• Esztergomi képző- és fotóművészek, színművészek, színjátszó körök, kórusok, komoly- és könnyűzenei zenekarok,együttesek, népi iparművészek, néptánc,népzene

Irta: Muzslai Zsitva Ágnes

2011-től lényegében nyugalomba vonult újságiróként az online Esztergom és vidékébe (www.evid.hu) sorra írtam a különböző tárlatnyitókról , művészeti eseményekről a cikkeket. Arra gondoltam hogy egy összefoglalót készítek Esztergom művészeti életéről.

KÉPZŐMÜVÉSZEK

Esztergomi Művészek Céhe

Az Esztergomi Művészek Céhe az Esztergomban élő, illetve a városhoz kötődő képző- és iparművészek, restaurátorok érdek képviseleti egyesülete, amely tagsága számára évente legalább két közös kiállítás lehetőségét biztosítja. A csoport 1991-ben alakult tizennyolc esztergomi kötődésű művész részvételével. A városon kívül többek között Párkányban, Szentendrén, Budapesten, Tatán, valamint Székesfehérvárott szerepelt a közösségünk, de közös tárlatot szerveztünk Pozsonyba, Szófiába és Espoóba (Finnország) is

Az Esztergomi Művészek Céhe tagjai

Jelenlegi céhtagok: A.Bak Péter,festőművész Andráskó Péter, festőművész ,,Balla Gergely, festőművész Bangó Miklós, festőművész ,Bánhidy László, tanár, művészeti iró dr.Bárdos István művelődéstörténész, ,Brassai Gabtriella festőművész, Bugyács Sándor festőművész , Ferencz Dániel festőművész , Ferenczy Gábor festőművész , Franta Dezső tárgyrestaurátor művész keramikus, Funk Péter tárgyrestaurátor művész képzőművész Galyasi Géza Attila fotóművész, Gerstner István festőművész , Istvánffy Miklós müvészettörténész, Kaposi Endre festőművész , Kókay Krisztina textiltervező iparművész grafikus,Kovács Melinda fotoművész, Lábik János festőművész , Major Ákos fotóművész, Mudrák Attila fotóművész, Nagy János szobrász, Nagy László festőművész , Nemes László fafaragó, Radócz Balázs fotómüvész , Szabó Judit tárgyresturátor művész, Szabó Zoltán Sándor festőművész ,Szekeres János fotóművész ,Szentessy László grafikus festőművész , Szilágyi László fotóművész, Szunyogh László szobrász, Végh Éva festőművész , Vincze László festőművész ,

Honlapja: www.granart.hu
A honlapon részletes tájékoztatás olvasható a tagokról és alkotásaikat is megnézhetik az érdeklődők.

Esztergomi Művészek Céhe  2013 évitárlata a Duna Múzeumban 

Végh Éva ,festőművész

Budapesten születtem. Általános, illetve középiskoláimat Dorogon végeztem. Pályaválasztásomat jelentős mértékben befolyásolta kapcsolatom a helybéli művészekkel: Kollár György, Véghváry I. János, Furlán Ferenc festőművészek, akik ösztönöztek, valamint Viktor Vasarely, akivel levelező kapcsolatban álltam Bodri Ferenc művészettörténet tanáromon keresztül. Egerben a Tanárképző Főiskolán biológia - rajz szakos tanári diplomát szereztem 1977-ben Seres János, Blaskó János növendékeként. 1983-ban jelentkeztem a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. 1986-ban másoddiplomáztam, ahol mestereim Bráda Tibor, Patai László festőművészek és Dr. Rónai László művészettörténész voltak. Pályakezdőként Dorogon a Zrínyi Ilona Általános Iskolában helyezkedtem el. 2002-ben feladtam a pedagógus pályát. Az alkotás életem szerves részévé vált. Jelenleg designerként dolgozom Mint főiskolás, majd, mint alkotó tanár sokszor vettem részt csoportos illetve egyéni kiállításokon. Táblaképeim vegyes illetve olaj technikával készülnek, de szívesen foglalkozom aquarellel, páctechnikával. Évek óta készítek selyemre is festményeket. Árvai Ferenc szobrászművész mellett elsajátítottam a tűzzománc technikáját is. Folyékony festékekkel, lüszterekkel dolgozom, ez önmagában is egyedi, de a hatás is különleges nem a hagyományos tüzzománcra jellemző. Szeretem az újszerű technikai megoldásokat, szívesen kísérletezek anyagokkal és technikákkal. Ez a technika kimeríthetetlen lehetőségeket nyújt számomra. Alkotásaim számos magyar városban szerepeltek

Lábik János

1933-ban született Párkányban (Szlovákia) Mesterei: Novák Lajos, Kaposi Endre, Szikora Tamás, Végvári János. Autodidakta, 1979-92: képzőművész szakkör, Esztergom, mesterei: Novák Lajos, Kaposi Endre, Szikora Tamás, Végvári János. 1957-től a Jednota fogyasztási szövetkezet festő-dekoratőre. 1982-94 között a párkányi Képzőművész Kör alapítója és vezetője, Tagja a Szlovákiai Képzőművészeti Uniónak, a Szlovákiai Magyar Képzőművészeti Társaságnek, az Esztergomi Művérszek Céhének .1993-ban a párkányi Városi Galéria alapító tagja, itt is él. 1999-ben Pro Urbe díjat kapott. Tájképein folyómenték, erdőrészletek jelentik a fő motívumot. A 90-es évek közepétől kompozíciói elvontabbak lettek. Könyvillusztrációkat is készít. 1954 óta több mint 80 egyéni és több mint száz csoportos kiállításon vett részt. Művei megtalálhatók egyéni és közgyűjteményekben Életrajza:Lábik János élete és munkássága album.Irta:Bárdos István.

Kaposi Endre

festő, fotóművészeti szakíró Születési hely: Zalaegerszeg Születési dátum: 1939. Édesapja Kaposi Antal festőművész, fia Kaposi Tamás festőművész (1966-1991). Mesterei: Kelle Sándor, Soltra Elemér. 1968-ban szerzett rajztanári diplomát a Pécsi Pedagógiai Főiskolán, mesterei: Kelle Sándor és Soltra Elemér. Esztergomban él, 1970 óta az itteni Tanítóképző Főiskola oktatója, 1985-86-ig főigazgató-helyettese, ill. 1986-91 között főigazgatója. Az Esztergomi Művész Céh titkára, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete választmányának tagja. Tanulmányúton Romániában, Csehszlovákiában járt. 1998: Kortárs Művészeti Biennálé, Tata-bánya, szobrászati díj; 1970 és 1975 között tagja volt az esztergomi Sigillum, és az oroszlányi Ötök csoportnak. A 60-as 70-es éves fordulójától kisméretű, szűk motívumkincsre redukált, lírai atmoszférát sugárzó olajképeket festett, majd kollázsokat készített. Később, a 90-es években a hétköznapi életben használt tárgyakból, hulladékelemekből, különféle alkatrészekből kisplasztikákat, assamblage-okat készít (Kronogrammák). Jelentős művészetírói munkásságot is kifejt, tanulmányai a Művészet és az Új Forrás című folyóiratokban, illetve önálló kiadványokként jelentek, jelennek meg (Fotográfusok Esztergomban, 1987).

Kókay Krisztina érdemes kárpitművész, grafikus a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja 1943 május 23-án született Esztergomban. A Magyar Iparművészeti Akadémiát 1967-ben végezte el. Műveiben a grafika és a textil különleges összhangja érvényesül. Tanulmányozta a grafikai vonal hatását, mozgását, feszültségét a textilen való ábrázolását. Megalkotta egyedi stílusát, amelynek jellegzetessége az aprólékos grafikus jelekből kialakuló textilkép. Kókay Krisztina számtalan díjai közül néhány: Nivódíj 1984, Ferenczy Noémi-díj 1993, országos biennálék és kiállitások díjai, 1996 és 2002 között szinte minden évben Simsay Ildikó-díj, 2002 Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, 2007 és 2012- ben Nemzetközi Grafikai Biennálé, dj Plzenben.

Vincze László festő,1934-ben született Szamoskéren. Képzőművészeti Főiskola, majd tanári főiskola.Esztergomban pedagógusként dolgozott.1964 óta Művészeti Alap tag,Európa országait bejárta, volt Amerikában is.Utiélményeit festményein dolgozza fel.Tájképek mellett portrékat is készít.Számtalan egyéni kiállítása volt,.

Bangó Miklós 1945. augusztus 22-én született Esztergomban. Művészi tanulmányait az esztergomi Képzőművész Szakkörben kezdte 1960-ban. Az általános iskolai tanulmányok után elvégezte a Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskolát. Az esztergomi Szent István Gimnáziumban érettségizett, Budapesten a Dési Huber István Körben festett Fenyő A. Endre és Tamás Ervin növendékeként. 1978-ban Egerben, a Tanárképző Főiskolán diplomázott, a tanári pályát Nyergesújfalun kezdte. 1981-ben került haza szülővárosába, ahol földrajz-rajz szakos tanárként dolgozott a VJRKTF Gyakorló Általános Iskolájában. Alkotói és pedagógusi tevékenysége elválaszthatatlanok voltak egymástól; a tanítás mellett külön foglalkozott a tehetséges tanulókkal, főiskolai hallgatókkal, a nyári szünetekben rajztábort szervezett és vezetett. Szakmai fejlődése érdekében számos továbbképzésen vett részt. Alkotásaival 1971 óta folyamatosan szerepelt egyéni és csoportos kiállításokon. Esztergom kulturális életében nemcsak mint alkotóművész, hanem mint kiállításszervező is tevékeny szerepet vállalt. 2003-ban Esztergom Városáért Elismerő Oklevelet és emlékplakettet kapott. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, az Esztergomi Művészek Céhének, a nyergesi Kernstok Körnek és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesületnek. Legtöbben tájképeit ismerik, melyekből az épített és természeti környezet szeretete sugárzik, ugyanakkor jelentősek elvont, nonfiguratív művei is. Lírai akvarelljei mellett tollrajzokat, linómetszeteket, olaj- és pasztellképeket is készít. „Bangó Miklós alkotásai gondolkodásra, értékőrző cselekvésre késztetnek bennünket. […] ...hogy ne nyugodjunk bele a természeti és társadalmi környezet tönkretételébe. Cselekedjünk a múltban és napjainkban keletkező értékek, a táj és a természeti környezet harmóniájának megteremtése, megőrzése érdekében.” - írta róla dr. Bárdos István.

Nem Céh tag képzőművészek

 Barcsai TiborBarcsai Tibor 1937-ben született, Ungváron élt az 1950-es években Ungvári Iparművészeti Főiskola, mestere: Erdélyi Béla, Boksay József. Kisgyermekként, 1939-ben került Ungvárra, majd 1966-ban visszatelepült Magyarországra. 1967 óta Esztergomban él. 1960-tól a Kárpátontúli Terület kiállításain szerepelt, majd Esztergomban megtelepülve a városi, illetve a Komárom-Esztergom megyei kiállítások rendszeres szereplője. 1991-ben az Esztergomi Művészek Céhének tagja lett. Tollrajzain és kisméretű, fatáblára festett olajképein leggyakrabban középkort idéző emberalakok, városrészletek, várak és várromok jelennek meg. Kompozícióit az archaizáló valóságidézés és szürreális látomásosság kettőssége jellemzi

Földes Vilmos grafikus karikaturistaként országosan ismert művész. Földes Vilmos 1942-ben született ,ferences diákként tanult Esztergomban (1960), sok mindent próbált az életben: volt dekoratőr( Nyegesújfalu), mechanikai műszerész(MIM), gyártmánytervező (Esztergomi Szemüvegkeretgyár) általános iskolai pedagógus (Esztergomi Tanítóképző Főiskola elvégzése után), utána rajztanári diplomát (Pécs), majd egyetemi diplomát (Szeged) szerzett. Az esztergomi VJRKTF rajzoktatója . Rajzaival az idősebb nemzedék a Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin, Néphadsereg, Igaz Szó, Pajtás, Ludas Matyi, Új Ludas, Pesti Vicc, Füles c. lapokban találkozhatott. Számos bel- és külföldi karikatúra kiállításon szerepelt, melyeken díjakat is nyert. Jelenleg is rajzol, karikatúrák mellett könyvillusztrációkkal foglalkozik.

Kántor János ,festő ,grafikus

Salgótarjánban született 1937- ben, 1981-83: Tanárképző Főiskola, rajz szak. Pályájának meghatározója volt Bálint Endre és Kondor Béla emberi és 1981-83: Tanárképző Főiskola, rajz szak. Pályájának meghatározója volt Bálint Endre és Kondor Béla emberi és művészi segítsége. Tanulmányutakat tett Dániában, Finnországban, Japánban, Német- és Olaszországban. 1973: Esztergomért emléklap; 1974: Országos Dózsa Emlékpályázat, Szeged, II. díj; 1989: Kassák-pályázat, Népművelési Intézet, grafika I. díj; 1992: Esztergom megyei Tárlat, I. díj; 1996: III. Nemzetközi Grafikai Tárlat, Stockholm, I. díj; 1997: Esztergom Városi Önkormányzat Emléklapja. 1980-tól dolgozik a Velencei Nemzetközi Grafikai Iskolában (Scuola Internazionale di grafica in Venezia). MGSZ-tag, valamint az Esztergomi Művészek Céhének tagja. Művészi munkájának meghatározói a sokszorosító grafikai kézművesség, a gesztusszerű rajz, kalligrafikus stílus. Rajzai, grafikái jelennek meg napilapokban, kulturális folyóiratokban, antológiákban.

Ódor Tünde Enéh
 festőművész és a Napút Rajziskola alapítója és vezetője 1968-ban született Budapesten. Művészeti tanulmányai alatt mesterei voltak: Morvay László, Szirtes János és Gyémánt László. Csoportos képzőművészeti kiállításokon gyermekkora óta, míg önálló kiállításokon 1998 óta rendszeresen vesz részt. 1999-ig élt Budapesten, majd 2004-ig Esztergomban, jelenleg pedig egy pilisi kis faluban. 2001-ben hozta létre a Napút Rajziskolát Esztergomban, melyben 6-20 éves növendékeinek tanít festészetet, művészettörténetet. 2011-től már Nyergesújfalun is működik két csoportja. E mellett évek óta vezeti a nagy múltú, esztergomi Bajor Ágost Képzőművész Kört felnőttek részére. Ábrázolásaiban az egyetemességet, a kozmikus energiákat jeleniti meg. Példaképe: Anish Kapoor képzőművész, aki mély nyomot hagyott benne az 1990-es Velencei Biennálén bemutatott monumentális, alkotásaival. Képein gyakran megjelenik valamilyen formában a zene.

Prunkl János ,festőművész Tokodon született 1939-ben

1959-62: Tanítóképző Főiskola, Esztergom; 1962-72: Tanárképző Főiskola, Eger; 1982-85: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, mesterei: Miháltz Pál, Martsa Alajos, Kaposi Antal, Mucsi András, Heil Huba Ferenc. 1973: Millenniumi kiállítás, Esztergom, II. díj. A Vitéz János Tanítóképző Főiskola művésztanára. Képeit a gyerekrajzok "romlatlan", olykor naiv, máskor dekoratív, expresszív kifejezésvilága jellemzi. ~ mindezt tudatos képépítő metódusként alkalmazza kiváltva a klasszikus kompozíciós elveket. Több nézőpontból ábrázolt formái a gumigeometria hálószerű struktúráit követve töltik be a kép felületét. Ironikus, cinikus, olykor morbidnak tűnő formái öntörvényű harmóniává állnak össze. A képek alapélményei általában irodalmi művekből származnak, egyszer a mítoszok (Filemon és Baucisz), vagy a mesék és a népművészet naiv cselekményszövése (Játszótér, Várkisasszony), máskor az örkényi irónia (Buszon) válik képi struktúrává.

Simon Edina keramikus Esztergomban él és itt is dolgozik. Székely Gábor esztergomi keramikus műhelyében tanulta a mesterséget. Kerámiái többnyire használati tárgyak, de örömmel készít dekorációs tárgyakat is, melyekhez félporcelán, illetve kőedény masszát használ, ezáltal időtállóbbá válnak."Szeretném, ha munkáim egyfajta derűt továbbítanának és részévé válnának a kert és lakáskultúrának." honlapja:www.ceramicart.hu

Tamási Péter képzőművész, fotóművész. Bergen-Belsenben született 1946. 1968-tól foglalkozik fotográfiával. A Labor Műszeripari Művek reklámgrafikusa és fotósa. 1975: a Fiatal Művészek Klubja fotócsoportjának tagja; 1978-81: a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának tagja; az Esztergomi Fotóklub alapító tagja; 1980: STB csoport tagja [Balla Andrással, Sipeki Gyulával]; 1991: Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja. Képei a hagyományos fotográfia kereteit feszegetik. Szekvenciák, gondolati fotók, kézzel színezett képek, tónusredukált fényképek egyaránt jellemzik művészetét. A fotózás mellett festészettel is foglalkozik: a 80-as évektől tájélmények-ihlette akvarellekkel jelentkezik önálló és csoportos kiállításokon.

Kaleidoszkóp Ház

alternativ művészeti központ.Esztergom,Pázmány u.7. Fiatal képző-iparművészek számára nyújt bemutatkozási és alkotóházi lehetőséget.Kiállitasokat rendez a Vármúzeum Rondellájában.Foto és szinjátszó köröknek helyet ad, mint a Városi Fotóklub vagy a Szép Kapu Irodalmi Szinpad előadásai. Honlapj

Az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház, amatőr alkotó csoportja.Féja Géza Közösségi Ház-ban 2005 márciusában és áprilisában nagy sikerrel mutatták be alkotásaikat a helyi amatõr képzõmûvészek. Három gobelin készítõés két festõ állította ki mûveit a Közösségi Ház galériájában. Az bemutatott alkotások nagyfokú felkészültséget, kiforrott alkotói személyiséget tükröztek. Ekkor született meg az elhatározás, a csapat a kiállítás után is együtt marad. Juhász Bálintné gobelin készítõélére állt a kezdeményezésnek, és gondos munkával nekilátott a képzõmûvészkör megszervezésének. Igy alakult meg a Selyemfonál Képzőművész Kör, amelynek tagjai rendszeresen találkoznak és alkotásaikból kiállítást tartanak

z

FOTÓMŰVÉSZET

A Művelődési Házban működik az ART Fotóstudió, vezetője Balla András volt évekig, jelenleg Radócz Balázs vezeti. Az ART Fotóstudió új tagjainak kiállítása 2011-ben volt, a tárlatnyitón összefoglaló hangzott a Fotostudió történetéről Negyvenhárom éve működik a királyi városban az ART Fotográfiai Stúdió. Esztergom a fotósok városaként ismert a hazai művészeti életben. Nem csoda, hiszen Budapest után Esztergomban működik a legrégebbi és legtöbb tagot vonzó fotóművészeti alkotó közösség. Radócz Balázs fotóművész az ART Fotográfiai Stúdió elnöke tárlatnyitójában hangsúlyozta, hogy a fotóművészet folyamatos megújulását az új tagok jelentik. Ezen a kiállításon a közösség húsz új tagja mutatkozott be. Van, aki a hagyományos technikával dolgozik van, aki a korszerű digitális fotótechnikákkal találja meg a kifejezésmódját. A Stúdió tagjai között van hatvan éven felüli és huszonéves fiatal, Balogh Rudolf –díjas művész és olyan is aki most ismerkedik a fotóművészettel.Az Esztergomi Fotóbiennálék szervező, rendezője.

                                        Radócz Balázs

Komárom-Esztergom megyei Fotópályázat Az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház  évek óta helyszíne a megyei fotópályázatnak, amelyet évente hirdetnek meg a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága az Esztergom-Kertvárosi Féja Géza Közösségi Házzal együtt.

Mudrák Attila fotográfus Mudrák Attila fotográfus már egészen fiatalon, gimnazista korában kapcsolatba került a fényképészettel. Ér­deklődése az iskolai évek multával sem csökkent, és 1976-tól a fotós már egy nagy könyvkiadónál dolgozott fényképészgya­kornokként Szelényi Károly mellett. Eköz­ben a Nyomdaipari Főiskolán szerzett diplomát. Kiemelkedő munkáinak ered­ményeként felvételt nyert a Fotóművé­szek Szövetségébe, majd a Magyar Al­kotóművészek Szövetsége is tagjai közé fogadta.Az Esztergomi Můvészek Céhe tagja . Az esztergomi Keresztény Múzeum mun katársa.Több önálló kiállitása volt már, fotóalbumai is megjelentek.Esztergomi fotós naptárai igen népszerůek.

Balogh Rudolf dijas fotográfusok

Balla András

1945-ben született Pockingben. 1965–1970 között a Kertészeti Egyetem kertművészet-tájépítész szakára járt. Kertépítő mérnökként dolgozott a 80-as évekig. Esztergomban él. 1975 óta fényképez. Az Esztergomi Fotóklub alapító tagja; 1975-től a Fiatal Művészek Klubja fotószekciójának tagja, majd vezetője; az Esztergomi Fotóbiennálék művészeti vezetője; 1975-től a Fiatal Fotóművészek Stúdiója tagja, majd művészeti vezetője. Az 1980-as évekig szekvenciákat és experimentális képeket készített, majd a dokumentációs irányzat felé fordult. Mára kialakult egy jellegzetes ballai fotográfiai modor, irány, mely a témaválasztás sokféleségében, a megoldási módok variálásában és a nagyon igényes megjelenítésben summázható. Balogh Rudolf dij: 1992.

Munkásságának jelentősebb sorozatai: 1972-1978: Fényképezni tilos! (260 kép); 1975–1988: Borostyán Imre remete (850 kép); 1975-től: Kerti giccsek (2300 kép); 1975-1985: Szocialista irrealizmus (208 emlékmű, szobor, relief stb. képe); 1974-től Kocsmakerékpárok (360, kocsmák előtt parkoló kerékpár képe); 1985: Francia díszkertek; 1988: Olasz díszkertek.Könyvei: Esztergom a fotográfusok városa, Sheltern.

Kovács Melinda

 Esztergomban született, édesanyja rajztanár. Először rajzolni tanult, majd 17 -18 évesen döntött a fotográfia mellett. Fotóin ez a rajzhoz fűződő kapcsolat is látszik. Előre megtervezett képei fekete-fehérben készülnek, és utólag színezi őket. Fotográfusként pályája elején igen sok gonddal küzdött, volt hogy takarítással keresett pénzt, közben már kiállított is. Azután pályázatokkal próbálkozott, sikerrel. Országos Fotóbiennálé dijakat kapott 1991-től, az Arany Kamera-díjat kapta meg 1994-ben, majd 2012-ben a legnagyobb elismerésként a Balogh Rudolf-dijat. A Duna Múzeum Európai Közép Galériájának művészeti vezetője, és igy a művészeti alkotások bemutatása új feladatokat is jelent számára. Romantika című kiállításáról szólva érdekes műhelytitkokat is elmondott. Általában analóg géppel dolgozik, és utólag színezi a képeket.

Szamódy Zsolt

Budapesten született 1956-ban. 1978: a Testnevelési Főiskolán végzett vívóedzőként, válogatott vívó, majd edző. 1990-től alkalmazott fotózásból él: katalógusokat, reklámokat készít. 1986, 1990: Komárom Megyei Tanács Művészeti Ösztöndíja; 1992: Magyar Hitelbank Művészeti Alapítványának ösztöndíja a komáromi erődrendszer fotográfiai feldolgozásáért. 1990: Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja, a Naturart Természetfotós Szövetség és az Esztergomi Fotóklub tagja. 2011: Balogh Rudolf-díj. Gimnazista kora óta fényképez, autodidaktaként lett fotós. Kezdetben a madárfotográfia, majd a sport és a természet érdekli. Később a komáromi erődrendszerről, a tatabányai cementgyár agóniájáról készített tárgy- és épületfotókat 1999-2002: A 2. Országos Fotóhetek, a Fotóhónap 2000-ben a 1978: a Testnevelési Főiskolán végzett vívóedzőként, válogatott vívó, majd edző. 1990-től alkalmazott fotózásból él: katalógusokat, reklámokat készít. 1986, 1990: Komárom Megyei Tanács Művészeti Ösztöndíja; 1992: Magyar Hitelbank Művészeti Alapítványának ösztöndíja a komáromi erődrendszer fotográfiai feldolgozásáért. 1990: Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja, a Naturart Természetfotós Szövetség és az Esztergomi Fotóklub tagja. 2011: Balogh Rudolf-díj. Gimnazista kora óta fényképez, autodidaktaként lett fotós. Kezdetben a madárfotográfia, majd a sport és a természet érdekli. Később a komáromi erődrendszerről, a tatabányai cementgyár agóniájáról készített tárgy- és épületfotókat 1999-2002: A 2. Országos Fotóhetek, a Fotóhónap 2000-ben a Fotóhónap 2002 kuratóriumának tagja
2001: Az Év sajtófotói zsűrijének tagja 2002: Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke. Fotóhónap 2002 kuratóriumának tagja 2001: Az Év sajtófotói zsűrijének tagja 2002: Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke.

SZÍNMŰVÉSZEK

Horányi László

színművész, az Esztergomi Várszínház vezetője Esztergomban született 1951. színész, előadóművész Pályafutását 1977-ben az Arany János Színház stúdiójában kezdte,ahonnan két év múlva a debreceni Csokonai Színházba szerződött. 1980-ban egy évig a Békés Megyei Jókai Színházban szerepelt, azután visszatért Debrecenbe. F.Sz. Petruchio (Sh.: A makrancos hölgy); Don Quijote (Leigh–Wasserman: La Mancha lovagja ) Előadóestjei: Fehér csend; Végy karjaidba, idő…Farkasüvöltés (Viszockij est) www.esztergomivarszinhaz.

Maronka Csilla

szinésznő, a Művelődési Ház igazgatója (Kishegyes, 1961. jún. 2.– ): színésznő. 1984-ben végezte el a SzAk-t. Ezután 1984–85-ben a zalaegerszegi Hevesi Sándor, 1985–86-ban a Pécsi Nemzeti Színházban játszott. 1987-től a kecskeméti Katona József Színház tagja. Naivákat alakít. F.Sz. Lujza (Schiller: Ármány és szerelem); Szonya (Csehov: Ványa bácsi); Melinda (Katona J.: Bánk bán); Desdemona (Sh.: Othello)

Pusztaszeri Kornél

(Esztergom, 1960. ápr. 20.– ): színész. Főiskola előtt néhány évig a Pinceszínházban játszott, 1985-ben végzett a SzAk-n. Azóta a Madách Színház tagja. Tehetséges karakterszínész, határozott érzékkel a groteszk iránt. F.Sz. F.Sz. Finnegan atya (Higgins : Maude és Harold); Su Fu (Brecht: A szecsuáni jólélek)Koch (Müller P.:Szemenszedett igazság) Füles ,besúgó (Tolcsvay-Müller P- Müller: Mária evangéliuma) Bolond (Shakespeare:Lear király)

Vincze Gábor Péter

(Vincze László festőművész fia) (Esztergom, 1963. dec. 27.– ): színész. A Zak-n tanult 1982–85-ben, majd elvégezte a SzAk-t is. 1989 óta a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Iskolázott énekhangja lehetővé teszi, hogy prózai szerepek mellett operákban is szerepeljen. 0F.Sz. Arkagyij (Turgenyev–Szakonyi K.: Apák és fiúk); Arthur (Mrożek: Tangó); Daniló (Lehár F.: A víg özvegy); Belcore (Donizetti: Szerelmi bájital); Claudio (Sh.: Szeget szeggel) 

SZINJÁTSZÓ IRODALMI SZINPADOK

Esztergomi Klubszinpad

A diákszínjátszás valószínűleg több száz éves múlttal rendelkezik Esztergomban, az viszont tény, hogy a 19. században már a különböző városi egyletekben előadtak hébe-hóba egy-egy színdarabot, a 20. század elején pedig megalakultak az első munkás színjátszó körök. A 20-as évek színjátszó csoportjairól pedig már levéltári iratok is tanúskodnak. Az 50-es évek amatőr színészeiről –akiket Szávai Gyula bácsi fogott össze tevékeny csoporttá - már többeknek személyes tapasztalatai is vannak. A 60-as-70-es évek helyi színjátszását, amely számos emlékezetes sikert hozott, Nagyfalusi Tibor neve fémjelzi. Tőle vette át a stafétabotot Bakai Ferenc, "Csücsök" aki jelenleg is a Klubszínpad vezetője, s aki tudja, kevés olyan művészeti ág létezik, amely oly döntő hatással lenne egy fiatal életére, mint a színház. Hiszen benne van minden, ami az éppen csak nyiladozó lelket felizzítja: a kirobbanó siker lehetősége a bukás veszélyének állandó jelenléte ellenében, a lelki és testi felkészültség, jelen van a „világot deszkák” ígérete, a nagy elődök példamutatása. Tallós Rita, Pusztaszeri Kornél – hogy csak a legismertebb művészeinket említsük – szintén az intézmény klubszínpadáról indultak a hírnév felé. A színpad munkájának alapja a közösségi lét, a közös munka, mely hetente hozza össze a színpad amatőr színjátszóit, hogy a színházi mesterség fortélyait megismerve elinduljanak e gyötrelmesen szép pályán. A hagyományos színpadi technikák mellett nagy gondot fordítanak a versmondás, a színpadi jelbeszéd-kultúra eszközeinek elsajátítására is. Felsorolni is nehéz lenne, hány színházi előadás áll mögöttük: vásári komédiák, szerzői estek, fajsúlyos drámák és könnyed vígjátékok egész sora jelzi sikeres működésüket. A színpad tagjainak száma, életkora igen változó, a legfiatalabb színpados 15 éves, a legidősebbek 25-30 körüliek. Bár a társaság mintegy fele már rendelkezik némi színészi rutinnal, akiktől a kezdők is sokat tanulhatnak, egy közös vonás valamennyiükben megvan: mindannyian nagyon tehetségesek. Mindszenty a nemzetkoronázó c.darab bemutatója 2009-ben

"Hatalmas siker volt az Esztergomi Klubszínpad tegnap esti előadása, melyen az esztergomi szerző, Szilágyi Ferenc darabját mutatták be. Az premiert a Zsinagóga emeleti nagytermében tartották. A nemzetkoronázó című dráma Mindszenty József bíboros 1948 és 1956 közötti időszakban vívott küzdelmeit mutatta be. A címszereplő Filemon Béla és a társulat további tagjai kitettek magukért, a teltházas előadás végén a nézők felállva, vastapssal köszönték a színházi élményt az Esztergomi Klubszínpadnak. A siker arra indítja a társulatot, hogy a darabot a következőkben újra bemutassák Esztergomban is"

Esztergomi Diákszinpad

a Művelődési Házban működik Erősne Vörös Viktória vezetésével Az idei diákszínjátszós évad végén – a nyári programok kezdete előtt – jó összegezni, mi történt velünk 2014-15-ben, hiszen fordulatos és eseménydús volt az elmúlt időszak. 2014 őszén először szerveztük meg az esztergomi középiskolai színjátszókörökkel közösen színpadjaink találkozóját a Ferences Gimnáziumban és az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskolában. Emlékezetes, szép bemutatók voltak! A szokásosnak mondható Visegrádi Idősek Otthona-beli szereplésünkön december 22-én Dickens Karácsonyi ének című játékával és május-júniusban Goldoni Két úr szolgája című vígjátékának diákszínpadi változatával álltunk a közönség elé. Utóbbival Sárbogárdon a II. Bogárdi Színjátékos Találkozón (05.30.), illetve a Múzeumok Éjszakáján a Keresztény Múzeumban (06.20.) szerepeltünk. Év közben versmondóinkkal versenyeken (Illyés -3 fő- és József Attila -6 fő- versmondón Tatabányán, illetve a PIM-ben). A 34 fős Kárpát-medencei szervezésű mezőnyben Müller Mátyás különdíjat kapott. Ezekkel egy időben költészet napi programokon vettünk részt: a legemlékezetesebb a Kaleidoszkóp Ház barlangjában („Cave Poetry”) tizenhét versmondóval előadott zenés műsorunk volt 05.17-én. Folyamatosan próbáltunk és gyakoroltunk – változó helyszíneken: a Kultúrházak Éjjel-Nappal rendezvénye (zsinagóga), 02.13 után két hónapon át kerestünk megbízható partnert és próbahelyszínt -lehetőleg színpadot- magunknak, így fogadott be minket a Szent Adalbert Központ, a Szent Erzsébet iskola, a Balassa iskola, s legtöbbször a Keresztény Múzeum. Állandó és amatőr színpadi játékra alkalmas helyet továbbra is keresünk, hisz mindig szeretnének hozzánk csatlakozni újabb tehetséges fiatalok, akiknek kedvük lenne színjátszani az Esztergomi Diákszínkörben. Mivel a város kulturális és közművelődési intézményei közül többel kölcsönösen jó kapcsolatot építettünk ki, s a fiataljainkat támogatni kész, befogadó szemléletű intézményvezetőket, barátokat találtunk, a folytatás biztosított, de úgy érezzük, helyünk van egy művelődési közintézményben, hisz ezek az intézmények éppen a hozzánk hasonló amatőr együttesek létezésével bizonyíthatják, hogy a közösséget, Városunkat szolgálják, s nem önös érdekeket, magáncélokat. Zárásként szeretném megköszönni az említett intézmények vezetői mellett azoknak a segítségét, akikkel túllendülhettünk a problémákon, és megerősítettük csapatunkat, amelyik valódi közösséggé vált az elmúlt tíz év alatt: köszönet Kontsek Ildikónak, a Keresztény Múzeum igazgatónőjének a próbák biztosításáért és az együttműködésért a Múzeumok Éjszakáján, illetve Keppel Dániel tanár úrnak az Esztergomi Középiskolai Színjátszókörök Őszi Találkozója megszervezéséért és segítőkészségéért. Tagjaink voltak az év során: Aguera Zoltán, Baranyai Péter, Boldoghy Heni, Dudok Dávid, Horváth Marika, Jónás Melitta, Krohn István, Lugosi Rebeka, Mészáros Patty, Meszes Klaudia, Müller Mátyás, Szabó Keve, Wierl Alexandra Erős Viktória szinjátszó kör vezető /Helló Esztergom/

Szép Kapu Irodalmi Szinpad

Az esztergomi Szép Kapu Irodalmi Színpad 2012 pünkösdjén alakult egy nagyon hirtelen jött zápor alatt. A közös célok, a színház és irodalom szeretete, valamint a közösség elé tárható -valaha élt, és még élő- nagyjaink gondolatai arra ösztönöztek minket, hogy egy új társulat alapításával ténylegesen alkossunk. Nos, Szilágyi Ferenc barátom és én, Horváth Gergely ezen gondolatok mentén hoztuk a világra a Szép Kapu Irodalmi Színpadot. Hogy miért Szép Kapu? Nos, a porta speciosa, a valaha volt Szent Adalbert templom nyugati díszkapuja volt a várhegyen, a mai Bazilika helyén. Bár egy földrengés miatt ez az ősi templomunk összedőlt, ezen gyönyörű, zseniális remekmű darabjai (illetve a makettja) ma is láthatók az esztergomi vármúzeumban. A nemzet szempontjából a Szép Kapu tartalmazta mindazt, ami előremutató lehet egy ország építésében - az ország felajánlása Nagyboldogasszonynak, és a működőképes társadalom egyensúlyának tökéletes képlete - ami mentes a kirekesztés, az igazságtalanság, és a hazudozás ármányaitól. Nos, ennél kifejezőbb szimbólumot egy értékközpontú színházi társulatnak talán nem is találhattunk volna. Mi egy amatőr színház vagyunk, ami azt jelenti, hogy tagjaink a civil élet munkája mellett valódi önkifejezés gyanánt dolgozik a közös munkán, aminek a végeredménye: játék a színpadon. Fő irányunk az előremutató nagy szellemek munkásságának színészi eszközökkel történő közönség elé tárása, mint Mindszenthy József, Ady Endre, József Attila, Csontváry Kosztka Tivadar - és még sorolhatnám nagyjainkat. Nem vagyunk egy átlagosnak mondható amatőr színházi társaság. Bár időközönként komédiákat, különféle vígjátékokat is játszunk, alapvető irányunk a jobb világot megálmodó szellemi óriások munkáinak deszkákra varázsolása a Szent Korona segítségével. Ahhoz, hogy egyáltalán működhessünk, sok ember közös munkája kellett. Elsősorban nagy hálával és szeretettel gondolunk az esztergomi Kaleidoszkóp Házra, aki próbaterem biztosításával, és a barátságával ajándékozott meg minket. Ebből fakadóan előadásaink jelentős része is itt történik, illetve az első bemutatóink is a Kaleidoszkóp házat illetik.Később a Művelődési Házba kaptak helyet próbáik és előadasaik megtartására. Köszönettel tartozunk az esztergomi Klubszínpadnak, aminek én is tagja voltam majd 17 évig, illetve az aktív játszóink közül sokan. Köszönettel tartozunk Bakai "Csücsök" Ferencnek, aki megtanított minket a színészet szakmájára, illetve a legfontosabbra: a színpadi alázatra. Filemon Béla bevezetője facebook Szép Kapu Irodalmi Szinpad

Féja Géza Zsebszinpad az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház csoportjaként alapította Graczár Mihály, volt Esztergomi Klubszinpados.Bemutatóik:Szánthó Barna:Mindenki másképp csinálja,bohózat,,Moliere:Férjek iskolája.

Iskolai diákszinpadok Középiskolai diák szinjátszó csoportok, ferences gimnázium, Dobó gimnázium Dobogó Szinpada, évekig sikerrel mutatott be musicalokat Meggyes Miklósné, nyugalmazott tanárnő vezetésével.

ZENEMÜVÉSZET

Kórusok

Balassa Bálint kórus

Labor Műszeripari Művek dolgozóiból alakult énekkar. A kórus nevében viselte is a cég nevét Labor MIM Balassa Bálint Énekkara elnevezéssel. A kórus vezetője 1962-től majd húsz évig Szabó Tibor karnagy volt, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Tanárképző Főiskola tanára, helyettese az esztergomi zeneiskola igazgatója Reményi Károly volt, aki ma is a kórus vezetője. Szép sikereket értek el, tőbb alkalommal vendégszerepeltek külföldön. A Labor MIM sok anyagi támogatást adott a kórus műkődéséhez, amely fokozatosan városi énekkarrá alakult, hiszen nemcsak a cég dolgozói voltak tagjai, hanem minden jó hangú énekelni szerető esztergomit szívesen láttak. A Labor Műszeripari Művek a rendszerváltás után megszűnt a Balassa Bálint Énekkar azonban megmaradt és Reményi Károly vezetésével sikeresen működik.

Esztergomi Monteverdi Kórus

1959-ben létrejött a felsőfokú Tanítóképző Intézet amelynek Ének-zenei szakcsoportja tanárai voltak Hunyadi Zoltán, népdalgyűjtő Kálmánfi Béla,Gajdár László, Mátyás Ferenc, M.Pethő Margit és Pálinkás József. Az intézményben női kart, vegyes kórust is szerveztek és tulajdonképpen ebből a tanítóképzői kórusból alakult meg 1963-ban Hunyadi Zoltán vezetésével a Monteverdi kórus.Az 1963-ban megalakult együttesben elsõsorban pedagógusok és fõiskolai hallgatók énekelnek, de kezdettõl fogva részt vesznek a munkában más foglalkozású énekesek: technikusok, mérnökök, orvosok is. Az együttes szinte megalakulásától fogva folyamatosan jelen van a városi, megyei, sõt az országos zenei életben. Repertoárján a reneszánsz zenétõl a XX. századi muzsikáig igen sok komponista mûve szerepel. A kórusnak a kortárs zene iránlti elkötelezettségét mi sem bizonyítja ékesebben, mint hogy magyar zeneszerzõk -köztük Bárdos Lajos, Farkas Ferenc, Karai József - számos mûvet ajánlottak számára. Az esztergomi Monteverdi Kórus mûködése harminc esztendejében megfordult Európa legtöbb országában, Törökországtól Finnországig, és sikerrel szerepelt fesztiválokon és kórusversenyeken, ahol három elsõ, öt második és két harmadik helyezés mellett számos különdíjat kapott.

Ars Musica kórus

Az Ars Musica kórus 1994-ban alakult esztergomi zenekedvelő énekesekből. Számos hazai és külföldi koncert után 1999-ben átmenetileg szüneteltette működését az együttes. 2002-ben állandó tagsággal alakult újjá, fő célként megjelölve a magyar kórusmuzsika terjesztését, népszerűsítését itthon és külföldön egyaránt. Évek óta szinte állandó résztvevői a Musik land iroda által rendezett nemzetközi kórustalálkozóknak. Koncerteztek már Németországban és Szlovákiában. Meghívásak vannak Észtországba és Máltára. Rendszeresen fellépnek a város rendezvényein és az Esztergomi Bazilikában is. Immár hagyományosnak mondhatóak adventi koncertjeik is. Az Együttes 2005-ben a pater Tamás Alajos Alapítvány zenei pályázatán első díjat nyert. Az énekkar vezetője alapításától kezdve Vereckei Attila.

Az esztergomi Bazilika karnagyai és kórusa

Az esztergomi kórus éneklés a 19. századra nyúlik vissza.Természetesen voltak a templomi kórusok azonban 1861-ben Bellovits Ferenc és Klinda Rezső kezdeményezésére megalakult a városi dalárda.1865-ben már 50 tagja volt Debrecenben kórus versenyen arany díjat nyertek 1868 -ban, három évvel később Budapesten első helyezést értek el. Ez a nagyszerű múltat folytatják ma is a kórusok. Az egyházi , templomi kórusok nemcsak a miséken kísérték énekkel a szertartásokat,hanem hangversenyeken is énekeltek a városi zenekarral együtt. Esztergomban1874- ben alakult zenei kör Prokopp János mérnök kezdeményezésére Takács János karnagy vezetésével. A Bazilika karagya az 1856 évi felszentelésétől kezdve meghatározó egyéniség volt mindenkor a város zenei életében.

Az esztergomi Főszékesegyház karnagyai és kórusa

Seyler Károly 1841-től haláláig volt karnagy. 1856-ban az esztergomi bazilika felszentelése alkalmából Liszt miséjéhez ő írta a Graduálét, az Offertóriumot és a Te Deumot. Írt még egyházi műveket (misék, offertóriumok, graduálék, requiem), valamint szimfóniát, dalokat, kamaraműveket, zongoradarabokat Kersch Ferenc,(1853-1910) 1897-től volt karnagy Esztergomban. Kántorkönyvet írt, zeneművei között 17 misét, 3 requiem-et, 2 tedeumot, számos orgonadarabot és motettát tartanak számon.

Bánáti Buchner Antal (1882-1950) zeneszerző, karnagy. A szegedi tanítóképzőben végzett, majd a bp.-i Zeneakadémián tanult tovább. Szepeshelyen, Szatmárban, 1911-től Esztergomban egyházi karnagy. Az egri Katolikus Kántor egyházzenei folyóirat felelős szerkesztője (1913-19). Megalapította az Esztergomi Zeneegyletet (1916), az esztergomi zeneiskolát (1928). Miséket, oratóriumokat komponált. Zenekari műveket, dalokat, m. nótákat s Pilóta címmel operát írt. Művei gyakran szerepeltek a Magyar Rádió műsorában.

Béres György, karnagy, tanár, nyugalmazott plébános Makón született 1928. január 27-én. 1951-ben szentelték pappá, két évig káplánként működött, majd a kőbányai Szent László templom kántora és1954-56-ig az Esztergomi Szemináriumban gregoriánt és liturgikát tanított, valamint vezette az Esztergomi Bazilika kórusát. 1956 ban Magyarországot.elhagyta külföldön tevékenykedett a rendszerváltás után visszatért az országba és megalapitotta a Magyar Gregorian Társaságot amelynek elnöke.

Kórusról és a korszakról 1945-ben foglalta el prímás-érseki székét Esztergomban Mindszenty József bíboros. A politikai helyzet azt hiszem közismert. Mindszenty bíboros nagyon szerette az ünnepélyes szentmiséket,amelyeken a Bazilika kórusa fontos szerepet kapott.  Anyukám és nagynéném is énekelt a kórusban és a visszaemlékezésekből tudom, hogy 1947 márciusában a kórustagok kedves meglepetésként a Primási Palota elött rögtönzön hangversennyel köszöntötték József -napon Mindszenty bíborost.A hercegprimás lement hozzájuk és meghivta őket - egy kis misebort kaptak és azzal a pogácsával kínálta a köszöntőket , amelyet édesanyja sütött. Alig egy évvel később 1948 karácsonyán letartóztatták és bebörtönözték Mindszenty bíborost. Az esztergomi primás-érseki szék gyakorlatilag üresen állt 1976-ig amikor Lékai Lászlót (Mindszenty püspöki titkárát) esztergomi apostoli adminisztrátort VI.Pál pápa kinevezte primás-érsekké. Ebben az átmeneti korszakban a Bazilika kórusa is visszafogottan működött.

Bálint Ferenc, nagykörösi zeneiskola igazgatója, karnagy,tanár az 1950-es évek elejétől az esztergomi tanitóképzőben volt ének-zene tanár és részt vett a város zenei életében, a kórusok szervezésében Anyukám és nagynéném a Bazilika kórusában énekelt és 5-6 éves gyerekként anyu felvitt a Bazilikai próbákra és misékre.Emlékszem a vörös hajú szeplős Bálint Ferire aki ott vezényelte a kórust.Volt egy olyan nagyszabású fellépésük is,amelyen a dorogi szimfonikus zenekar is közreműködött. Azt nem tudom mit adtak elő, a zenekar is ott volt fennt a kóruson . Bálint Ferenc rövid ideig volt Esztergomban a nagykőrösi zeneiskola megbecsült igazgatója lett 1982-ben súlyos betegség miatt bekövetkezett haláláig.

Baróti István, orgonaművész, tanár, 1975-től a Főszékesegyház orgonistája és karnagya. Csíkszentdomonkoson született 1940-ben.Orgonaművész-tanári oklevelét 1967-ben szerezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Pécsi Sebestyén, majd Gergely Ferenc növendékeként. 1980-tól az Esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolán, 1992-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenei tanszakán is tanít. 1975 óta az esztergomi Főszékesegyház orgonistája és karnagya, a Főszékesegyház újjáépülő orgonájának megálmodója és tervezője. A Főszékesegyház felszentelésének kerek évfordulóin a bazilika Strigonium énekarának karnagyaként vezényelte Liszt Esztergomi Miséjét Anyukám, nagynéném és hugom , Annamária a kórus tagjaként énekeltün Baróti István vezényletével.Én csak rövid ideig voltam kórustag, mikor megszülettek a gyerekeim saját "gyerekkórusom" lett. Anyukámnak szép szopránja volt húgomnak telt mezzoszopránja van.Képezte is a hangját. Lékai bíboros miséin énekeltem erről írok a honlapomon is .A közös éneklés nagyon jó közösséget alakított ki az énekkarban ami örömet szerzett mindenkinek.2014.Július 18-i temetésén zsúfolásig megtelt az Esztergomi Bazilika. A szentmisét Németh János plébános 25 paptársával koncelebrálta. Nekrológot Németh János plebános, Lantos István és Tardy László mondtak. A gyászszertartást megelőzőleg a Baróti-növendékek – Deák László, Pásztor Rajmund, Finta Gergely, Kis Zsolt, Szabó Imre, Enyedi Pál, Kováts Péter – orgonahangversennyel emlékeztek mesterükre, akinek hamvait a székesegyház altemplomában helyezték örök nyugodalomra.

Kováts Péter 1979-ben született Pécsen. Zenei tanulmányait öt évesen a Nagyatádi Zeneiskolában kezdte, ahol zongorázni Czmerk Györgynél, szolfézst Balajthy Cecíliánál tanult. Első orgonatanára 1992-94 között Kárpáti József volt. Felkészítésével az 1994-es Salgótarjáni Országos Orgonaverseny két különdíját - köztük a legjobb Bach-játékért járó elismerést - kapta. Középiskolai tanulmányait a Váci Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte. 1998-ban felvételt nyert a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgonaművész-tanári szakára, ahol orgonát Pálúr János és Ruppert István osztályában, zongorát pedig Prunyi Ilonánál tanult. Hivatalos tanulmányai mellett a kezdetektől mestere volt Baróti István, az Esztergomi Főszékesegyház orgonaművész-karnagya.

Szent Anna templom kórusa

A Szent Anna kórus a "kerek templom" néven közismert plébánia kórusa. Az énekkar 1980-as 90-es években Téglás József kántor vezetésével igen aktívan működött.Téglás József halála után hosszabb ideig nem volt senki aki átvegye a kórus vezetést.. A törzstagoknak sikerült megtartaniuk az énekkart. Azután rövidebb - hosszabb ideig újból karnagyok egyengették útjukat: Nádasi Mihály, Kutai Annamária majd Hey Lóránt, akinek irányításával 2005-ben részt vettek a XI. Piliscsabai Egyházzenei Napokon is. Elismerő emlékérmet kaptak, bíztatásul a jövőre. Jelenleg is aktív vezetésével. A Szent Anna kórus a "Kerek templom" néven közismert plébánia kórusa. Az énekkar 1980-as 90-es években Téglás József kántor vezetésével igen aktívan működött.Téglás József halála után hosszabb ideig nem volt senki aki átvegye a kórus vezetést.. A törzstagoknak sikerült megtartaniuk az énekkart. Azután rövidebb - hosszabb ideig újból karnagyok egyengették útjukat: Nádasi Mihály, Kutai Annamária majd Hey Lóránt, akinek irányításával 2005-ben részt vettek a XI. Piliscsabai Egyházzenei Napokon is. Elismerő emlékérmet kaptak, bíztatásul a jövőre. Jelenleg is aktív a kórus, vezetője az örökifjú muzsikus lelkű Hunyadi Zoltán, aki 81 évesen két kórusnak is a karnagya.Az általa alapított Monteverdi kórus 2013-ban ünnepli 50 éves évfordulóját.

Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar 1968-ban szervezte újjá Reményi Károly, zeneiskola igazgatója a városi szimfonikus zenekart. 1945-ig volt szimfonikus zenekara a városnak de ezt az akkori politikai éra nem engedte újjá szervezni. A térségben Dorogon működött szimfonikus zenekar egy ideig, s alkalomadtán ők jártak át zenélni. A dorogiak még játszottak a kor országosan ismert karmestereivel is. Működött Esztergomban egy szalonzenekar is, (Nyulász Kálmán vezette) főleg indulókat játszottak, de hivatalosan sehol sem szerepeltek úgy, mint a város zenekara. Az alapításkor csak vonósok csatlakoztak a szimfónikusokhoz, főleg a zeneiskolából. Aktív, nyugdíjas tanárokból és zeneiskolai növendékekből állt a 15 tagú együttes. Város szimfonikusait jelenleg 25-en alkotják, ezért egy olyan nagy mű esetében, mint Mozart Requiemje, a teljes hangszerarzenál megszólaltatásához vendégművészek játéka is szükséges. Rendszeresen van bérleti hangverseny sorozatuk.

Malom Művészeti Műhely komoly zenei programokat szervező és rendező civil csoport.Vezetője Villányi Zsolt.

Zsolt Nándor Zeneiskola A város zenei életébe jelentő szerepet tölt be a zeneiskola.Tanárai részben tagjai a városi szimfonikus zenekarnak is, rendszeresen vannak hangversenyek az iskola disztermében rangos vendégművészekkel. A programokról tájékozódhat az iskola honlapján:www.esztergomizeneiskola.hu

Bakai Márton hegedűművész,zenepedagógusnak tanul.Édesapja Bakai Ferenc, az Esztergomi Klubszinpad vezetője. Táncszinházi produkciókban vesz részt, Takáts Eszter zenekarának tagja.Klasszikus zenét és csángó népzenét mesterien játszik

KÖNNYŰZENE

Rock és jazz zenei együttesek

Tűzkerék együttes

A Tűzkerék Revival együttes 1990-ben alakult Radics Béla és Jimmy Hendrix számait játszotta. A tagság az egykori Stáció együttesből állt össze. Egyre több saját számot vettek fel a repertoárba, ezért, valamit a tagcserék miatt nevüket először Tűzkerék R.B.-re, majd Tűzkerék xT-re változtatták. A változások a zenei koncepciót nem érintették: blues alapú progresszív rock.Fesztiválokon és ezek gyűjteményes lemezein is állandó szereplők. (Pl. Paksi Blues Fesztivál, Diáksziget, Fesztergom, KLIKK). Sorlemezeikhez eddig több mint tíz országos turné kapcsolódott. Hiteles előadásmódjuk a 60-as 70-es évek feelingjét idézi. Honlapjuk: www.tuzkerekxt.hu

CÉCO együttes

A CÉCÓ együttes tagjai: Horányi László: gitár, ének Russ Pál: gitár, ének Vincze Ervin: gitár, ének Bogye Ferenc:dob, Kostyál András: gitár, ének Megzenésitett verseket adnak elő Viszockijtól, Ts.Eliot, Ginsberg.Önálló estjük Farkasvadászattól A csend hangjáig a CÉCÓ együttessel.

Szegő Csaba és együttese

,Szentkirályi Charlie, Csányi Balázs,   Ziegler Péter,
Szegő Csaba nemzetközileg ismert jazz zenész.Szaxofonon és klarinéton játszik. Esztergomi fellépésein küönböző formációju együttesekkel lép fel. Külföldön varieté szinpadon arat sikert az Esztergomból indult Szegő Csaba, aki azóta is ide tér haza családjához. Egerben tanult, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Budapesten, "Gonda-növendékként" a jazz-tanszakon szerzett tanári és előadóművészi diplomát... Aztán Grenoble és Montecarlo csillogó pódiumain lépett föl, látták is sokan, és győzött, győztek Jigalovval, így a nemzetközi megmérettetésben a ragyogó ezüst éremmel jutalmazták rátermettségüket.( http://mobile.hirhatar.hu/piliscsev Erdélyi Lili Ada cikke)

Borsőrmester zenekar

A Borsőrmester zenekar tagjai: Szederkényi Csaba - gitár, ének, Ziegler Péter - basszusgitár, Farkasdi Krisztián- dob. Az együttes Beatles dalokat ad elő

Watch My Dying

Watch My Dying egy magyar death metal és thrash metal elemeket ötvöző együttes. 1999 májusában alakult Esztergomban.
Veres Gábor - ének Eszenyi Imre - basszusgitár Bori Sándor – gitár Garcia Dávid - dob Szabó Viktor - gitár. 1999-ben Esztergom környéki fiatalok létrehozták a Watch My Dying-ot. A stílusukat ők maguk a death metal és a thrash metal ötvözésének írják le, technikás elemekkel vegyítve. 2000 májusában megjelent az első demójuk, a Rendszerhiba, saját kiadásban. Még ebben az évben beneveztek a Pepsi Generation Nexxt tehetségkutatóra, ahol rock kategóriában a negyedikek lettek. 2002 novemberében megjelent a következő demójuk, a Húsmágnes, újfenn magánkiadásban, melyet a média kedvező kritikával fogadott. A siker része hogy 2013 karácsonyán új videoklipjük jelent meg.

NÉPMŰVÉSZET NÉPZENE, NÉPTÁNC

Bércziné Szendrő Csilla népi iparművész, tojásíró Esztergomban született, a tojásdíszítést gyermekként édesapjától tanulta. Földrajz-rajz szakos tanárként tanított, szabadidejében néprajzi kurzusokon vett részt. 1990 óta szabadfoglalkozású, néprajzi gyűjtőmunkával (Gyimes és Moldva archaikus anyagával) és kézműves technikák, elsősorban a tojásírás továbbadásával foglalkozik. Gyűjtési : Magyao rszágon Bereg megye, Romániában Csík, Gyimes, Moldva és Háromszék, Szlovákiában a Garam-völgyi falvak. Bércziné Szendrő Csilla végigjárta már a Kárpát-medencének mindazon helyeit, ahol valaha is szokásban volt írott (batikolt) tojásokat készíteni, sőt a katolikus horvátok hatása nyomán eljutott egészen Boszniáig; ugyanakkor a gyűjtött minták alapján maga is tervez és fest egy- és többszínű, maratott és aranyozott tojásokat.

Bősz Erika foltvarró iparművész ..Autodidakta iparművészként rongybabákat varr művészi igényességgel.Minden baba külön egyéniség.

Váralja Néptánc együttes Majdnem napra pontosan 9 hónap telt el az együttes megalakulása (2001. január 16.) és az első „fellépés” között, amikor is „díszlet” voltunk a hídavatási ceremónián (2001. október 11.). Amennyiben az első fellépést – október 12. - a születés pillanataként fogjuk fel, úgy egy nappal vagyunk fiatalabbak, mint az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária-Valéria híd... A "Váralja" nevet az együttest befogadó Szentgyörgymezői Olvasókör földrajzi helye ihlette: kb. 300 méterre vagyunk a várdombtól, néhány méterrel az esztergomi vár alatt. Az alapítók „betáncolták” az együttest a város és a környék sikereket arató művészeti csoportjai sorába: Esztergom, Párkány, Ipolyszalka, Garamkövesd, Kéménd, Ebed, Nagyigmánd, Nyergesújfalu, Tát, Tokod, Pilismarót, Visegrád, Kemence néptáncot szerető közönsége tapsolt már táncosainknak, a vajdasági Temerin Illés-nap

Napfonó együttes

Esztergom Szentgyörgymezői Olvasókörben működnek, lelki meditációs népzenei műsoraik vannak.Facebook oldaluk : https://www.facebook.com/napfonok.zenekor