és tájképek. A kiállítást Tóth Sándor, József Attila-dijas költő nyitotta meg: “Az ars longa vita brevis (a művészet hosszú, az élet rövid) mondásnál semmi sem találóbb a művészetre vonatkozó kifejezések között. Én azt szoktam mondani a művészet örök” - kezdte megnyitóbeszédét Tóth Sándor. “A művészetnek valamiképpen gyönyörködtetni kell a szépség megmutatásával. Vincze László művészetében a szépségnek és a művészetnek van egy olyan kisugárzó ereje a 21 században is, amit nem szabad mássá tenni. Képein a színek barokkos eleganciáját láthatjuk még a legegyszerűbb témájú csendéletén is” - hangsúlyozta beszédében a költő, majd születésnapi meglepetésként felolvasta Vincze Lászlóhoz írt köszöntő versét:

Film Vincze László 80. születésnapi kiállítása  Tóth Sándor versével

https://www.youtube.com/watch?v=be-wxRGFS8M&feature=youtube_gdata_player

 

Vincze László életrajza: Vincze László Szamoskéren született 1934-ben. Mesterei: Félegyházi László, Bíró Lajos, Miháltz Pál, Kádár György, Blaskó János. A debreceni Református Gimnáziumban Félegyházi László festőművész volt a tanára. Rövid ideig járt a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, majd Budapesten és Egerben végezte főiskolai tanulmányait. Alkotói pályáján Blaskó János, Jakuba János, Bíró Lajos, Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Mihátz Pál vezették. Galgahévízen, majd Esztergomban pedagógusként tevékenykedett. 1964 óta Művészeti Alap, majd MAOE tag. 1959-ben a Szovjetunióba, 1963-ban Közép- és Nyugat-Európába tett tanulmányutat, 1973-ban az USÁ-ba, 2008-ban Ausztráliába látogatott. Előszeretettel dolgozza fel úti élményeit műveiben. Tájképek mellett portrékat is készít. Gyakran dolgozott a Kecskeméti Alkotóházban és Zsennyén. A parasztcsaládból származó művész a természet szeretetét környezetéből hozta magával. Legkedveltebb témái a mitológia, a Biblia és az irodalom világából valók, túl azon, hogy a természetet járó festő. Az akvarell mellett más festészeti technikáknak is avatott mestere.

Vincze László festményei:

az esztergomi művészekről többet megtudhat a www.egomieletkepek.5mp.eu weblapról

Picture_000003.jpgPicsArt_1387934896900.jpgPicture_000002.jpg

Ketten szólnak Wernke Bernát verseskötete bemutatója

img_20131019_181940-1.jpgWernke Bernát esztergomi költő legújabb Ketten szólnak című verses kötetének a bemutatója volt 2013 október 19.én az esztergomi Kaleidoszóp házban. a Muravidék Baráti Kör és Kulturális Egyesület kiadásában megjelent könyv  a posztavangard költő nyolcadik kötete.a könyvet a Szép Kapu irodalmi szinpad mutatta be.Harangozó Éva, Nagy Timea,Tácsik Zsófia,Filemon Béla, Horváth Gergő.elhangzott  a Frederik és Felicia románcáról szóló Ketten szólnak és távoban egy hang   cimű verses szinpadi játék.

Az esztergomi Kaleidoszkóp Házban volt 2019. október 19-én Wernke Bernát esztergomi költő Ketten szólnak című verseskötetének bemutatója. A Muravidék Baráti Kör Kultúrális Egyesület kiadásában megjelent könyv, Wernke Bernát nyolcadik verseskötete. A posztavantgard stílusú verseket a Szép Kapu Irodalmi Színpad mutatta be: Harangozó Éva, Nagy Tímea, Tácsik Zsófia, Filemon Béla és Horváth Gergő. A versek között elhangzott a színpadra írt Ketten szólnak... és még távolban egy hang című versciklus, amely Felicia és Frederik romantikus kapcsolatáról szól. Ruda Gábor a kiadó nevében is köszöntötte a vendégeket, majd Wernke Bernát verssel köszöntötte a kiállítást rögtönző Bugyács Sándor párkányi festőművész képeit és Wernke Éva Léna fotóit. Elhangzott a kötetben szereplő Nyár Helembán cimű verse is, amelyet a költő a 80 éves Lábik János párkányi festőművésznek ajánlott. Egy rövid vers a kötetből:

Tömör nyárban

mozdulatlan, almáskerti vegyülésben

 még tömör nyárban,fontolón

leplezett ágyi

ruhában - máskor

üdítő, közeli mezőszélen

-égető reggelben úszó lányka, a

fehéredő lég, mélyében,

szólongatja örökké,

egy éve,

itt eltűnt fivérét

Wernke Bernát felvidéki származású tanár, aki emigrációba kényszerült. 1981-től.Berlinben élt, majd a rendszerváltás után tért vissza Magyarországra, és Esztergomot választotta lakhelyének.(cikkem az Esztergom és vidékében www.evid.hu )

img_20131019_184644-1.jpg                                                                                         Wernke Bernát    

img_20131019_182338-1.jpg                                                                                          Horváth     Gergely

Sergei Radyuk és kis tanítványa Alexandra Bogatirova kiállítása

IMG_20130928_151119-1.jpg

4 éves Alexandra Bogatirova  Tétényi Éva polgármester,  

Különleges festőművészeti kiállítás nyílt 2013.szeptember 28-án az esztergomi TÁR-LAK Szalonban (Simor J. u. 10.) Egy neves orosz festő Sergei Radyuk és kis tanítványa a 4 éves Alexandra Bogatirova képeinek bemutatására került sor. A tárlatnyitón a kis művészpalánta is ott volt, a mestert pedig Alexandr Nyikolaevics Lukacsev, művészeti egyesületi vezető képviselte, aki könyvet is írt Régi és új címmel Sergei Radyukról. A kiállítást Tétényi Éva polgármester nyitotta meg. A megnyitóbeszédből megtudtuk, hogy az esztergomi Karikásné Jónyer Tünde a kis tanítványhoz fűződő családi kapcsolatai révén jött létre ez a kiállítás. A négyéves szőke Szasának nem ez az első kiállítása, már több is volt Oroszországban, és otthonosan mozgott a közönség és a tévékamera előtt. Absztrakt színfoltokból komponált képei tehetségről és mélyebb érzelmekről tanúskodnak, túlmutatva egy korabeli gyerek szintjén és gondolatvilágán. A kis "csodagyerek" a moszkvai művészeti iskolában Sergei Radyuk tanítványa. Sergei Radyuk 1965-ben született Bieloziorskban. A Minszki Művészeti Iskolában Jurij F. Vijodtsev volt a mestere. Az Oroszországi Festők UNIO-jának tagja, valamint 1996-tól a "Sunny Square" Nemzetközi Művészeti Egyesület tagja, illetve elnöke 1999-ig. Moszkvában él és alkot. A"My Russia" ENSZ művészeti verseny díjnyertese. Alkotásai megtalálhatók a moszkvai Tretyakov Galériában, a vietnami Fine Arts Múzeumban, a vologdai State Picture Galériaban és más közgyűjteményekben és magángyűjteményekben. Egyéni kiállítása volt Németországban, Szíriában, Vietnamban, Belgiumban, Spanyolországban. Az esztergomi kiállításra a romantikus hangulatú tájképei és Moszkváról készült képei érkeztek. A művészek képei megvásárolhatók, és a felajánlásuk szerint az eladott képet árának fele Esztergomot illeti.(cikkem az Esztergom és vidékében www.evid.hu)

Film a tárlatról:

https://www.youtube.com/watch?v=C2EFrEC3X8E&feature=youtube_gdata_player

 

Sergei Radyuk festménye

IMG_20130928_153043.jpg

IMG_20130928_153335.jpgIMG_20130928_153217.jpg

Alexandra Bogatirova  képei (fenn,)

Sergei Radyuk festményei (lenn)

IMG_20130928_153025.jpg

Oszter Alexandra festményei Esztergomban

IMG_20130622_184611.jpgoszter kiállítás 009.jpgEsztergomban június 22.-én a Múzeumok Éjszakáján nyilt meg Oszter Alexandra festőművész kiállitása a Művelődési Házban. Maronka Csilla szinművész, intézmény igazgató mondott köszöntőt  Erdélyi Lili Ada előadóművész saját versével nyitotta meg a tárlatot.Kedves meglepetésként Oszter Sándor Kossuth dijas szinművész  apai szerettel idézte fel Alexandra gyermekorát, amely sokoldalú művészi pályához vezetett.

Osztet Sándor szavai lányához Alexandrához:  

https://youtube.com/watch?v=0u07xkoPDTM&feature=youtube_gdata_player

 

 

Oszter Alexandra belekóstolt a különféle művészeti ágakba : diákként kórusba énekelt évekig balettot tanult, tanult középiskolásként és egyetemi fokon festészetet a szinpad is elcsábitotta megtanulta a szinész mesterséget is. Anyaként ismét a rajz a festészet került az életében előtérbe. Gyermekmeséket is illusztrál. Izelítő mesevilágot idéző képeiből.IMG_20130629_171520.jpg

 

oszter kiállítás 007.jpg

 

Leonardo da Vinci találmányai az esztergomi Dzsámiban

Magyarországon először az esztergomi Dzsámiban  láthatók Leonardo da Vinci, a festőművész, feltaláló polihisztor  fennmaradt rajzai alapján készült makettek  A zseniális mester ránk maradt leírásai és rajzai alapján készült működő  modellek bizonyítják, hogy Leonardo tudása, fantáziája mennyire meghaladta korát.

 Napjainkban világszerte több múzeumot megtöltenek Leonardo da Vinci munkái és  leírásai  alapján szakmájukat értő mesterek által elkészített modellek. Firenze, Milánó, Róma, New York legizgalmasabb interaktív kiállításai között tartják számon a Leonardo mester műveit bemutató tárlatokat.

Az esztergomi Dzsámi szezon nyitó első kiállítása „Leonardo, a feltaláló” címmel nyílt meg május 2-án, és a Hegykovácsiban (Partium,Románia) élő Antal Lajos fafaragó mester  által készített modelleket mutatja be.  Antal Lajos fafaragó olasz felkérésre faragta ki és készítette el Leonardo Da Vinci legjelentősebb találmányainak modelljeit. Tavaly a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, idén tavasszal a Marosvásárhelyi   Múzeumban állították ki ezeket a mestermunkákat. Magyarországon először az esztergomi Dzsámiban láthatók.

A megnyitón Borz Tamás történész tartott előadást Leonardo da Vinci munkásságáról, majd bemutatta modellek működését is. Érdekes, hogy Leonardo egyik találmánya a csapágy is, amelyet emelőszerkezetnél alkalmazott és az áttételes lánccal működő bicikli. A megnyitó díszvendége volt Antal Lajos és felesége Edith asszony is.

Leonardo találmányai május 2- június 29.-ig láthatók a Dzsámiban. Nyitva tartás:  kedd-vasárnap 10-17 óráig.

Honlap: www.esztergomidzsami.hu a facebook-on is megtalálható

leonardo 003.jpgleonardo 004.jpg

leonardo 005.jpg

Középen Antal Lajos fafaragó

leonardo 002.jpg

leonardo 001.jpg

A Dzsámi udvara a vízikerékkel

Bangó Miklós Esztergoma

Kép 379.jpg

Bangó Miklós festőművész Szülővárosom című kiállításának megnyitása volt 2012.július 3.-án az esztergomi Művelődési Házban. A tárlatot dr. Bárdos István nyitotta meg. A képeken Esztergom rejtett és sokak által ismert szépségeit tárja elénk a művész. A nyugalmat és harsogó színeivel életvidámságot sugárzó képeket látva úgy érezzük ilyen városban jó élni. Valóban jó lenne Bangó Miklós Esztergomában élni, sajnos azonban nem ő a város vezetője hanem Tétényi Éva, aki polgármesterként a város rombolását indította el - sokak véleménye szerint is - meggondolatlan lépéseivel. Sajnos városvezetőként úgy akar politikai karriert építeni, hogy a kormánypárti többségű testülettel megtagadja az együttműködést, és a kormány ellenes megmozdulásokban is részt vesz. Esetenként még saját városvezetői akcióit is ennek jegyében szervezi. Áldozatul dobva Esztergom városát. A tárlat nyitón elhangzott megjegyzésekből úgy vélem sokan szeretnének Bangó Miklós Esztergomában élni, még azok is így érzik akik korábban támogatták Tétényi Éva hatalomra kerülését, mert csalódtak benne.

Kép 380.jpg

Kép 381.jpg

Kép 382.jpg

Kép 383.jpg

Kép 387.jpg

A "Kaleidoszkóp Ház" Két éve nyílt meg magántulajdonú műemléki épületben ez az alternatív művészeti központ.

Kép 388.jpg

Kép 389.jpg

Kép 390.jpg

Mindszentyről és Wyszynski bíborosról a Magyar-Lengyel Barátság Napján

A Magyar-Lengyel Baráti Társaság,  a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat,
és a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár március 28.-án tartott megemlékezést az esztergomi megyei Levéltárban a Magyar –Lengyel Barátság Napja alkalmából. Mivel idén március 29.-én van Mindszenty bíboros születésének 120 éves évfordulója a megemlékezésen felidézték Mindszenty József bíboros prímás és Stefan Wyszynski lengyel prímás életútját.

 

A Magyar-Lengyel Barátság Napján Csombor Erzsébet levéltárigazgató köszöntötte a vendégeket a Levéltár Palkovits –termében tartott megemlékezésen. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzatot  Simon Géza alelnök képviselte , Esztergom városát Kálmán Sándor ,az önkormányzat Kulturális Bizottságának elnöke, de jelen volt még Bánhidy Vajk és Juhász István önkormányzati képviselő is.

„Magyarország és Lengyelország két öröklétű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódna és láthatatlanul egybefonódnak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.” mondta
Stanislaw Worcell  lengyel publicista a két nemzet kapcsolatáról és ezt a gondolatot idézte fel a magyar-lengyel barátság győri emlékműve, amelyet 2006 március 23.-án avattak fel. Ezt követően a magyar parlament ezt a napot a Magyar-Lengyel Barátság Napjává nyilvánította. Illés Pál Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa tartott nagyon érdekes előadást „A lengyel és magyar katolikus egyház eltérő utakon a II.világháború után. Mindszenty József és Stefan Wyszynski lengyel prímás tevékenysége „címmel.

 

Az évszázadok alatt sok hasonlóság volt a magyar és a lengyel egyháztörténetben, azonban a huszadik században markáns különbségek vehetők észre. Illés Pál előadásából megérthettük, hogy miért alakult olyan tragikusan másképp a második világháború után a magyar és lengyel egyház sorsa. Magyarországon 1926-tól az egyház helyet kapott a parlament felsőházában is és  széleskörű intézményrendszert (iskolákat, zárdákat, ko9lostorokat, gondozó otthonokat ) tartott fenn a vagyonából.

Lengyelországban 1921-ben  kinyilvánították, hogy a nemzet meghatározó többségének a vallása irányadó. Így az ukrán és galíciai területeken is a lengyel többség katolikus léte volt meghatározó. Az egyház intézményei 19-20.-ik századi területi feldarabolás során a huszadik századra lecsökkentek azonban lelkileg megerősödött a lengyel nemzet.

Magyarországon a II. világháború után a szovjet befolyás irányította a politikai életet. Mindszenty József és Stefan Wyszynski életútjában is sok hasonlóság van, azonban sorsuk tragikusan különbözi egyházuk sorsával együtt. Mindketten kisnemesi családban születtek, kimagasló szellemi és egyéni képességekkel rendelkező erős akaratú  meghatározó személyiségek. Mindketten tudták, hogy az egyház belső erejének megerősítésével képesek ellenállni a külső kommunista támadásoknak.

Mindszenty József 1945 október .-én foglalja el az esztergomi prímási széket, a legsötétebb sztálini irányítás idején. Wyszynski-t három évvel később nevezi ki  a pápa 1948 novemberébe gnierzno-varsói  érsekké , prímássá. Ekkor Mindszentyt már csak hetek választják el a letartóztatástól. 1949 február 2.-án volt Stefan Wyszynski érseki beiktatása, 1949 február 3.-án kezdődött a Mindszenty –per.

Wyszynski bíboros akkor állt a lengyel egyház élére, amikor Mindszentyt bebörtönözték és a magyar egyházat széttörte a kommunista rendszer. Elvették intézményeit, megfélemlítették a híveket és bebörtönözték a papokat. Lengyelországban  a háború alatt meggyötört nép kész volt azonosulni a velük együtt üldözött katolikus egyházzal.. Wyszynski tanulmányozta a kommunista ideológiát  és tudta, hogy az összecsapás elkerülhetetlen. Azonban időt akart nyerni és ezért lengyel prímásként tárgyalásokat kezdett a kommunistákkal. Számítása bevált és az egyház kapott egy-két év szabad működési lehetőséget 1953-ban Sztálin halál  után pedig már kommunista pártban jelentkező belső viták miatt nem volt lehetőségük az egyházzal való leszámolásra, amint azt Magyarországon tették. Wyszynski bíborost 1953-tól 1956-ig különböző helyeken fogva tartották, de nem börtönben hanem zárdában helyezték el. Internálása idején dolgozta ki a vallási élet megújításának programját és a kereszténység lengyelországi felvétele (Kr. u. 966) ezredik évfordulójának emlékünnepségei előtti nagy kilenced alapelveit. Ennek fontos eleme volt a Jasna Górai-i Fekete Madonna, Lengyelország oltalmazója kegyképének zarándokútja az ország egyházközségeiben. Amikor a kommunisták „letartóztatták” a Fekete Madonnát,  az üres keretet vitték el az egyházközségekbe. Wyszynski bíboros 1981-ben hunyt el.

A Levéltárban ez alkalomra kis fotókiállítást is rendeztek Wyszynszky bíborosról és Mindzenty bíborosról.

Illés Pál Attila előadása után Hetényi Bálintné előadta Lengyel Ferenc: Mindszenty című versét, az érdeklődők pedig megvásárolhatták  Köbli Ferenc domonkos szerzetes Mindszenty és Wyszynski bíboros életútjáról szóló „Hűség az egyházhoz” című könyvét.

/Az Esztergom és vidéke internetes társadalmi és kulturális folyóiratba írt cikkem (evid.hu/

.

 

 

 

 

 



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Wyszynski lengyel prímás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mindszenty József magyar hercegprímás

 

In memoriam Turányi Sándor

Megállított az utcán Sipeki Gyula fotóművész és fájdalmas arccal mondta: Turányi Sanyi meghalt. November 21-én álmában jött érte a révész, aki átvitte őt a túlvilágba. Még csak 54 éves volt. Alkotó ereje teljében ment el. 2011. július 8.-én volt önálló kiállítása, amelyet akkor Bánhidy László azzal ajánlott a nézők figyelmébe, hogy ez egy 25 éves alkotói korszak rész életmű kiállítása amit várhatóan több alkotói kor követ.Sajnos a tárlat egy lezárult életmű kiállítás lett.

Turányi Sándor kiállítása      ( 2011. július 8.)

Egy restaurátorművész régi mesterek sérült műveit alkotja újra. Turányi Sándor restaurátorként saját világát mutatta be a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában július 8-án nyílt kiállításán. A tárlatot Bánhidy László ajánlotta a megjelent művészek és műpártolók figyelmébe.

Turányi Sándor fotómontázsokat és tűzzománc képeket bemutató tárlatán különleges művészi élményt, gondolatokat ébresztő műveket láthatunk. A több ezer éves tűzzománc technikát Turányi nem ornamentális díszítésekre használta, hanem festményeket hozott létre. Egyes képei szinte akvarellnek tűnnek. Figurális ábrázolásai groteszkek, elnagyoltak mégis térré mélyítik ki a képet. A szürke árnyalatai között felvillanó élénk szín összefogja a kompozíciót. Fotómontázsain nem egy esetben saját fotóját is belekomponálja, így az alkotó is megjelenik a műben. Turányi Sándor alkotásait bemutató tárlat augusztus 8-ig látható a Duna Múzeumban.

Turányi Sándor életrajza

Turányi Sándor 1957-ben született Esztergomban. A Magyar Képzőművészeti Főiskola restaurátor szakán 1988-ban végzett. Az esztergomi Balassa Múzeumban dolgozik restaurátorként. Az Esztergomi Művészek Céhének 1994 óta a tagja, több csoportos kiállításon is bemutatta tűzzománc képeit. (Elhunyt 2011.november 21.-én Esztergomban)

Nyugodjék békében.

 Fotón Bánhidy László, a múzeum igazgatónője és a szakállas úr Turányi Sándor

Esztergom és Margat vára. Történelmi kapcsolat egykor és ma

Az esztergomi Duna Múzeum ad otthont decemberig annak vándorkiállításnak, amely bemutatja a szíriai johannita lovagvár,  Margat várának feltárását. A Közel-Kelet legnagyobb johannita rendi várának egykori építése és mai feltárása Esztergomhoz kapcsolódik. Annak idején az esztergomi királyi várban élő II.András magyar király jelentős összegekkel támogatta a kereszteslovagok várának építését és fenntartását. Szentföldi hadjáratból hazafelé tartva meg is szállt itt.

Az évszázadok alatt Margat vára romba dőlt, azonban érdekes módon ezen a helyen a középkor óta nem alakult ki település. Így egy tiszta területet tárhatott fel az ijú esztergomi régész Major Balázs 2007-től kezdve. És itt kezdődik a 12 századi kapcsolat után a 21. századi kapcsolat Esztergom és Margat lovagvára között.

A Margat várát feltáró Szíriai-Magyar Régészeti Misszió küldetése 2000-ben kezdődött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kulturális Programja keretében. Először két esztergomi fiatalember: Major Balázs régész és Borosházi Tamás építész hátizsákkal bebarangolták Szíriát, részt vettek a feltárásokban, képezték a régészhallgatókat. Major Balázs munkája gyümölcseként 2006-ban elnyerte a Közel-Kelet legnagyobb johannita lovagvára: Margat vára feltárásának koncesszióját és az ehhez kapcsolódó UNESCO Világörökség pályázati projekt elkészítését. A kis csapathoz csatlakoztak még különböző intézmények, mint az ELTE, a Képzőművészeti Egyetem, és különböző múzeumok munkatársai. A tartuszi szálláshelyen a magyar és a szír zászló mellett ott volt Esztergom város zászlója is.

A kiállításon bemutatott fotókból nemcsak a várkápolna különleges freskójának feltárásának részleteit ismerhettük meg, hanem arról is meggyőztek minket a régészek, hogy a sötétnek nevezett középkorban ma is működő víztározó rendszer állt Margat várában és vízöblítéses szennyvízcsatornák, latrinák voltak, melyekből a hulladék és egyéb szennyanyag azonnal kikerült a várból. A johannita szerzetesrend Margat várában is fenntartott ispotályt, ahol a betegeket ingyen gyógyították, a rászorulókat pedig felöltöztetve, felerősítve engedték útjukra.

A maketten látható Margat vára  sok hasonlóságot mutat az esztergomi várral. A kiállításon monitorokon vetített filmen is megismerhetjük a több éves ásatás részleteit.

A várat körülvevő majd öt hektáros szuburbinum falai ma is láthatók, ahol a lovagokkal együtt érkező örmény, latin és egyéb nemzetiségű kézművesek, parasztok és egyéb foglalkozást űző emberek éltek. Nagyon sok munka vár még a húsz-huszonöt fős régészeti misszós csapatra, hiszen a vár után a szuburbínum is feltárásra vár, amelyből a korabeli emberek mindennapjaira is fény derül.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

süti beállítások módosítása
https://youtu.be/ACBvzOjWSAQ